Magyar vezérek kora

Tartalom

Előszó I. lap.
I. Rész. Árpád. (887-907.)
Bevezetés 3. lap.
I. Fejezet. A magyarok ősi hona, katonai s polgári kormányszerkezete. 7. l. - Kivándorlás az ősi honból Lebediába. 25. l. - Továbbvándorlás Etelközbe. 33. l. - Árpád vezérré választatása. 36. l. - A vérszerződés. 38. l.
II. Fejezet. A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban. 44. l. - A besenyőkkel szövetkezett bolgárok a magyarokat Etelközből kiszorítják. 48. l. - Uj honkeresés, Kiov megszállása. 50. l. - A kunok csatlakozása Árpád hadaival. 56. l. - Indulás az uj hazába. 57. l. - A székelyek követsége és hódolása. 58. l.
III. Fejezet. A honfoglalás történelme. A Tiszamellék és Erdély meghódítása. 61. l. - A felföldi hadjárat; Arnulf német királyt a magyarok a morvák ellen segítik 892-ben. 74. l. - Az alpári döntő csata s a szeri nemzetgyűlés. 81. l. - Berohanás Bolgárországba, hadjárat az Adriai tengerig, Horvátország meghódítása, a Száva-Drávaköz megszállása. 85.l. - A Maros és Temes mellékének meghódítása. 89. l. - A Dunántúl elfoglalása. 95. l. - Bihar vár megvívása. 100. l.
IV. Fejezet. A magyarok külföldi hadjáratai. Nyugot-Európa belviszonyai; a germán és szláv faj ellenségeskedése. 102. l. - Az olaszországi hadjárat; a brentai diadal, Velencze vívása 899-ben. 113. l. - A bajorföldi berohanás 900-ban. 123. l. - Karinthiai hadjárat 901-ben. 129. l. - A morva föld megtámadása 902-ben. 131. l. - A magyarok és bajorok harcza 903-ban. 131. l. - Kusaly vezért a bajorok orozva megölik 904-ben. 132. l. - Hadjárat a szász földre 906-ban. 134. l. - Árpád halála 907-ben. 136. l.
V. Fejezet. Árpád jellemzése. 137. l.
II. Rész. Zsolt. (907-947.)
I. Fejezet. Zsolt fővezérré választatása. 147. l. - A pozsonyi csata és az ensburgi győzedelem 907-ben. 149. l. - Thüringeni és szászföldi hadjárat 908-ban. 156. l. - A sváb és frank föld földulása 909-ben. 156. l. - A magyarok augsburgi győzedelme, a német birodalom adó alá vetése 910-ben. 157. l. - A német birodalom belzavarai Lajos király halála után; a magyarok berohanása a frank földre 912-ben. 159. l. - A magyarok a bajor és sváb földet dúlják; Arnulf herczeg őket az Inn vizénél megveri 913-ban. 161. l.
II. Fejezet. Németország belviszonyai; a legyőzött Arnulf bajor herczeg a magyarokhoz szökik 914-ben. 163. l. - A magyarok a szász földre beütnek; a fuldai monostort földúlják 915-ben. 165. l. - Lothringeni hadjárat 917-ben. 167. l. - Konrád német király halála 918-ban. 169. l. - A magyarok berohanása a szász földre 919-ben. 170. l. - Henrik király sikeres intézkedései Németországban. 170. l. - A magyarok olaszországi hadjárata 921- és 922-ben. 171. l. - Pavia ostroma; berohanás déli Francziaországba 924-ben. 174. l. -
Henrik király a szász földre beütött magyarokkal kilencz évre békét köt 924-ben. 176. l.
III. Fejezet. A magyarok hadjárata a sváb és frank földön; St. Gallen kolostora alatti tanyázásuk; második berohanásuk Lothringenbe 926-ban. 178. l. - Henrik intézkedései a magyarokkal kötött fegyverszünet ideje alatt. 191. l. - A magyarok viszonyai a keleti birodalomhoz. 193. l.
IV. Fejezet. A szászországi hadjárat a 932-dik év végén. 195. l. - A merseburgi vereség 933. mart. 15-dikén. 199. l. - Konstántinápolyi hadjárat 934-ben. 202. l. - Henrik halála; a német birodalom belviszályai I. Ottó kormánya kezdetén 936-ban. 203. l. - A magyarok berohanása a frank és sváb földre 936-ban. 204. l. - Lothringent harmadszor földúlják, az óczeánig kalandoznak 937-ben. 206. l. - Burgundon át Felső-Olaszországba nyomulnak;
közép és déli olaszországi kalandjaik 937-ben. 211. l.
V. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjárata Szászországban 938-ban. 217. l. - Olaszországi táborozásuk és spanyolországi kalandozásuk 940-ben. 218. l. - Beütésök a keleti birodalomba 943-ban. 220. l. - Csatavesztésök Berchtold bajor herczeg ellenében Wels mellett a Traungauban 944-ben. 221. l. - Zsolt vezér lemondása 947-ben, halála 949-ben, 223, l.
III. Kész. Taks (947-972.)
I. Fejezet. Taks és Vál. 227. l. - Taks olaszországi hadjárata 947-ben. 229. l. - Bulcsú és Gyula megkeresztelkedése Konstantinápolyban. 231. l. - Henrik bajor herczeg győzedelme a magyarokon 950-ben. 235. l. - A magyarok hadjárata déli Francziaországban 951-ben. 240. l. - A német birodalomban kitört belháború. 241. l. - A magyarok berohanása Németországba 954-ben. 250. l. - E táborozás részletei Lothringenben és Francziaországban. 251. l. - Németország belbékéjének helyreállása 954-ben. 260. l.
II. Fejezet. A magyarok berohanása Németországba 955-ben. 262. l.- Augsburg sikeretlen ostroma. 268. l. - Ottó megérkezése s a két tábor előcsatája aug. 9-dikén. 273. l. - A lechfeldi döntő ütközet aug. 10-dikén. 955. 280. l. - A szétvert magyar hadak romlása. 289. l. - A magyar hagyományok Bulcsú és Léi haláláról, a hét gyász magyarról, Botond és hadai szerencsés visszatértéről. 294. l. - Az augsburgi vereség erkölcsi hatása és politikai következményei. 311. l. - A keleti határgrófság visszaállítása. 316. l.
III. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjáratai a keleti birodalomban 958- és 961-ben. 318. l. - Ismételt becsapásaik. 321. l. - Az orosz-bolgár háború 968- és 969-ben. 323. l. - Az orosz-magyar-besenyő hadak megveretése a görögök által Arkadiopolisnál 970-ben. 326. l. - A magyar hagyomány Botond bajvivásáról Konstantinápoly alatt. 330. l. - Taks halála 972-ben. 332. l. - Taks és kora jellemzése. 332. l.
IV. Rész. Gyejcs. (972-997.)
I. Fejezet. Gyejcs kormányra lépte és politikai iránya. 339. l. - Szent Wolfgang térítési kísérlete hazánkban 972-ben. 345. l. - Brúnó verduni püspök követsége 972-ben. 348. l. - Magyar követség Quedlinburgban I. Ottó császárnál 973-ban. 349. l. - Piligrin passaui püspök térítése a magyarok közt 973-974. 353. l.
II. Fejezet. A magyarországi térítés a németországi zavarok miatt félbe szakad. 358. l. - A német belháború 976- és 977-ben. 361. l. - Gyejcs és a magyarok e háborúba nem avatkoznak. 364. l. - A magyar keleti határszélek ekkori állása. 366. l. - A magyarok a németországi ujabb zavarok alkalmával Piligrin passaui püspök jószágait földúlják 984-ben. 369. l. - Luitpold keleti határgróf Mölk várát megvívja s a magyarokat a Szárhegyig (Kahlenbergig) visszaszorítja 984-ben. 370. l.
III. Fejezet. Gyejcs és fia Vajk (István) megkeresztelkedése 994-ben. 375. l. - Adalbert prágai püspök térítői munkássága hazánkban s ennek csekély eredménye. 379. l. - Gyejcs a nemzettel fiát utódjául elismerteti s a kormányzásban társává emeli 993-ban. 388. l. - István egybekelése Gizelával II. Henrik bajor herczeg leányával 995-ben. 391. l. - Idegen lovagok költözése hazánkba. 394. l. - Ezek segélyével Gyejcs erőszakosan térit s az ellenszegülőket legyőzi. 396. l. - Gyejcs halála 997-ben. 399. l. - Családja. 400. l.
IV. Fejezet. Gyejcs és kora jellemzése. 401. l.
V. Rész. István. (997-1000.)
I. Fejezet. István intézkedései a keresztyén vallás terjesztésére. 411. l. - A hadi foglyok és rabszolgák állása hazánkban a vezérek korában. 413. l. - István rendelkezése ezek sorsának jobbítására. 416. l. - Az elégületlenek fölkelése Kopány vezérlete alatt. 418. l. - István győzedelme Veszprém vára mellett 998-ban. 424. l. - A legyőzött fölkelők ellen hozott megtorló rendszabályok. 425. l.
II. Fejezet. István külföldi papokat és szerzeteseket hiv az országba, monostorokat alapit, egyházakat építtet. 429. l. - Az országot tíz püspökségre osztja; ezeket az esztergomi érsek főhatósága alá veti. 434. l. - Érsekké Asztrik pannonhalmi apátot jeleli ki, s egy követség élén Rómába küldi, a pápától egyházi intézkedései szentesítését s királyi koronát kérni. 434. l. - II. Sylvester pápa a lengyel Boleszlávnak szánt koronát Istvánnak adja. 439. l. - A pápa 1000-ben mart. 27-dikén kelt bullája. 441. l. - István megkoronáztatása Esztergomban 1000-ben augustus 15-dikén. 444. l.

Témakörök