A magyar népzene

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. ZENEI NÉPHAGYOMÁNY.
SZÁJHAGYOMÁNY, ÍRÁSBELISÉG.
A zenekultúra írástalan formája népnél és középosztálynál a XIX. század végéig. A köztudat a népies műdalt tartja népdalnak 9
NÉPIES MŰDAL.
Keletkezése. Szerepe a nemzet életében. Hasonlóságok XV-XVL századi nyugateurópai jelenségekkel. Néprajzi jelentősége 9
RÉGI DALHAGYOMÁNY.
Megismerésének útja és akadályai, Kölcsey, Goethe 10
DALLAMGYÜJTEMÉNYEK.
Erdélyi János. Bartalus. Ujabb gyűjtések. Bartók könyve. A régi népkultúra zenei maradványai 11
A NÉPHAGYOMÁNY JELENTŐSÉGE.
Felismerése, regeneráló folyamat jele 12
A NÉPHAGYOMÁNY MEGOSZLÁSA.
Életkor, társadalmi, vagyoni állapot, vallás, civilizáltság foka, vidék, nem szerint 13
II. A NÉPZENE ŐSRÉTEGE.
Stílusok, Az ősréteg megállapításának nehézségei. Adatok hiánya 15
KAPCSOLATOK A ROKONNÉPEKKEL.
Egyeztetések cseremisz, votják, csuvas, tatár, mongol dallamokkal, Kvintváltószerkezet, Más ötfokú típusok 15
ÖTFOKÚ DALLAMAINK KELETI EREDETE.
Három típus. Más, egyelőre izolált megfelelések. Mindezek a nyugateurópai zenében ismeretlenek, tehát vagy a nyelvvel egy eredetűek, vagy a régi gyökerekből a mai hazában fejlődtek ki 27
III. A MAI NÉPI DALLAM STÍLUSA.
A közismert dallamok többsége visszatérő formájú. Ujabb fejleménynek látszik. Részben nyugateurópai eredetű 28
AZ ÚJ MAGYAR DALLAMFORMA KAPCSOLATA A RÉGIVEL.
Hogyan fejlődhetett a régi kvintváltó formából 30
HANGKÉSZLET.
Lényegében ma is uralkodó az ötfokúság 31
A NÉPIES MŰDAL HATÁSA.
A XIX. század nagy műdaltermése elterjedt a nép közt. Volt is némi hatással forma-elemeire, De a nép saját hagyománya is tovább élt. Ennek szellemében alakítgatja a közé
került műdalokat, A műdal hatása szegényedést is jelent 36
IV. GYERMEKDAL ÉS REGÖSÉNEK.
A tipikus gyermekdal hatása az indogermán hexachord. Forma-egysége a kétütemes motívum, Felnőttek dalainak felborulása a gyermeki használatban 39
V. SIRATÓ.
Adatgyűjtés nehézségei. Lényegében rögtönzés, formájában próza-recitatív. Rövidebb, hosszabb típus. Kivételesen verses, állandó szöveg. Virrasztó, búcsúztató 41
VI. NÉPI KÖLCSÖNHATÁSOK.
Átvételek a német, tót, ruthén néphagyományhói 45
VII. MŰZENE NYOMAI.
EGYHÁZI ZENE. GREGORIÁN ÉNEK.
Átvételek a gregorián énekből, egyházi népénekből 45
EGYHÁZI NÉPÉNEK.
Egyházi és világi szövegek közös dallama 47
VILÁGI MŰZENE.
Régi líránk és epikánk töredékei a nép száján. Dallamuknak gyakran egyetlen forrása a néphagyomány. Ha van írott forrásuk, csak tökéletlen vázlatát adja a dallamnak, -
Balassa, Dobai, Janóczi énekei. Kádár István, „Argirus", a „Tékozló fiú" töredékei. Egy Volta-dallam ? Ujabbkori műzene : Kocsi Patkó, Silberknoll szerzeményei 51
VIRÁGÉNEK.
Üldöztetésének oka: Kryptadia, Más, virág-emlegető dalok. Refrén nyugateurópai eredete ? 59
VIII. HANGSZERES ZENE.
A NÉP HANGSZERE.
Magakészítette, gyári hangszerek. Ezeken is játszik népzenét. Cigányok köze a néphagyományhoz, Térfoglalásuk újabb keletű. Az igények növekedtével a letűnő dudások
helyét foglalták el. Citera, Furulya, Duda 61
MIT JÁTSZIK A NÉP HANGSZEREIN.
Szöveges dalok. Hangszeres elemek 66
IDEGEN, ISMERETLEN EREDETŰ DARABOK.
Idegen eredetű tánczene. Primitív maradványok. Ujabb műzene 68
IX. NÉPHAGYOMÁNY ÉS ZENEKULTÚRA. 73
JEGYZETEK 75

KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1-2. „Hosszi furugla" készítése bodzafából 17
3. Citerás 18
4. Hontmegyei dudások 18
5. Somogyi duda 35
6. Lófejes tambura 35
7. Dudafejek 36
8. „Hosszi furugla" négy darabból összeillesztve 36
12-14. Citerák 53
15. Tekerő 53
16. Furulyás juhász 54
17. Furulyázó kecskepásztor 71
18. Tekerős 72
19. Klarinétozó legény 72
20. Népi táncjelenet hosszú furulyával 74
21. Verbuválás. 81
22. Hosszi furuglás 82
23. Beke István arcképe 82
24. "Hosszi furugla" 83
25. Dudás 84

Témakörök