Kémcsőkefe 1983

Előszó

Itt állunk szemben önmagunkkal. A kép homályos, elmosódott. Mennyivel világosabb volt öt évvel ezelőtt. Mögöttünk az iskolapad és 11 hónap hadsereg, előttünk öt egyetemi év. Egyformák voltunk! Tenni akarók és tanulni vágyók. Vidámak és lelkesek. És most? Eltelt öt év. Szemünk karikás az éjszakai tanulástól, arcunk beesett, mert már enni sem tudunk, kezünk és gyomrunk remeg az idegességtől. Holnap újra zéhát írunk. Már nem is tudjuk hányadik. Számolatlan jegyzőkönyv, megszámlálhatatlan sok diger. Letettünk több mint ötven vizsgát. Az UV-kat persze nem számolva. Megszereztünk egy diplomát és hamarosan egy másodikat is kapunk. Már csak néhány ébren töltött éjszaka, pár tucat kávé és egy államvizsga. Két diplomával megyünk az iparba. Nem adatik meg ez mindenkinek. Vár bennünket a DKV és a TVM. És persze Fűzfő is. Kiváló állások hatalmas fizetéssel. Alkotó munka, továbbképzési lehetőségek. Vállalunk egy másodállást, éjszakai műszakot, hétvégi munkát. Tíz év múlva már lesz lakásunk is. Jól választottunk - megalapoztuk egzisztenciánkat, most már csak türelem kérdése az egész! Itt állunk, alig a lábunkon. Homályosan látunk, és mindenből kettőt. Mennyivel könnyebb volt ez öt évvel ezelőtt. A sör is kevesebbe került, és mi sem bírtuk annyira. Egyformák voltunk. Egyformán kopaszok. Fiatalok és bohók. Mindenre elszántak - még erre az egyetemre is - csak dolgozni ne kelljen. És most? Eltelt öt év (esetleg 6 vagy 7). Szemünk karikás az éjszakai lumpolástól, arcunk beesett, mert olyan rossz a kaja a menzán, kezünk és gyomrunk remeg - a másnaposságtól. És holnap újra KOL-Klub lesz. Már nem is tudjuk hányadik. Számolatlan fröccs, megszámlálhatatlan sok sör. Leküzdtünk több mint ötven bulit. Az előszilvesztereket nem is számolva. Átcsúsztunk a fokozatra, és most már semmi sem ment meg bennünket attól, hogy okleveles vegyészmérnökök legyünk. Vár bennünket a Duna és a Tisza. Na meg a Balaton. Igen - pontosan azért. S hogy miből élünk meg? Nem gond! A kisvállalkozások korát éljük. Ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy K.F.T.-t, és kiadjuk a negyedik Kémcsőkefét. Elvégre a mai nehéz gazdasági körülmények között nem számíthatunk csodákra, magunknak kell összehozni a tejbe aprítani valót. Jól bevált cégér - biztos siker. Megalapozzuk a jövőnket és a nyaralót! Vissza