Xantus Gyula festőművész kiállítása

Fülszöveg

Intellektuális, érzékeny művészet Xantus Gyuláé. Klasszikus ihletésű, nélkül, hogy a múltba forduló lenne. Ha a görög istenek és hősök soha nem homályosodó alakjait és tetteit idézi vagy az emberöltők és évszakok középkorból ismert perszonifikációit jeleníti is, a mának beszél, korunk etikai kérdéseire rezonál.
Szimbólumokban gondolkodó művész. A küzdő és elbukó, félistenné magasodó és megtiport ember, a pegazusként táltos lovak, a szárnycsattogó vag mozdulatlan madarak, az istennők és madonnák titkait sugárzó asszonyok mind a mitológia és a művész teremtette szimbólumvilág szülöttei, többek akarnak lenni a klasszikusan szép formánál, a bravúros rajz ihletőjénél. Egyszerre tragikusak és felemelők, kathariziszt áhítók.
Xantus Gyula művészetének intellektuális jellegéből, a mitológiai, ám ugyanakkor modern figurák megformálásának az igényéből fakad, hogy képein különösen nagy szerepet játszik a kompozíció és a rajz. Többnyire a semleges háttér síkja előtt, zárt sziluettben rajzolódik a jelképszerű megjelenítés, a figurák rajza szigorú kompozícióba rendeződik. A kompozíció főeleme az érzékeny vonal, amely néhol a magyar népművészet írókázásával vagy karcolásos díszítéseivel rokonmód, bonyolult, ám a szerkezeti alapelv miatt logikus szövevényt alkot. görög mitológia mellett ugyanis Xantus másik kiapadhatatlan ihlető forrása a magyar népművészet. A számos képen felbukkanó páva ugyancsak szimbólum és egyúttal hovatartozást is jelöl.
Xantus Gyulát korábban elsősorban mint kiváló művészpedagógust, a vizuális nevelés esztétikai problémáinak egyik legjobb ismerőjét tartotta számon a művészeti közvélemény. Legutóbbi kiállítása és a nagy tárlatokon szereplő művei azonban megmutatták a judiciumos művészt is. Igazi alkotó egyénisége azonban most forrott ki, megtalált útját, stílusát új művei reprezentálják. A magyar művészet intellektuális, gondolati ága erősödött Xantus munkásságával. Vissza