Az Aquinói Szent Tamás Társaság Értesítője

Előszó

A TARSASAG TÖRTÉNETÉBŐL.
Az Aquinói Szent Tamás Társaságot a mult század utolsó évtizedeiben az egész katolikus világon jelentkező újskolasztikus mozgalom hazánkban keltett visszhangja hozta létre. A téves bölcseleti rendszerek a kultúra széles területén mutatkozó káros hatásának leküzdésére s a keresztény világszemléletnek megfelelő bölcseleti gondolkodás kialakítására legmegbízhatóbbnak az az út mutatkozott, melyet a lángelméjű XIII. Leó pápa 1879-ben kiadott Aeterni Patris kezdetű enciklikája megjelölt: a bölcseletnek Aquinói Szent Tamás szellemében való megújhodása és továbbfejlesztése.
Hazánkban Kiss János, a Szent István-Társulat igazgatója, a Bölcseleti Folyóirat szerkesztője, a budapesti egyetem későbbi tanára ragadta meg a kezdeményezést. Buzgólkodására alakult meg 1892-ben a Társaság, melynek alapítói közt ott találjuk a kilencvenes évek legjelesebb egyházi férfiait s több világi tudóst is. Az alakuló ülés jegyzőkönyve a Társaság működésének irányát következőkép jelöli meg: «a tagok a bölcselettudományt keresztény szellemben, és pedig Aquinói Szent Tamás szellemében s az ő alapelvei szerint akarják művelni, vezérül vallván őt, kinek rendszere alapjában és főelveit tekintve, egybeesik a keresztény bölcselettel; tanulmányozva, hirdetve, védve, bizonyítva és kifejlesztve az ő rendszerét, úgy azonban, hogy felkutassuk és szívesen vegyük mindazt, amit akár más skolasztikusok, akár a skolasztikán kívül mások, akár az ó-, akár a közép-, akár az újkorban, helyeset, igazat állítottak«). A Társaság, melynek első elnöke Wolafka Nándor apátkanonok lett, működését alapszabályainak miniszteri jóváhagyása után, 1893 őszén kezdte meg. Egyik első teendőjének tekintette, hogy megalakulásáról hódoló feliratban értesítse XIII. Leó pápát, ki sajátkezű aláírásával ellátott hosszabb levélben buzdító sorokat intézett a tagokhoz s munkásságukra apostoli áldását adta. Vissza