Értékelés a tudományos kutatásban

Előszó

Részlet a könyvből:

Mérhető-e a tudományos kutatás minősége?
A kutatók részéről tipikus magatartás, hogy hitet tesznek amellett, hogy a produktivitás mennyiségi mutatója nem azonos a minőség mutatójával, majd pedig továbbra is csak a publikációk számával törődnek. Úgy tűnt, nincs gyakorlatilag alkalmazható módszer nagy mennyiségű közlemény minőségi elbírálásra, vagy nagyszámú kutató életművének értékelésére. Az utóbbi években azonban a Science Citation Index (SCI) bevezetése egy olyan új eszközt adott a kezünkbe, amely szerintünk megalapozott és megbízható mértékkel szolgál ahhoz, hogy az egyes kutatók munkáinak jelentőségét elbírálhassuk. Az 1961-ben létesített SCI nagyszámú folyóiratban megjelent tudományos munkákra vonatkozó idézeteket gyűjtötte össze. Így megállapíthatjuk egy adott kutató valamely könyvére, cikkére vagy más munkájára utaló idézetek számát az 1961-es, illetve 1964-től kezdve bármelyik évben. Az idézeteket vehetjük a közlemények viszonylagos tudományos jelentősége, illetve "minősége" jelzőjének.
Ezt a feltételezést és eljárást megfigyelések és tények támasztják alá. Kenneth E. Clark alapos vizsgálatokat végzett a tudományos termelékenység mérésére. Egy pszichológiai szakértőbizottságot arra kért fel, hogy állítsák össze azon pszichológusok névsorát, akik szakterületükön a legjelentősebb munkát végezték. Ezután megvizsgálta, az illető pszichológusok e listákban való előfordulási gyakorisága, és egyéb "kiválósági" mutatószámok közötti korrelációt. Az előfordulási gyakorisággal legnagyobb mértékben a folyóiratokban való idézettség korrelált (r"0,67). Clark arra a következtetésre jutott, hogy - a pszichológia területén - az idézettség a kutatómunka "értékének" legalkalmasabb mutatószáma. Vissza