Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból

Előszó

Ujabban mind jobban előtérbe lép az a kívánság, hogy a magyar várósok múltjának ne csak okleveles, írásos és tárgyi emlékeit gyűjtsük össze, hanem a fellelhető összes régi képeket és térképes ábrázolásokat is katalogizáljuk és a kutatásba bevonjuk. A város kialakulására, az utca-hálózat kifejlődésére, a piactér alakjára és helyzetére, nagyobb épületeknek, templomoknak, az erődítési műveknek fekvésére, alakjára és építészeti stílusára vonatkozólag ugyanis az okleveles adatok sokszor nem adnak kielégítő felvilágosítást, ezért szükséges, hogy más természetű források, a képek és térképes ábrázolások felhasználható adatait is bevonjuk tanulmányozásunk körébe. Az írott kútfő mellé tehát sorbaállott az ábrázolt kútfő is - amint azt egyik történészünk újabban megfogalmazta. Ilyen ábrázolt kútfő lehet valamely! városkép, látkép, viselet, személy, esemény, ostrom, csata jelenet ábrázolása, stb., továbbá a helyrajzi kutatásoknál oly nélkülözhetetlen térkép is. A térkép - bár az ábrázolt kútfő fogalmazása értelmében - nem fejez ki képszerűséget, a tartalmában rejlő adatok halmazával és sokféleségével, továbbá a szélén vagy esetleg lapmezejében közölt díszítő vagy magyarázó képeivel igen értékes forrása lehet keletkezési kora emlékeinek. Különösen fontosak azok a helyrajzi térképek, amelyek egyúttal városaink településére vetnek fényt és nemcsak azt mutatják, hogy a különböző korokban meddig terjedt a város határa, milyen a vár topográfiája, hanem azt is elárulják, hogy vájjon természet után, helyszínen készült-e az ábrázolás, vagy pedig csak leírás-hallomás alapján. A rajzoló művészi készsége, a sokszorosítás módja és technikája, a műalkotás művészi értékének vizsgálata mind-mind kutatás tárgyai lehetnek és eszerint bővülhet a képben rejlő, felhasználható történelmi ismeretadat értéke. Mi ebben az értelemben a térképet is értékes ábrázolt kútfőnek tartjuk. A térkép főfeladata a földfelszín ábrázolása és annak adatai között a tájékozódás elintézése. A földfelszín az ember tevékenységének színhelye, amelyet a térkép a maga sajátos formájában, sokoldalú kifejezésmódjával tükröz vissza annak, aki jeleit olvasni és értékelni tudja. Különösen áll ez az alkalmazott térképekre, amelyek nem tisztán földrajzi viszonyokat, hanem művelődési, természetrajzi, fizikai tényeket és jelenségeket fejeznek ki. Valamely hely térképezése történetének vizsgálata egyúttal az illető hely történeti fejlődésének áttekintését is adja. Vissza