1.035.517
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Könyvvizsgálói szakmai továbbképzés 2003.
1-2. nap
| Kiadó: | Magyar Könyvvizsgálói Kamara |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 287 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) ismertetésének és megismerésének időszerűsége vitathatatlan. A nemzetközi, valamint a nemz eti téren végbemenő változások a Nemzetközi Számviteli Standardok... TovábbElőszó
A nemzetközi Számviteli Standardok (IAS) ismertetésének és megismerésének időszerűsége vitathatatlan. A nemzetközi, valamint a nemz eti téren végbemenő változások a Nemzetközi Számviteli Standardok térhódításának irányába mutatnak.Kitekintve környezetünkbe a globalizáció erőteljes hatása érezhető az élet minden területén. A globalizáció egyik legjellemzőbb vonása az egységesedés, amely a gazdaságra és annak szabályozóira is rányomja bélyegét. Mivel a gazdálkodásban a kommunikáció egyik eszköze a számvitel, így elkerülhetetlen a számviteli rendszerek egységesítése, illetve egységesedésének folyamata. Ezt támasztják alá az Európai Unió számviteli szabályozásra vonatkozó döntése is. A 2005. évtől minden, szabályozott tőzsdén bejegyzett EU-beli társaságnak (ideértve a bankokat, a biztosítótársaságokat is) az összevont éves beszámolóját a Nemzetközi Számviteli Standardokkal összhangban kell elkészítenie.
A magyar nemzeti szabályozás az eddigiekben is igazodott az EU irányelvekhez, illetve figyelembe vette a nemzetközi Számviteli Standardok logikáját, szellemét, előírásait. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz felerősítette a Nemzetközi Számviteli Standardok adaptálásának igényét, szükségszerűségét, természetesen szem előtt tartva a nemzeti sajátosságokat. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | 9 |
| A számvitel nemzetközi szabályozásának szükségessége | 10 |
| Ias Versus us Gaap, avagy a globális számvitelé a jövő? | 12 |
| A nemzetközi számviteli rendszerek rövid bemutatása | 14 |
| Az Európai Unió számviteli irányelvei | 14 |
| Az Európai Unió jogrendszere | 14 |
| A negyedik irányelv | 14 |
| A hetedik irányelv | 15 |
| A nyolcadik irányelv | 16 |
| Az IAS-ek és a számviteli irányelvek | 16 |
| A nemzetközi számviteli standardok (IAS) | 17 |
| A kontinentális jogrendszer alapjai | 17 |
| Az IAS fejlődésének folyamata | 17 |
| A standardalkotás folyamata | 19 |
| A nemzetközi számviteli standardok megteremtésének célja | 21 |
| A Nemzetközi Számviteli Standardok felépítése | 21 |
| Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvek az Egyesült Államokban (US GAAP) | 22 |
| A common law kialakulása, tartalmi sajátosságai | 22 |
| A US GAAP számviteli rendszerének fejlődése | 22 |
| A US GAAP standardjainak kidolgozási folyamata | 23 |
| A US GAAP számviteli rendszerének összefoglalása | 24 |
| A kreatív számvitel az Egyesült Államokban | 24 |
| A nemzetközi számviteli standardok előírásainak áttekintése | 26 |
| A beszámoló összeállításához kapcsolódó előírások | 26 |
| A keretelvek áttekintése | 27 |
| A pénzügyi kimutatások célja | 27 |
| A pénzügyi kimutatások elemei | 28 |
| A pénzügyi kimutatások alapelvei, minőségi jellemzői | 28 |
| A pénzügyi kimutatások alapfogalmai | 32 |
| A pénzügyi kimutatások eleminek értékelése | 37 |
| A pénzügyi kimutatások formája és tartalma | 38 |
| Átfogó elvek, iránymutatások | 39 |
| A pénzügyi kimutatások felépítése, tartalma | 42 |
| Az időszak eredménye, alapvető hibák, és a számviteli politika változása | 53 |
| Szokásos tevékenység és rendkívüli tételek | 53 |
| A számviteli becslés változása | 53 |
| A számviteli politika megváltoztatása | 54 |
| Alapvető, jelentős hibák | 54 |
| A mérlegfordulónap utáni események | 55 |
| Szegmens jelentések | 56 |
| Az árváltozások hatását bemutató információk | 57 |
| Kapcsolt felekre vonatkozó információk | 58 |
| Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban | 59 |
| Évközi, közbenső pénzügyi kimutatások | 59 |
| Megszűnő tevékenységek | 61 |
| Mérleghez kapcsolódó előírások | 62 |
| Készletek | 62 |
| A készletek fogalma, csoportosítása | 62 |
| A készletek értékelése | 63 |
| A költségelszámolás lehetőségei | 64 |
| Nettó realizálható érték és a készletek értékvesztése | 65 |
| Cash flow kimutatáas | 66 |
| Ingatlanok, gépek, berendezések (tárgyi eszközök) | 68 |
| Az ingatlanok, gépek, berendezések fogalma, csoportosítása | 69 |
| Az ingatlanok, gépek, berendezések értékelése | 69 |
| A nyilvántartásba vételre vonatkozó előírások | 72 |
| A használatba vételt követő ráfordítások elszámolása | 73 |
| A tárgyi eszközök értékelése a nyilvántartásba vételt követően: értékcsökkenés és átértékelés elszámolása | 73 |
| A tárgyi eszközök használatból történő kivonása, értékesítése | 84 |
| Lízing | 85 |
| Pénzügyi instrumentumok: bemutatás és besorolás | 87 |
| Pénzügyi instrumentumok: bekerülés és értékelés | 87 |
| Fogalmak, csoportosítások | 87 |
| Értékelés | 89 |
| Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések | 94 |
| Immateriális javak | 95 |
| Az immateriális jqavak fogalma, csoportosítása | 95 |
| A goodwill értelmezése a nemzetközi számviteli standardokban | 96 |
| Az immateriális javak értékelése | 98 |
| Az aktiválást követő ráfordítások elszámolása | 100 |
| Az immateriális javak értékelése a nyilvántartásba vételt követően: értékcsökkenés és átértékelés kezelése | 100 |
| Az immateriális javak használatból történő kivonása, értékesítése | 101 |
| Befektetési célú ingatlanok | 102 |
| Az eredmnykimutatáshoz kapcsolódó előírások | 103 |
| Bevételek | 103 |
| A bevételek fogalma | 103 |
| A bevétel értékelése | 104 |
| A bevétel elszámolásának kritériumai | 104 |
| Jövedelemadók | 106 |
| A halasztott (látens) adó értelmezése | 107 |
| Példa értékcsökkenési leírás adóhatásának bemutatására összevetve az IAS és a magyar szabályozás szerinti előírásokat | 109 |
| A halasztott adók elszámolásának lényege | 111 |
| A halasztott adókötelezettség és adókövetelés elszámolhatósága | 113 |
| A halasztott adókövetelés és az adó szerint elhatárolt veszteségek, valamint adókedvezmények kapcsolata | 114 |
| A halasztott adókövetelés érvényesíthetőségének felülvizsgálata | 115 |
| A halasztott adó számításának menete | 115 |
| Az adók értékelése, az adókulcsok alkalmazása | 116 |
| Az adók megjelenése a mérlegben és az eredménykimutatásban | 116 |
| Példák a halasztott adó elszámolására | 117 |
| Építési szerződések | 120 |
| Az építési szerződések típusai | 120 |
| A szerződés szerinti bevételek és költségek | 120 |
| A szerződéses bevételek és költségek elszámolásának módszere | 122 |
| Állami támogatások számvitele és az állami közreműködés bemutatása | 126 |
| Az árfolyamváltozások hatása | 126 |
| Hitelezési költségek | 127 |
| A hitelezési költségek fogalma, tartalma | 127 |
| A hitelezési költségek számviteli kezelése | 127 |
| Közvetlen és általános célú hitelek költségeinek kezelése | 128 |
| A hitelezési költségek aktiválásának kezdete, felfüggesztése és befejezése | 129 |
| A hitelezési költségek aktiválásának kezdete, felfüggesztése és befejezése | 129 |
| A hitelezési költségek és a realizálható érték kapcsolata | 129 |
| Egy részvényre jutó eredmény | 131 |
| Értékvesztés | 132 |
| Tárgyi eszközök és immateriális javak esetében | 132 |
| Pénzügyi eszközök esetében | 134 |
| Az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolása | 134 |
| Egyéb, még nem ismertetett előírások | 137 |
| Mellékletek | 138 |
| A hatályos standardok és értelmezéseik | 138 |
| A pénz időértéke, mint vagyoni korrekció | 142 |
| Felhasznált irodalom | 144 |
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
1.980 Ft
990 ,-Ft 50
5
pont kapható
Kosárba