1.035.515

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Józsefváros története

1718-1848

Szerző

Kiadó: Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott keménykötés
Oldalszám: 78 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, reprodukciókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A történelem előtti időkben a Duna nem a mai medrében folyt, hanem Rákos-patak irányában délkelet felé, mint síksági folyó, medrét eliszapolta, más irányban keresett... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A történelem előtti időkben a Duna nem a mai medrében folyt, hanem Rákos-patak irányában délkelet felé, mint síksági folyó, medrét eliszapolta, más irányban keresett lefolyást és a régi Duna-medreknek egész hálózata maradt vissza. A folyóhordalékokra építkeztek később a letelepülő népek. Éghajlata kedvező volt a síkságnak, átmenetet képezett az Alföld kontinentálisabb és a Dunántúl mérsékeltebb éghajlata között. A rómaiak miután megszállták egész Dunántúlt, Óbuda helyén felépítették Pannónia Inferior provincia, Aquincum fővárosukat. A Duna-partján a pannóniai légiók a nyugtalankodó barbárok ellen határvédelmi vonalat létesítettek. A mai Árpád hídtól északra Trans-Aquincum néven hidat és hídfőállást építettek ki, a hídfőállástól nem messze állat a segédcsapatok őrtornya, ahonnan figyelemmel tartották a barbár törzsek mozgolódásait. A Contra-Aquincum révátkelőhely és hídfőállás a mai Erzsébet híd pesti hídfőjénél volt. A pesti part első építményeinek alapfalai ma is láthatóak.
A népvándorlás törzsei elsöpörték a rómaiakat, de nem telepedtek le ezen a területen, hanem tovább vándoroltak nyugat felé. Az avarok vadász és halász népe 568-tól a magyarok bejöveteléig, a Gellért-heggyel szemben lévő pesti síkságon telepedett le, itt találták a legalkalmasabbnak a dunai átkelési lehetőséget. A szlávok nevezték el a síkságot Pestnek, amely üreget, barlangot, helyet, de egyúttal kemencét is jelent, utalva a Gellért-hegyre, amely kiemelkedve, már távolról jelezte a rév helyét. Vissza

Tartalom

Települések a pesti síkságon3
A Pacsirtamező és az Alsó-Külváros telepesei6
Nemzetiségek a Józsefvárosban11
A külváros, majd a Józsefváros Kálvária-kápolnája16
Az egységes Józsefváros továbbfejlődése18
A józsefvárosi római katolikus plémániatemplom építése23
A józsefvárosi remeték25
A Rókus Kórház megnyitó ünnepsége26
Pest első nyilvános angolparkja és környéke28
A Józsefváros Füvészkertje31
Piacok, vásározások33
Szórakozóhelyek a Belső-Józsefvárosban36
A Nemzeti Színház felépítése és a Kerepesi út37
Az iparosodás kezdetei a Józsefvárosban43
A Nemzeti Múzeum viszontagságai46
A "nagy árvíz" és hatása a Józsefvárosban49
A Ludoviceum felépítése és kezdeti szerepe52
Az egészségügy helyzete a Józsefvárosban54
Állatgyógyászat58
A Józsefváros közigazgatásának és közoktatásának a kezdetei59
Riportok a régi Józsefvárosból62
Petőfi Sándor és a forradalom63
Egy kalandos életű nyomdász68
Irodalom78

Pilinyi Péter

Pilinyi Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pilinyi Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv