Máriaremetei kegyhely

Előszó

Részlet:
"A magyar nép vallásos megsejtése, úgyszólván kereszténységének első pillanatától felismerte a Boldogságos Szűz tiszteletének bensőségét és mélységét. A szűzmáriás áhitat annyira jellemző sajátságává lett nemzetünknek, hogy egész Európa a Regnum Marianum, vagyis Mária Országos alatt édes magyar hazánkat értette. Hagyományos Mária-tiszteletünknek csak egy-egy láncszemét jelenti Szent István királyunk ország-ajánlása a Boldogságos Szűz édesanyai pártfogásába csakúgy, mint a győzelmes harcokba rohanó és tengernyi túlerővel szemben hazát védő seregeink szűzmáriás lobogói vagy a Patrona Hungariae - Magyarország védasszonyának pénzeinkre vésett képe. Királyaink és nagyjaink lépten-nyomon az ország hódolatát tolmácsolták a Mennyország Királynéja előtt, az egyszerű nép pedig imáiba foglalta az Istenanya nevét és áhítatos dalokat zengett róla.
Nem feltevések és elképzelések, hanem történelmi valóság győz meg bennünket a Boldogságos Szűznek irányunkban tanusított anyai jóságáról. Hogy ma még élünk, hogy hazánk még mindig áll a Kárpátok tövében, ez úgyszólván történelmi csoda. Ugyanis, ha merőben a történelmi eseményeket néznők úgy, ahogy döbbenetes súlyukkal reánk omlottak egy évezreden keresztül, akkor azt kellene mondanunk, hogy már százszor is a pusztulás lett volna a sorsunk. A tatárjárás mindent eltipró áradata, a törökdúlás egymást követő nemzetírtó hullámai, II. József germanizáció törekvései egyébként is alkalmasak lettek volna, hogy a magyar népet örökre eltöröljék az élő nemzetek sorsából." Vissza