1.035.425

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A társasház működése és szervezete 1.

Alapismeretek a társasház működéséről, a társasházi szabályzatok készítéséről/Új Társasházi Törvény

Szerző

Kiadó: Viktória tanácsadó, szolgáltató Kft
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 220 oldal
Sorozatcím: Társasházi kiskönyvtár
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társasházi törvény 1998. évi hatálybalépését követően a gyakorlatban elkezdődött az „átállás" a törvényben foglaltak alkalmazására. Ez egyrészt megnyilvánult a konkrét társasházi működés kapcsán,... Tovább

Előszó

A társasházi törvény 1998. évi hatálybalépését követően a gyakorlatban elkezdődött az „átállás" a törvényben foglaltak alkalmazására. Ez egyrészt megnyilvánult a konkrét társasházi működés kapcsán, másrészt a szükséges szabályzatok elkészítésében, alkalmazásában. Örvendetesen megjelentek a társasházkezeléssel foglalkozó szakkönyvek, sőt egy BM rendelet alapján megkezdődött a társasházkezelők szakképesítést nyújtó oktatása is. Mindemellett különböző formában a társasházakkal foglalkozók részére továbbképző tanfolyamok, klubfoglalkozások kerültek megszervezésre. A VIKTÓRIA Tanácsadó, Szolgáltató Kft. bekapcsolódott az oktatási, továbbképzési munkába és közel száz hallgató szerzett államilag elismert társasházkezelői szakképesítést. Ezen túlmenően több mint 300 fő számvizsgáló bizottsági, illetve intézőbizottsági tag és közös képviselő vett részt a továbbképző tanfolyamokon. Ezekhez az oktatásokhoz az 1998-ban megjelent A TARSASHAZKEZELÉS GYAKORLATA című kézikönyvön kívül külön összeálltéira került egy tankönyv is. Ez a tankönyv a rövid szöveges magyarázatok mellett összefüggéseket bemutató előadásvázlatokat, valamint a szabályzatok vonatkozásában mintaanyagokat tartalmazott, melyekben megjelentek a VIKTÓRIA TÁRSASHÁZ RENDSZERBEN több mint 10 éve gyűjtött tapasztalatok-anyagok. A tanfolyamok is nagyon sok tapasztalatot adtak és tulajdonképpen a hallgatók jelzései-igényei indították el a TÁRSASHÁZI KISKÖNYVTÁR sorozatot, mely A TÁRSASHÁZ MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETE összefoglaló címet viseli. Jelen kézikönyv a 2001. óta megjelenő Társasházi Kiskönyvtár Sorozat része, melyből az elmúlt években 1. kiadásban hét kötet jelent meg és összesen mintegy 15.000 példányban jutott el az olvasókhoz. Az ezekben a kötetekben foglalt tapasztalatok-javaslatok hasznosultak a társasházi törvény elkészítésekor. A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 1998. március 1 .-i hatályba lépése óta eltelt idő már önmagában, de a tapasztalatok is indokolttá tették, hogy új társasházi törvény készüljön, melyet az Országgyűlés 2003. december 8-án fogadott el és 2003. évi CXXXIII. számon jelent meg. Az új törvény terjedelmében és tartalmában jelentős változásokat hozott az előző szabályozáshoz képest. Mindezek feldolgozása és a gyakorlatban történő helyes és hatékony alkalmazása megfelelő ismereteket kíván meg. A már megjelent és a várhatóan megjelenő szakkönyvek ehhez nyújthatnak segítséget. A társasházi kiskönyvtár sorozat „hasznos tagja" kíván lenni a társasházi szakirodalomnak és egyúttal hiánypótló is, mert más módon közelít a kérdésekhez. Elsődleges célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a társasházaknak és tisztségviselőknek, de adott esetben mindazoknak, akik valamilyen módon »meghatározó szerepet" töltenek be a társasház működtetésében. Vissza

Tartalom

Bevezető 11
AZ ÚJ TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY FŐBB JELLEMZŐI, ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK 15
1.1 AZ ÚJ TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY RÉSZLETESEBB, DE TOVÁBBRA IS
KERETJOGSZABÁLY 15
1.2 ÚJ SZABÁLYOZÁSI REND LÉP ÉLETBE 16
1.2.1 Az alapító okirat funkciója a szabályozásban alapvetően a „tulajdonjogi helyzet"
szabályozására terjed ki 16
1 2.2 Az alapító okirat módosítási lehetősége a tulajdonosok négyötödös határozatával 16
1.2.3 Kötelező a szervezeti-működési szabályzat készítése és a házirendet az SZMSZ
részeként kell kezelni 17
1.2.3.1 A legfeljebb hatlakásos társasház döntési lehetősége a társasházi törvény
rendelkezései szerinti működésére 17
1.2.4 írásbeli szavazással is elfogadható az SZMSZ 18
1.2.5 A szavazási szabályok csak a törvényi előírások alapján alkalmazhatók 18
1.2.6 A számvizsgáló és intézőbizottságnak csak tulajdonos lehet a tagja 18
1.2.7 A társasházkezelői tevékenység meghatározása és a szakképesítés megszerzési
kötelezettségének előírása a társasházi törvényben 19
1.3 ÚJ DÖNTÉSHOZATALI SZABÁLYOK 20
1.4 BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGELŐZÉSE 21
1.5 TÁRSASHÁZNAK LAKÁSSZÖVETKEZETTÉ ALAKULÁSI LEHETŐSÉGE 21
1.6 HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 21
A SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALAPTUDNIVALÓK 23
2.1 A TÁRSASHÁZ LÉNYEGE, A TÁRSASHÁZI MŰKÖDTETÉS FŐ CÉLKITŰZÉSE
(STRATÉGIÁJA) 23
2.2 A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPJAI 26
2.2.1 Szervezettervezés és szervezetfejlesztés 27
2.2.2 A társasház működtetési (társasházkezelési) feladatok megfelelő ellátásának
alapfeltételei 28
2.2.3 A társasházkezelés, a közös képviselet, a társasházkezelői tevékenység
értelmezése 29
2.2.3.1 Közös képviseleti (vezetési) formák a társasházban 31
2.2.4 A „jogi" szervezet és a munkaszervezet értelmezése 32
2.2.5 A társasház munkaszervezete kialakításának és a döntési jogkörök
megosztásának tényezői és folyamata 33
2.2.5.1 A társasházi törvény alapján a közös képviselő funkciójának, feladat- és
hatáskörének összegzése 36
2.2.5.2 A társasházkezelő munkaterülete és feladata a szakképesítésről szóló BM
rendelet alapján 37
2.2.5.3 A fő követelmény meghatározása a közös képviselettel, illetve a társasházkezelővel szemben 40
2.3 EGY TÁRSASHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK SÉMÁJA 42
2.4 A TÁRSASHÁZ SZABÁLYOZÁSI RENDJE (SZABÁLYZATOK) 43
2.4.1 Az alapító okirat figyelembevétele a szabályozásban 45
2.4.2 A Szervezeti- Működési Szabályzat (SZMSZ) és házirend célja, rendeltetése 46
2.4.3 A társasház tűzvédelmi szabályzatának célja, rendeltetése 47
2.4.4 A társasház ügyrendjének célja, rendeltetése 47
2.5 A TÁRSASHÁZI SZABÁLYZATOK DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK CÉLSZERŰ FOLYAMATA 49
2.5.1 Új alapítású társasház működésének indítása 49
2.5.2 A működő társasházak SZMSZ-nek megállapítása és ezen keresztül
az alapító okirat módosítása 51
2 5 3 Az SZMSZ tartalmi követelményeinek áttekintése az új társasházi törvény
rendelkezései szerint 52
2.5.3.1 Szabályozási kötelezettségeket előíró Ttv. rendelkezések áttekintése 52
2.5.3.2 A szabályozási lehetőségek áttekintése a Ttv. rendelkezései alapján 54
2.5.3.3 Döntéshozatali (szavazási) szabályok összefoglalása a Ttv. rendelkezései alapján 56
2.5.4 Teljesen új SZMSZ készüljön, vagy a meglévőt módosítsuk? 58
2.5.5 A társasházi szabályzatok felépítése (szerkezete) 58
2.5.6 A „felsőbb" jogszabályok idézése 58
2.5 7 Az SZMSZ és HÁZIREND elkészítésének célszerű folyamata 60
2 5 7.1 Közgyűlésen vagy írásbeli szavazással kerüljön elfogadásra az SZMSZ? 60
2.5.7.2 Az SZMSZ elkészítésének „ütemterve" 60
2.5.7.3 A tulajdonosoknak kiküldendő levél és a módosító javaslatokhoz szerkesztett
űrlap minták 62
2.5.8 A tűzvédelmi szabályzat és a társasházi ügyrend elkészítése 64
3 SZABÁLYOZANDÓ TÉMÁK ÉS SZABÁLYOZÁSI ESETEK 65
3.1 A SZABÁLYZATOK FEDLAPJA ÉS BEVEZETŐ RÉSZÉNEK TARTALMA 65
3.2 AZ ÁLTÁLÁNOS RÉSZ TARTALMA 66
3.2.1 A szabályozás célja, alapelvei és rendje 66
3.2.2 Fogalmak, értelmező rendelkezések 66
3.2.2.1 A Ttv. 56. §-a szerinti értelmező rendelkezések 67
3.2.2.2 A különböző szabályzatokban meghatározandó fogalmak 69
3.2.3 A társasház jogállása 71
3.2.3.1 A társasház jogképessége 71
3.2.3.2 A társasház jellege 72
3.2.3.3 A társasház tevékenységi köre 72
3.3 A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 73
3.3.1 A külön és közös tulajdon meghatározása és egysége 73
3.3.2 Az alapító okirat és módosításának esetei 75
3.3.2.1 Csak alapító okiratban foglaltak alapján szabályozható kérdések 78
3.3.2.2 Az alapító okirat, illetve annak módosítása a „tulajdonosok négyötödös
határozatával" 80
3.3.2.3 Több épületből álló társasház szétválása 80
3.3.2.4 Tulajdonostárs kérelmére társasházi közös tulajdonnak bírósági úton történő
külön tulajdonná alakítása 80
3.4 A KÜLÖN TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 81
3.4.1 A külön tulajdon birtoklása, használata, a hasznok szedése és a rendelkezési jog 81
3.4.2 A külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata,
hasznosítási módjának megváltoztatása 83
3.4.3 A tulajdonostárs kötelezettségei a külön tulajdonát illetően 85
3.4.3.1 A tulajdonostárs kötelezettsége külön tulajdona fenntartása 85
3.4.3.2 A külön tulajdont használók kötelezése a 16.§ betartására 85
3.4.3.3 A külön tulajdonban végezhető, a közös tulajdont érintő ellenőrzési,
fenntartási és felújítási munkák 85
3.4.3.4 A tulajdonostárs értesítési kötelezettsége a külön tulajdonában tervezett
építkezésről 86
3.4.4 A tulajdonostárs adatszolgáltatási kötelezettségei 87
3.4.4.1 Tulajdonosváltozás és jogérvényesítés 88
3.4.5 A külön tulajdonon belüli lakás beosztás változtatása 90
3.5 A TÁRSASHÁZI KÖZÖS TULAJDONNAL KAPCSOLATOS JOGOK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 91
3.5.1 A közös tulajdon tárgyainak birtoklása, használata 92
3.5.2 A közös tulajdon fenntartás terheiért való felelősség szabályai 93
3.5.2.1 A fizetési felszólítások rendje 93
3.5.3 Jelzálogjoggal való megterhelés elrendelésének jogosultjai, szabályai 94
3.6 JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK 96
3.6.1 Közgyűlési határozat érvénytelenségének kérése bíróságtól 96
3.6.2 A bírósági eljárás megelőzése 98
3 6.3 Építési engedéllyel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek 98
3.7 A TÁRSASHÁZ „JOGI" SZERVEZETE (FUNKCIÓ, HATÁSKÖR) 99
3.7.1 A közgyűlés funkciója és hatásköre az új társasházi törvény rendelkezései
szerint 100
3.7.2 A közös képviselő vagy intézőbizottság és elnöke funkciója, hatásköre 101
37.3 A számvizsgáló bizottság (SZVB) funkciója, hatásköre 102
3.8 GAZDÁLKODÁSI, KÖZÖS KÖLTSÉG VISELÉSI SZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA 104
3.8.1 A társasházi gazdálkodás főbb jellemző vonásai 106
3.8.1.1 Gazdálkodási, elszámolási, tervezési szabályok összefüggései 107
3.8.1.2 Gazdálkodási alapelvek kialakítása 108
3.8.1.2.1 „Véglegesen" átadott pénzeszköz-e a tulajdonosi befizetés? 110
3.8.1.2.2 Mit fizetnek be a tulajdonosok: közös költség hozzájárulást, közös költséget,
vagy közös költség előleget? 111
3.8.1.3 Táblázatok alkalmazása a költségvetéshez és az elszámoláshoz 113
3.8.1.4 A tervezés, elszámolás jellemző vonásai 114
3.8.1.4.1 A közös költség előleg meghatározása (számítása) 115
3.8.1.5 A bevételek és a költségek-kiadások felosztási lehetőségei 116
3.8.1.5.1 Tulajdoni hányad szerint felosztandó költségek 116
3.8.1.5.2 Arányosítással felosztandó költségek 116
3.8.1.5.3 Egyéb költségfelosztási és elszámolási szabályok 117
3.8.2 Elszámolási módszerek 118
3.8.2.1 Egyénileg közölt elszámolási módszer 118
3.8.2.2 Listás elszámolási módszer 118
3.8.2.3 A társasház pénzeszközeinek „nevesítése", azaz egyéni
számlavezetésű tulajdonosonkénti elszámolás 118
3.8.2.3.1 A tartozás és hátralék számítás módja a tulajdonosonkénti elszámoláshoz 1 19
3.8.2.3.2 Listás összesítő táblázat tulajdonosi záró egyenlegekkel a tulajdonosonkénti
elszámoláshoz 120
3.8.2.4 A befizetésekkel egyéni és a költségekkel-kiadásokkal társasházi szintű
elszámolás módszere („fizetési fegyelem szerinti globális" elszámolás) 120
3.8.3 Könyvvezetési sajátosságok, az elszámolás és könyvvezetés kapcsolata 121
3.8.4 A gazdálkodáshoz kapcsolódó eljárási szabályok 123
3.8.4.1 Közmű kompenzációs jóváírással kapcsolatos eljárási
szabályok 123
3.8.4.2 A pénzkezelés, az átutalások, kifizetések teljesítésének szabályai 123
3.8.4.3 Eljárási szabályok fedezethiány esetén 123
3.8.4.4 A társasház leltározási és selejtezési szabályai 123
3.8.5 A társasház nyilvántartási rendje, az irattározás szabályai 124
BEVÉTELEK SZÁMBAVÉTELE, NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA 125
3.9.1 Tulajdonosi befizetések (jogcímek) értelmezése, célszerű csoportosítása 125
3.9.1.1 Közös költség hozzájárulás befizetések 125
3.9.1.1.1 Közös költség hozzájárulás befizetés vízóra nélküliek, vízórások 125
3.9.1.1.2 Tartalékképzésre befizetés 125
3.9.1.1.3 Külön befizetési kötelezettség és elszámolása 126
3.9.1.1.4 Többlet közös költség hozzájárulás 126
3.9.1.1.5 Tartozások befizetése (közös költség, többlet közös költség) 126
3.9 1.2 Tulajdonosi költségtérítések/egyéb befizetések 126
3.9.1.2.1 Tulajdonost terhelő késedelmi kamat elszámolása 126
3.9.1.3 A tulajdonosi befizetések nyilvántartása, azaz a könyvelés sorrendinek
meghatározása 127
3.9.2 Más bevételek 127
3 9.2.1 Adóalapot nem képező bevétel 127
3.9.2.2 Adóalapot képező bevétel 128
3.9.3 Tartalékszámlákról átvezetések üzemeltetés számlára 128
3.9.4 Táblázat a bevételek tervezéséhez és elszámolásához 128
3.10 KÖLTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE, NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA 130
3 11 ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE, NYILVÁNTARTÁSA,
ELSZÁMOLÁSA 130
3.11.1 Közüzemi költségek 131
3.11.1.1 Elektromos díj 131
3.11.1.2 Víz- és csatornadíj (vízóra nélküliek) 131
3.11.1.2.1 A víz- csatornadíj tervezése és elszámolása 131
3.11.1.3 Szemétszállítási díj 132
3.11.1.4 Kéményseprési díj 132
3.11.1.5 Telefon 132
3.11.1.6 Gáz 132
3.11.2 Szolgáltatások 133
3.11.2.1 Épületbiztosítási díj 133
3.11.2.2 Takarítási díj (számlás) 133
3.11.2.3 Kezelési/közös képviseleti díj (számlás) 133
3.11.2.4 Foglalkoztatottak díja, közterhei 133
3.11.2.5 Egyéb szolgáltatások 133
3.11.3 Általános (ügyviteli és egyéb) költségek 134
3.11.4 Táblázat az üzemeltetési költségek tervezéséhez és elszámolásához 135
3.12 KARBANTARTÁSI, FELÚJÍTÁSI KÖLTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE,
NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA 136
3.12.1 Karbantartási költségek 136
3.12.1 1 Hibaelhárítások 136
3.12.1.2 Időszerű karbantartások 136
3.12.1.3 Tervszerű karbantartások (TMK) és ellenőrzések 136
3.12.2 Felújítási költségek 137
3.12.3 Táblázat a karbantartási és felújítási költségek tervezéséhez és
elszámolásához 138
3.13 KIADÁSOK SZÁMBAVÉTELE, NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA 139
3.13.1 Követelések, kötelezettségek 139
3.13.1.1 Tulajdonosokat terhelő (közös költséget nem képező) kiadások 139
3.13.1.2 Visszatérítendő támogatások, hitelek törlesztése 140
3.13.1.3 Adókötelezettségek 140
3.13.2 Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások 140
3.13.3 Üzemeltetési számláról átvezetések tartalékszámlákra
(a tartalékképzés rendje) 140
3.13.3.1 Felújítási alapképzés 140
3.13.3.2 Felújítási célú tartalékképzés 141
3.13.3.3 A tulajdonosonkénti tartalékösszeg nagyságával kapcsolatos rendelkezés 141
3.13.3.4 Központi fűtés esetén a tartalékképzés előírása 141
3.13.4 Táblázat a kiadások tervezéséhez és elszámolásához 142
3.14 ZÁRÓ EGYENLEGEK A PÉNZKÉSZLETEK KEZELÉSI HELYE SZERINT 143
3.14.1 Összesítő táblázat elszámoláshoz és költségvetési tervhez - záró egyenlegek
kimutatása 144
3.15 TÁBLÁZATOK A RÉSZLETEZŐ NYILVÁNTARTÁSOKHOZ 145
3.16 AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI 146
3.16.1 A tulajdonosok ellenőrzési jogköre 146
3.16.2 A számvizsgáló bizottság szerepe 147
3.17 A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 148
3.17.1 A közgyűlés eredményes működése '48
3.17.2 A közgyűlés „kizárólagos" hatásköre 148
3.17.3 Kizárólag közgyűlésen hozható határozatok 149
3.17.4 A közös képviselő, az intéző-, illetőleg számvizsgáló bizottság felmentése 149
3.17.5 A közös képviselő tevékenységének jóváhagyása 149
3 18 A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA 153
3.18.1 Ki jogosult a közgyűlés összehívására? 153
3.18.2 A közgyűlési meghívó tartalma, miben hozható határozat? 153
3.18.3 A közgyűlés összehívását követően felmerülő napirend felvételére vonatkozó
eljárási szabályok '53
3.18.4 A közgyűlési meghívó kiküldésének határideje 154
3.18.5 Évenként közgyűlés tartási kötelezettség 154
3.18.6 Tulajdonostársak kezdeményezésére történő közgyűlés összehívása 154
3.19 HATÁROZATKÉPESSÉG 156
3.19.1 A közgyűlés határozatképessége 156
3.19.2 A meghatalmazás szabályai 156
3.19.3 A közgyűlés határozatképességének biztosítását szolgáló eljárási és
„szankcionálási" szabályok 157
3.20 MEGISMÉTELT KÖZGYŰLÉS 158
3.20 1 Az eredeti közgyűlés határozatképtelensége esetén követendő eljárási szabályok 158
3.20.2 Megismételt közgyűlés összehívását követően felmerülő napirend felvételére
vonatkozó eljárási szabályok 158
3.21 A KÖZGYŰLÉS LEVEZETÉSE 159
3.21.1 A közgyűlés tisztségviselői 159
3.21.2 A levezetés „forgatókönyve" 159
3.21.3 A napirendi pontok elfogadásának és megtárgyalásának jelentősége 159
3.21.4 A közgyűlés hatékonyságát és döntésképességét biztosító eljárási szabályok 160
3.21.5 A közgyűlési határozatok tartalmi követelményei 160
3.21.6 Jegyzőkönyv kötelező vezetése a közgyűlésen, tartalmi elemeinek
meghatározása 160
3.21.7 A közgyűlési határozatok tára 162
3.22 DÖNTÉSHOZATALI SZABÁLYOK 163
3.22.1 A tulajdonostársakat megillető szavazati jog 164
3.22.2 Általános döntéshozatali szabály 164
3.22.3 Kivételes döntéshozatali szabályok 165
3.22.4 Kizárás a szavazati jogból 165
3.22.5 Szavazategyenlőség esetén követendő eljárási szabályok 165
3.22.6 A határozati javaslatok elfogadtatásának sorrendje 165
3.23 KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATHOZATAL ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL 166
3.23.1 Az írásbeli szavazás elrendelhetőségének alapfeltétele, szabálya 166
3.23.2 Milyen ügyben tartható írásbeli szavazás? 167
3.23.3 Az írásbeli szavazás eredményének közlése 167
3.24 RÉSZKÖZGYŰLÉSEK 168
3.24.1 Részközgyűlés alkalmazhatóságának alapfeltételei, szabálya 168
3.24.2 Részközgyűlési körzetek megállapítása 168
3.24.3 A részközgyűlések megtartására vonatkozó eljárási és döntéshozatali
szabályok 168
3.24.4 Részközgyűlés döntési jogköre elkülöníthető gazdálkodás ügyében 169
3.25 A TÁRSASHÁZ MUNKASZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA 170
3.25.1 „Ügyintézési" feladatok az új társasházi törvényben 171
3.25.2 Közös képviselő vagy intézőbizottság 174
3.25.3 Ki nem lehet közös képviselő, intézőbizottság elnöke, illetve ki nem láthat
el társasház-kezelési tevékenységet 174
3.25.4 A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnökének képviseleti jogköre 175
3.25.5 Aláírási jogkör szabályozása (bankszámla feletti rendelkezési jog) 175
3.25.6 A közös képviselő, illetőleg az Intézőbizottság „jogviszonya" a
tulajdonostársakkal, illetve a számvizsgáló bizottsággá! 176
3.25.7 A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tagjai, elnöke jogviszonyának,
díjazásának szabályozása a társasházzal 176
3.25.8 A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság (elnöke) ügyfélszolgálati
tevékenységének megszervezése 176
3.25.9 Számvizsgáló bizottság (SZVB) munkarendje 177
3.25.10 A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának (háttérszolgáltatások)
megszervezése 181
3.25.11 Eseti bizottság 182
4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 183
5 AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI (HÁZIREND) 184
6 VEGYES RENDELKEZÉSEK 185
6.1 A SZABÁLYZATOK HATÁLYBA LÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...185
6.2 ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 185
6.2.1 Ellenjegyzés 185
6.2.2 A társasházi törvény által hatálytalanított alapító okiratbeli rendelkezések 185
6.3 A TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 62 § (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN ELFOGADOTT
SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERINT AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 185
7. TÁJÉKOZTATÓK 187
7.1 AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT TÁJÉKOZTATÓJA LAKÓKÖZÖSSÉG
BIZTOSÍTÁSRÓL 187
7.2 AZ OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR RT TÁJÉKOZTATÓJA A TÁRSASHÁZAK
SZÁMÁRA KIALAKÍTOTT LAKÁS-ELŐTAKARÉKOSSÁGRÓL 189
7.3 FŐVÁROSI GÁZMŰVEK RT TÁJÉKOZTATÓJA A TÁRSASHÁZON BELÜL
ÜZEMELŐ GÁZVEZETÉKEK FELÚJÍTÁSÁRÓL 192
7.4 VIKTÓRIA TÁRSASHÁZKEZELŐ KFT TÁJÉKOZTATÓJA KÖZÖS KÉPVISELETIATÁRSASHÁZKEZELŐI FELADATOK VÁLLALÁSÁRA 194
8. 2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 196
8.1.I. FEJEZET. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK (1. - 15. §) 196
8.1.1 A társasház (1 .-4. §) 196
8.1.2 A társasház alapítása, alapító okirat (5.-1 1. §) 197
8.1.3 Alakuló közgyűlés (12.§)
8.1.4 A szervezeti-működési szabályzat (13.-15. §) 200
8.2 II. FEJEZET. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TÁRSASHÁZBAN (16.-26.§) . ! ! 201
8.2.1 A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek (16.-22.§) 201
8.2.2 A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek (23.-25.§) 203
8.2.3 A társasházi lakóépület házirendje (26.§) 204
8.3 III. FEJEZET. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE (27.-51.§) 205
8.3.1 Altalános rendelkezések (27. §) 205
8.3.2 A közgyűlés (28.-42.§) 206
8.3.3 Közös képviselő, illetőleg intézőbizottság (43.-50.§) 209
8.3.4 A számvizsgáló bizottság (51 .§) 211
8.4 IV. FEJEZET. TÁRSASHÁZKEZELÉS, INGATLANKEZELÉS (52.-55.§) 2]2
8.4.1 Alapvető rendelkezések (52.-53.§) 212
8.4.2 A szakképesítés megszerzése (54.-55.§) 212
8 5 V. FEJEZET. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (56.-64.§) 213
8.5.1 Értelmező rendelkezések (56.§) 213
8.5.2 A bírósági eljárás megelőzése (57.§) 215
8.5.3 Hatálybalépés (58.-59.§) 216
8.5.4 Átmeneti rendelkezések (60.-64.§) 217

Mile Bálint

Mile Bálint műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mile Bálint könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv