A másik Ady

Előszó

„Mag hó alatt."

Ez a kis tanulmány nagy életfordulónk idején jelenik meg. Sorsváltás történik Ady nemzetének életében, de annak a világtörténelmet hordozó népcsoportnak sorsában is, melyhez Ady egyszer a maga végzetét hozzáfűzte. Nemrég a hazai zsidóság marxi-radikális szárnya és a vele fegyverbarátságot tartó magyar radikálizmus még az ősjog megtámadhatatlan öntudatával állott a korán kidőlt költő spolia opimája fölött. A hagyományőrző jobboldali magyarság nem is nagyon zavarta a zsákmány birtoklásában. A nagy többség nem érzett közösséget a szerencsétlen költő furcsa magyarságával, nem is nagyon értette, nem is igen tanulmányozta művészetét: egyszerűen rövid úton a vádlottak padjára ültette politikai fegyvertársainak kollektív bűnéért, melyet a történelmi Magyarország szétrombolása körül elkövettek. A halott Ady nem emelhetett többé szót a maga védelmére. De ha életben marad is, mit tehetett volna az egyetemes nemzeti verdikt megsemmisítő egyhangúsága ellen? ő is olt volt a nemzetáruló torlaszokon, onnan ragadta el a jótevő halál: mitgefangen, mitgehangen. Örök sorsa a jóhiszemű rajongóknak, hogy együtt vétkeznek és együtt bűnhődnek a megátalkodott forradalmárokkal, a forradalom professzionistáival, míg csak egy tisztábban látó nemzedék észre nem veszi azt az éles vonalat, mely a kétféle forradalmiságot elválasztja. Vissza