Patkányok ideje

Fülszöveg

"Költői" életrajzot kért tőlem a kiadó... nem nagyon tudok ilyesmit írni... Mégis meg kell próbálnom..."Hibrid" lesz," kevert"...A Magyar Ezredforduló c. folyóiratban a főszerkesztő, Zászlós levente azt írta harmadik kötetem kapcsán, hogy "az Ökölharc verseinek költője irodalmi életünk társtalan jelensége. Értékeinek felismerése, méltányolása a szakma halaszthatatlan feladata!" (A szóban forgó könyv 1996-bn hagyta el a nyomdát.) Örülök az ítész ilyetén szerintem pozitív - véleményének! nem tartozom semmiféle, mai költői, írói irányzathoz; nem töröm a fejem rímeken, az ujjaimon sem számolom azokat, sokszor fütyülök a prozódia szabályaira, nem nagyon törődöm olykor a ritmussal sem, csak "úgy" írok, nagy hibaszázalékkal. A kudarcok - kijutott belülük bőven! - elkeserítenek; aztán újra kezdem... Havonta két-három vers, egy novella, egy műfordítás oroszból és németből. 1971-től írok; vidéki, ritkábban fővárosi - mára megfordult a sorrend - közölték, közlik dolgaimat, több-kevesebb rendszerességgel... Nem szeretem az "ars poetica" kifejezést, ennek ellenére - éppen ezért? - van egyfajta költői hitvallásom. Az 1992-ben megjelent első, "A csendélet mögött" c. kötetemben található egy vers-féle, a "Mondogató", mely tulajdonképpen ars poetica: lenni ha lehet még /mindig fényesebben /élni tékozolva/hiteddel hitetlen. /E részlet elég plasztikusan fejezi ki írásaim, világlátásom lényegét./
Sok a szerelmes versem; talán mert manapság kevés az ilyesfajta költemény... E verseim inspirálója - ha úgy tetszik, múzsája - egy szőke, győri, elvált asszony, Wimmer Mária, akit sokszor Riának hívok, s akivel egy osztályba jártam a győri Révai gimnáziumban. Negyvenkilenc éves múltam. Erdély peremén, Érmihályfalván születtem. Apám tanár volt, anyám tanítónő. Apám már rég meghalt, 1964-ben. Anyám pedig immár 77 éves, sokat köszönhetek neki! Különösebb terveim nincsenek. Szeretnék kiadót találni a hamarosan elkészülő, krimi, horror, s erotikus elemekkel átszőtt "A Cassipoeia" c. sci-fi kisregényemre... Még annyit, hogy második kötetem - gyermekkönyv volt - a "Csillagok királya" 1994-ben jelent meg. Egyébként rokkantnyugdíjas tanító és újságíró vagyok. Példaképeim: Ady Endre, Csoóri Sándor, Rainer-Maria Rilke. Vissza