A magyar büntetőjog általános része

Tartalom

ELŐSZÓ 11
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 13
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ TANOK 15
I. A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány 17
II. A büntetőjog fogalma és felosztása 17
III. 2.) A büntetőjog feladata 18
A büntetőjog jogrendszerbeli helye 20
4. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya 21
5. Az állami büntetőhatalom és korlátai 24
6. A bűnügyi tudományok 26
7. A büntetőjog tudományának főbb irányai 30
II. A magyar büntetőjog fejlődése 36
1. Az 1843-ik évi magyar büntető törvénykönyvi javaslat 36
2. A Csemegi-kódex 37
3. A Csemegi-kódex módosításai és a hozzá kapcsolódó külön törvények 1945-ig 38
4. Az 1945 utáni magyar büntetőjog alakulása 40
III. A büntetőjog alapelvei 43
1. A jogrendszer egészére ható elvek 44
1.1. A jogállamiság eszméje 44
1.2. A humanitás elve 46
2. Speciális büntetőjogi alapelvek 46
2.1. Az anyagi jogi legalitás (a törvényesség) elve 46
2.2. A tettfelelősség elve 52
2.3. A bűnösségen alapuló felelősség elve 53
2.4. Az arányosság elve 55
2.5. A kétszeres értékelés tilalma (non bis in idem) 57
2.6. A büntetőjog ultima ratio jellege, illetve szubszidiaritása 59
MÁSODIK RÉSZ
BÜNTETŐ-JOGSZABÁLYTAN 61
I. A büntetőtörvény 63
1. A büntetőjog forrásai W,
2. A büntetőtörvények rendszere és szerkezete 66
3. A diszpozíció 67
4. büntetőtörvény értelmezése 68
4.1. Az értelmezés alanya szerinti csoportosítás 69
4.2. Az értelmezési módok szerinti csoportosítás 71
4.3. Az értelmezés eredménye szerinti csoportosítás
5. A büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései 76
5.1. Szubszumció 76
5.2. Jogszabály kollízió 77
II. A büntetőtörvény hatálya 78
1. Az időbeli hatály 78
2. A területi és személyi hatály 82
HARMADIK RÉSZ
A BŰNCSELEKMÉNY TANA 87
I. A bűncselekmény fogalma 89
1. Bűncselekmény-fogalmi irányzatok. A fogalom egésze felépítésének alakulása 89
2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban 93
3. A bűncselekmény mint cselekmény 97
4. A tényállásszerűség (diszpozíciószerűség) 101
4.1. A tényállás jelentés-tartalmai 101
4.2. A tényállás feladatai 102
4.3. A tényállás és a jogi tárgy viszonya 103
4.4. A tényállás kategóriájának büntetőjogi fejlődése 104
4.5. A tényállási elemek köre és csoportosítása 105
4.6. Az objektív tényállási elemek 107
4.7. A tettességhez szükséges ismérvek 119
4.8. A szubjektív tényállási elemek 120
5. A (büntető)jogellenesség 129
5.1. A tényállásszerűség és a (büntető)jogellenesség viszonya 129
5.2. Az alaki és az anyagi jogellenesség 131
5.3. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség 132
6. A jogellenességet kizáró okok 136
6.1. A jogellenességet kizáró okok elvi kérdéseiről 136
6.2. A jogos védelem 142
6.3. A végszükség 148
6.4. Hivatali, hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése 151
6.5. Az engedély 151
6.6. A hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása 151
6.7. A sértett beleegyezése 152
6.8. A fegyelmezési (fenyítő)jog gyakorlása 154
6.9. Az indokolt (megengedett) kockázat 155
6.10. A kötelesség-összeütközés 156
7. A bűnösség 159
7.1. A bűnösség fogalma és elemei 159
7.2. A bűnösség fogalma és a felróhatóság 161
8. A bűnösséget kizáró okok 165
8.1. A gyermekkor 165
8.2. A beszámítási képességet kizáró okok 165
8.3. A tévedés 172
8.4. Az elvárhatóságot kizáró okok 175
9. A bűncselekmény és a büntethetőség 175
10. A másodlagos büntethetőségi akadályok 177
10.1. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok 177
10.2. A büntethetőséget megszüntető okok 181
11. A bűncselekmények súly szerinti felosztása 189
II. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumai) 192
1. A bűncselekmény stádiumairól általában 192
2. Az előkészület 193
3. A kísérlet 195
3.1. A kísérlet fogalma és fajtái 195
3.2. Az alkalmatlan kísérlet 198
3.3. Az önkéntes visszalépés 201
4. A befejezett bűncselekmény 203
III. A bűncselekmény elkövetői 206
1. A bűncselekmény elkövetőiről általában 206
2. A tettesség 209
2.1. Az önálló tettesség 209
2.2. A közvetett tettesség 210
2.3. A társtettesség 213
3. A részesség 216
3.1. A részesség közös vonásai 216
3.2. A felbujtás 218
3.3. A bűnsegély 220
4. A társas bűnelkövetési alakzatok 222
4.1. A bűnszövetség 222
4.2. A bűnszervezet 224
4.3. A csoportos elkövetés 226
5. A bűnkapcsolatok 227
IV. Az egység és a többség tana 230
1. Az egység és a többség (halmazat) elhatárolásáról általában 230
2. Az egység 232
2.1. A természetes egység 232
2.2. A törvényi egység 234
3. A halmázat 236
4. A látszólagos halmazat 237
4.1. A látszólagos alaki halmazat 237
4.2. A látszólagos anyagi halmazat 238
NEGYEDIK RÉSZ
A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA 243
I. Jogkövetkezmény (szankció) a büntetőjogban 245
1. A büntetőjogi jogkövetkezmények (szankciók) jelentősége 245
2. A büntetőjogi szankció fogalmi ismérvei jellemzői 247
3. A büntetőjogi jogkövetkezmények monizmusa és dualizmusa 247
4. A szankciók meghatározásának módjai 250
5. A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer jellemzői 252
II. A büntetés elméleti kérdései 255
1. A büntetőjogi büntetés fogalma 255
2. Büntetési (cél)elméletek 258
3. A büntetés jogalapja 264
4. A büntetés célja 265
III. Az egyes büntetési nemek: a főbüntetések 269
1. A szabadságvesztés-büntetés 269
1.1. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása 269
1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartamának szabályozása 272
1.3. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai 282
1.4. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása 285
1.5. A feltételes szabadságra bocsátás 288
2. A közérdekű munka...: 292
3. A pénzbüntetés 297
Exkurzus: A halálbüntetés 304
Exkurzus: A szigorított javító-nevelő munka 308
IV. A mellékbüntetések 311
1. A közügyektől eltiltás 313
2. A foglalkozástól eltiltás 315
3. A járművezetéstől eltiltás 318
4. A kitiltás 320
5. A kiutasítás 322
6. A pénzmellékbüntetés 325
V. A büntetés kiszabása 327
1. A büntetés kiszabásának elvei 328
1.1. A büntetés célja 328
1.2. A bűncselekmény társadalomra veszélyessége 329
1.3. Az elkövető társadalomra veszélyessége 330
1.4. Az elkövető bűnösségének foka 330
1.5. Az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények 332
2. A büntetéskiszabással kapcsolatos általános értékelési elvek 332
Exkurzus: Középmértékű büntetéskiszabás 334
3. A halmazati és az összbüntetés 335
3.1. A halmazati büntetés 335
3.2. Az összbüntetés 338
4. A büntetés enyhítése 342
5. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 345
6. Az ismételt bűnelkövetés (visszaesés) büntetőjogi megítélése 357
7. A bűnszervezetben történő elkövetés jogkövetkezményei 356
8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása 357
VI. A büntetés végrehajtását kizáró okok 358
1. Az elítélt halála 358
2. A büntetés elévülése 358
3. A kegyelem 360
4. A törvényben meghatározott egyéb okok 361
VII. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 362
1. A mentesítés hatálya 363
2. A mentesítés módja 365
3. A törvényi mentesítés 365
4. A bírósági mentesítés 366
5. A kegyelmi mentesítés 368
VIII. Az intézkedés elméleti kérdései 370
1. A büntetőjogi intézkedések kialakulásáról 370
2. A büntetőjogi intézkedések fogalmi alapkérdései 372
2.1. A büntetés és az intézkedés közös vagy rokoni vonásai 373
2.2. Relativizálódó különbségek 373
2.3. Elhatároló különbségek 374
3. A büntetőjogi intézkedések osztályozása 375
IX. A magyar büntetőjog egyes intézkedési nemei 377
1. A megrovás 377
2. A próbára bocsátás 379
3. A kényszergyógykezelés 381
4. Az alkoholisták kény szergyógyítása 384
5. Az elkobzás 385
6. A vagyonelkobzás 388
7. A pártfogó felügyelet 393
Exkurzus: Szigorított őrizet 398
X. A büntetőjogi intézkedések alkalmazására vonatkozó elvek 400
ÖTÖDIK RÉSZ
KÜLÖN RENDELKEZÉSEK: A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGA 401
I. Nemzetközi egyezmények és tendenciák 403
II. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése 405
III. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos rendelkezések általános jellemzése 407
IV. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések speciális szabályai 410
1. A próbára bocsátás 410
2. A javítóintézeti nevelés 411
3. A kényszergyógyítás 412
4. A pártfogó felügyelet 412
V. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések speciális szabályai 413
1. A szabadságvesztés 413
2. Feltételes szabadságra bocsátás 415
3. A közérdekű munka 415
4. A pénzbüntetés 416
5. A közügyektől eltiltás 416
6. A kitiltás 416
7. Halmazati és összbüntetés 418
8. Egységes intézkedés 418
9. Az előzetes fogvatartás beszámítása 419
10. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 419
HATODIK RÉSZ
A JOGI SZEMÉLYRE VONATKOZÓ BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK 421
I. A jogi személy büntetőjogi felelőssége szabályozási megoldásainak
általános áttekintése 423
II. A magyar szabályozás: A 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel
szemben alkalmazható intézkedésekről 425
1. Előzmények 425
2. Értelmező rendelkezések 426
3. A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazásának feltételei 427
4. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 428
4.1. A jogi személy megszüntetése 429
4.2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 430
4.3. A pénzbírság 431
HETEDIK RÉSZ
A BÜNTETŐJOG NEMZETKÖZI (EURÓPAI) VONATKOZÁSAI 433
1. Nemzetközi bűnügyi együttműködés 435
2. Külföldi ítélet érvénye 436
3. Nemzetközi bűnügyi jogsegély 437
4. Jogsegélynek nem minősülő bűnügyi együttműködés 437
5. A büntetőjog európai vonatkozásai 438
5.1. Európai büntetőjogi integráció 438
5.2. Büntetőjogi integráció a szervezetek és intézmények tükrében 439
5.3. Európai emberi jogi védelem 441
6. Európai bűnügyi együttműködés 442
6.1. Átadás és európai elfogatóparancs 443
6.2. Áttekintő táblázat 448
AJÁNLOTT IRODALOM 449
LATIN KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE 456
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 460

Témakörök