A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A betűk históriája

Írástörténet és grafológiatörténet

Szerző

Kiadó: Grafológiai Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 203 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-217-746-0
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány." /Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd/
Őskor és napjaink világa - oly távoli, s mégis hasonló - bár évmilliók választják el... Tovább

Előszó

„Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány." /Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd/
Őskor és napjaink világa - oly távoli, s mégis hasonló - bár évmilliók választják el egymástól őket, de mégis összeköti a platóni „emberség" fogalma. S mióta ember él a Földön, él benne a „nyomhagyás" szándéka, kezdetben - mint a gyermeknél - csak rajzokban manifesztálódva, s ahogy haladunk előre, egyre inkább jelek rendszerén át: az íráson keresztül üzen számunkra. S ha létezik már egy bizonyos csoport által elfogadott egységes jelrendszer (írásmód), akkor megint csak az ember természetéből fakadóan megjelenik a különbözőség, a kiválás igénye. Ezzel magyarázható egyrészt a különböző írástípusok - a kor arculatát híven leképező - állandó változása, másrészt az egységes, normalizált íráselemektől való egyedi, csak az adott személyre jellemző írásmód sokszínűsége, mely arról beszél: „hogy milliók közt az egyetlenegy".
Az sem új keletű, hogy az embert az őt körülvevő világnál is tán jobban érdekli egy valami: önmaga. Nem véletlen tehát, hogy az egységes grafikai jelektől való eltérést vizsgáló tudomány, a grafológia, szinte azonos korú az emberiség történetével. Kis túlzással persze. De az tény, hogy a betűírás megszilárdulásával párhuzamosan megjelennek a grafológia első művelői. Igaz, nem így nevezik magukat, hiszen a grafológia elnevezés a 19. században tevékenykedő Michon szerzetes nevéhez fűződik.
Könyvünk tehát egyszerre két izgalmas utazásra hívja magával az Olvasót: az egyik a barlangrajzok világától a betűírásig vezető göröngyös úttal, az emberiség írásával ismertet meg bennünket; a másik pedig az írásképben fellelhető személyiség megismerésére irányuló megközelítésmód története: a tipizálástól az egyediig. Az Ember írásának vizsgálata, s annak története. A törekvés, hogy a kapott eredmény valóban csak rá, az „egyedüli példányra" legyen igaz. Kellemes időtöltést, jó utat kívánunk:
A Szerzők Vissza

Tartalom

Tartalom
Előszó 5
I. rész: Az írás története (T. Zuggó Tünde) 6
1. fejezet: Az írás fogalma, előzményei 6
1. Az írás fogalma, csoportosítása 6
2. Az írás előzményei 6
2.1. Tulajdonjegy (billog) 7
2.2. Rováspálca 7
2.3. Hírnökbot 7
2.4. Csomójelek 7
2.5. Kagylófüzérek 8
2.6. Rózsafüzér 8
2.7. Füstjelek 8
2.8. Barlangrajzok 9
2. fejezet: Az írás fejlődésének állomásai 10
1. Képírás (piktográfia) 10
2. Fogalomírás (ideográfia) 12
3. Szó-, szótagírás 12
4. Betűírás 12
3. fejezet: A nem betűírások bemutatása 13
1. A mezopotámiai ékírás 13
2. Az egyiptomi írás 15
3. A krétai írás 21
4. Az aztékok és maják írása 22
5. A kínai írás 24
6. A japán írás 26
4. fejezet: Betűírások 29
1. Az első betűírások 29
1.1. A protosínai írás 29
1.2. A föníciai ábécé 30
2. Az arámiak írása 32
3. A héber írás 33
4. Az arab írás 34
5. Az indiai írás 36
6. A görög írás 39
7. A latin betűírás 42
8. A glagolita és a cirill írás 45
9. A magyarság írása 48
9.1. Székely-magyar rovásírás 48
9.2. Latin betűs írásunk kialakulása 51
Felhasznált irodalom 52
Melléklet: Összefoglaló táblázat írástörténetből 53
II. rész: A grafológia története (Hamperger Anita - Nemes Antónia) 59
Bevezetés 59
1. Előfutárok, a kezdetek 60
1.1. Arisztotelész 60
1.2. Phalerensi Demetrius 60
1.3. Gaius Suetonius Tranquillus 60
1.4. Nagy Constantinus császár 61
Felhasznált irodalom 61
2. Szórványos megfigyelések 62
2.1. Prosper Aldorisius 62
2.2. Camillo Baldi 62
2.3. Marcus Aurelius Severinus 63
2.4. Johann Kaspar Lavater 63
2.5. Johann Wolfgang von Goethe 67
2.6. Wilhelm Gottfried Leibnitz 68
2.7. Edouard-Auguste Hocquart 69
2.8. Adolf Henze
Felhasznált irodalom
3. Elméleti rendszerek kora, a tudományos grafológia megalapozása 76
3.1. Jean Hippolyte Michon 76
3.2. Jean Crépieux-Jamin 82
3.3. Cesare Lombroso 85
3.4. A német tudományos grafológia megalapozása 86
3.5. Ludwig Klages 88
Felhasznált irodalom 101
4. A Jamin és Klages utáni, 20. századi modern grafológia 102
4.1. Roda Wieser 102
4.2. Carl Gross 108
4.3. Robert Heiss 110
4.4. Girolamo Moretti 114
4.5. Rudolf Pophal 117
4.6. Max Pulver 129
4.7. Robert Saudek 136
4.8. Raflfael Schermann 145
4.9. Alice Enskat - Wilhelm Müller 148
4.10. Bernhard Wittlich 154
4.11. Hans Knobloch 157
Felhasznált irodalom 161
5. Személyiségtipológiák a grafológiában 163
5.1. Michel De Grave 163
5.2. Jacques Salce és Marie Therese Prenat 165
5.3. Ursula Affemann 169
5.4. Walter Hegar 174
5.5. Alfons Luke 176
5.6. Broder Christiansen és Elizabeth Carnap 181
Felhasznált irodalom 186
6. A magyar grafológia története 188
6.1. Schwiedland Jenő Péter 188
6.2. Pinterics Károly 189
6.3. Liebermann Tódor 189
6.4. Románné Goldzieher Klára 189
6.5. Giay Rudolf 194
6.6. Bíró József 194
6.7. Soltész István 194
6.8. Bánáti Fischer Árpád 194
6.9. Bendetz Móric 195
6.10. Balázs Dezső - Hajnal Richárd 195
Felhasznált irodalom
Kitekintés 202
Függelék 203
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv