1.036.080

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gazdaság egyensúlyának és növekedésének elemzése az IS-LM görbék segítségével

Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar

Szerző
Lektor

Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 334 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-641-897-7
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gazdaság egyensúlyi helyzetét, az egyensúly megvalósulásának illetve megvalósításának lehetőségét, feltételeit kívánjuk áttekinteni, vizsgálni. A karakterisztikus, meghatározó elméleti irányzatok... Tovább

Előszó

A gazdaság egyensúlyi helyzetét, az egyensúly megvalósulásának illetve megvalósításának lehetőségét, feltételeit kívánjuk áttekinteni, vizsgálni. A karakterisztikus, meghatározó elméleti irányzatok gazdaságról alkotott modelljei alapfeltevéseikben és meghatározó elemeikben egyaránt nagyon lényeges különbségeket, differenciákat mutatnak. Különösen jelentősek a közöttük észlelhető eltérések az egyensúly kialakulásának feltételei, mechanizmusai, valamint fennmaradásának valószínűsége és stabilitása tekintetében.
Nagyon sokszínű a kép abból a szempontból is, hogy mely szférákra kiterjedően (csak a reálgazdaságra, vagy reál és a monetáris viszonyok komplexumára) értelmezik-e az egyensúlyt, illetve milyen hosszúságú periódust tartanak szükségesnek annak kialakulásához. A közgazdasági elmélet fejlődése során jellemzően mindenkor a tapasztalt, az adott periódusban éppen legkiélezettebb ellentmondásokra, problémákra koncentráltak művelői, azokra kerestek megoldást, ajánlottak gyógymódot. Ha azután egy-egy ilyen javallt "kezelés" során, illetve azt követően - mintegy a gyógyszerek "mellékhatásaként", vagy akár a kúrától teljesen függetlenül - újabb zavarok jelentkeztek, akkor az újabb diagnózis megfogalmazói, az új receptek alkotói mindenekelőtt az előző "kezelés" elméleti alapjait és eszközeit minősítették sarlatánságnak, kidolgozóit és megvalósítóit pedig laikusoknak. Többnyire még a (részleges) eredmények sem tették visszafogottabbá az "értékelést". (Ez a mentalitás természetesen a tudomány, a gazdaság, a társadalom más területein sem kuriózum. A közgazdaságtan tekintetében azonban - annak erőteljes politikai kötődései, a vagyoni helyzetet, az életszínvonalat érintő hatásai miatt - ez az attitűd az átlagosnál sokkalta jellemzőbb. A választópolgárok megnyerése érdekében a mindenkori ellenzék erősen hangsúlyozza, hogy a működő kormány által elkövetett gazdaságpolitikai hibák, negatívumok az ő hatalomra jutásuk esetén nem ismétlődnek meg, az ő irányításuk mellett a gazdaság gyors ütemű fejlődése és az életszínvonal dinamikus növekedése valósul meg.) Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 8
1. AZ ÁRU- ÉS PÉNZPIAC EGYENSÚLYA, AZ IS-LM GÖRBÉK RENDSZERE 11
1.1. AZ EGYENSÚLY KÉRDÉSE A KÖZGAZDASÁGTANBAN 11
1.2. AZ ÁRU- ÉS PÉNZPIACI EGYENSÚLY 15
1.2.1. Kitérő: a rugalmas és rugalmatlan áras, valamint a keynesi modell elemzésünk szempontjából fontos jellegzetességei és különbségei 16
1.2.1.1. A kereslettúlsúlyt követő alkalmazkodás különböző feltevések esetén 16
1.2.1.2. Az árak rugalmatlansága a keynesi modellben 29
2.2.2. Árupiaci egyensúly rugalmas árak esetén 30
1.2.3. Az árupiac egyensúlya a keynesi és a neoklasszikus rendszerben 33
1.2.3.1. Az árupiaci egyensúly keynesi meghatározása 34
1.2.3.2. Az árupiaci egyensúly neoklasszikus értelmezése 41
1.2.3.3. Az árupiaci egyensúly neoklasszikus felfogásának keynesi bírálata 44
1.2.4. A pénzpiac egyensúlya Keynes elméletében 51
1.3. AZ IS-LM ELEMZÉS KLASSZIKUS KERETEI: HICKS ÉS HANSEN ELMÉLETI ALAPVETÉSE 53
1.4. AZ ÁRUPIAC EGYENSÚLYA 56
1.4.1. Az IS görbe levezetése 57
1.4.2. Egyensúlytalanság és alkalmazkodás az árupiacon 61
1.5. A PÉNZPIACI EGYENSÚLY LEHETŐSÉGE 64
1.5.1. Az LM görbe levezetése 65
1.5.2. A spekulációs pénzkereslet néhány jellemzője 69
1.5.3. Egyensúlytalanság a pénzpiacon 73
2. AZ IS-LM RENDSZER MAI VÁLTOZATA 77
2.1. A KIBŐVÍTETT JÖVEDELEMAZONOSSÁGI EGYENLET 78
2.1.1. A makrogazdasági kereslet komponenset 79
2.1.2. A kormányzat költekezésének hatása 83
2.2. AZ IS-GÖRBE SZEREPE A FŐ ÁRAMLATBAN 84
2.2.1. Az IS-görbe levezetése a közgazdaságtan fő áramlatának rendszerében 85
2.2.2. A fő áramlat IS-görbéjének tulajdonságai 88
2.2.2.1. A multiplikátor a fő áramlat IS-LM modelljében 88
2.2.2.2. A kamatláb meghatározása a fő áramlat feltételrendszerében 90
2.2.2.3. Az IS görbe hajlásszöge 91
2.3. MONETÁRIS ÖSSZEFÜGGÉSEK A FŐ ÁRAMLAT ELMÉLETI RENDSZERÉBEN 93
2.3.1. Az LM görbe értelmezése, levezetése a főáramlat elméletében 96
2.3.1.1. Az LM görbe levezetése a fő áramlatban 97
2.3.2. Az LM görbe hajlásszögének meghatározása 98
2.4. A FŐ ÁRAMLAT IS-LM MODELLJÉNEK ÁTTEKINTÉSE 99
2.5. A REÁL GNP ÉS A KAMATLÁB MEGHATÁROZÁSA AZ FŐ ÁRAMLAT IS-LM MODELLJÉBEN 101
3. KORREKCIÓS MECHANIZMUSOK AZ ÖSSZEVONT ÁRU- ÉS PÉNZPIACBÓL ÁLLÓ RENDSZERBEN 103
3.1. AZ ÁRU- ÉS PÉNZPIAC EGYENSÚLYI VISZONYAINAK EGYÜTTES ELEMZÉSE 103
3.2. ALKALMAZKODÁSI FOLYAMATOK, HA CSAK EGYIK PIAC EGYENSÚLYTALAN 104
3.2.1. Alkalmazkodási mechanizmusok egyensúlyban lévő áru-y és egyensúlytalan
pénzpiacon 104
3.2.1.1. A pénzpiaci kínálattúlsúly következményei árupiaci egyensúly esetén 105
3.2.1.2. A pénzpiaci kereslettúlsúly és az árupiaci egyensúly következményei 108
3.2.2. A pénzpiac egyensúlya és az árupiac egyensúlytalansága esetén érvényesülő
korrekciós mechanizmusok 109
3.2.2.1. A pénzpiaci egyensúly és az árupiaci kereslettúlsúly következményei 110
3.2.2.2. Az árupiac kínálattúlsúlya és a pénzpiac egyensúlya által kiváltott
alkalmazkodási folyamatok 112
3.3. ALKALMAZKODÁS MINDKÉT PIAC EGYENSÚLYTALANSÁGA ESETÉN 113
3.3.1. Korrekciós folyamatok a kereslettúlsúlyos árupiac és a kínálattúlsúlyos pénzpiac feltételrendszerében 114
3.3.1.1. Az egyensúly kialakulásának lehetősége a kereslettúlsúlyos árupiac és a kínálattúlsúlyos pénzpiac viszonyai között, domináns pénzpiaci egyensúlytalanság esetén 114
3.3.1.2. Az egyensúly kialakulásának lehetősége a kereslettúlsúlyos árupiac és a kínálattúlsúlyos pénzpiac feltételrendszerében, meghatározó árupiaci egyensúlytalanság esetén 119
3.3.2. Az alkalmazkodás folyamata, ha mindkét piac kereslet-túlsúlyos 122
3.3.2.1. Az egyensúly kialakulásának lehetősége mindkét piac kereslettúlsúlyos helyzetében, domináns árupiaci egyensúlytalanság esetén 123
3.3.2.2. Az alkalmazkodás folyamata a két piac kereslettúlsúlyos helyzetében, nagyobb pénzpiaci egyensúlytalanság esetén 125
3.3.3. Alkalmazkodás az árupiaci kínálat-túlsúly és pénzpiaci kereslet-túlsúly feltételei között 129
3.3.3.1. Egyensúlyi folyamatok gyenge árupiaci kínálat-túlsúly és intenzív pénzpiaci kereslet-túlsúly esetén 129
3.3.3.2. A korrekció lehetősége a kereslet-túlsúlyos pénzpiac és a kínálattúlsúlyos árupiac feltételrendszerében, erősebb árupiaci egyensúlytalanság esetén 131
3.3.4. Korrekciós folyamatok az áru- és pénzpiac kínálattúlsúlyos helyzetében 133
3.3.4.1. Alkalmazkodás az áru- és pénzpiac kínálattúlsúlyos helyzetében, erősebb árupiaci egyensúlytalanság esetén 133
3.3.4.2. Alkalmazkodás az áru- és pénzpiac kínálattúlsúlyos helyzetében, intenzívebb pénzpiaci egyensúlytalanság esetén 136
3.3.5. "Előjelváltás" a két piac kölcsönhatása során 137
4. AZ IS-LM ESZKÖZRENDSZER SZEREPE 141
4.1. MIRE NEM ALKALMAS AZ IS-LM RENDSZER? 141
4.2. AZ IS-LM RENDSZER ELŐNYEI 149
5. AZ ALAPVETŐ PIACRENDSZEREK JELLEMZÉSE 153
5.1. A PIACRENDSZEREK FELÉPÍTÉSE 153
5.2. A TÖKÉLETES PIACOK RENDSZERE 157
5.2.1. A tökéletes piacrendszer mechanizmusai 257
5.2.2. A gazdasági egyensúly formális ábrázolása a tökéletes piacrendszerben 159
5.3. A KEYNESI MUNKAPIACOT MAGÁBAN FOGLALÓ PIACRENDSZER 163
5.3.1. A gazdasági összefüggések, mechanizmusok a keynesi munkapiacot magában foglaló piacrendszerben 164
5.3.1.1. A keynesi munkapiac és az árupiac kapcsolatrendszere 164
5.3.1.2. A keynesi piacrendszer működése keresletkorlát esetén 166
5.3.1.3. Teljes gazdasági egyensúly a keynesi piacrendszerben 168
5.3.1.4. Az árak és a termelés keresletrugalmassága a keynesi rendszerben 170
5.3.2. A gazdaság működésének grafikus ábrázolása a keynesi munkapiacot magában foglaló piacrendszerben 173
5.4. A NEOKLASSZIKUS SZINTÉZIS PIACRENDSZERE 177
5.4.1. A neoklasszikus szintézis piacrendszerének bemutatása 179
5.4.2. A gazdaság működésének grafikus ábrázolása a szintézis munkapiacát magában foglaló piacrendszerben 182
5.4.2.1. Részleges egyensúly keresleti korlát mellett 184
5.4.2.2. A teljes gazdasági egyensúly 186
5.4.2.3. Egyensúlyi irányába vivő folyamatok - a potenciális GDP nagyságát meghaladó aggregát kereslet esetén 187
5.5. A NEM-TÖKÉLETES MUNKAPIACOT TARTALMAZÓ PIACRENDSZER 188
5.5.1. Gazdasági folyamatok a nem-tökéletes munkapiacot tartalmazó piacrendszerben 190
5.5.2. A gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása a nem-tökéletes munkapiacot
magában foglaló piacrendszerben 193
5.5.2.1. Teljes gazdasági egyensúly a nem-tökéletes munkapiacot magában
foglaló piacrendszerben 193
5.5.2.2. Részleges egyensúly a nem - tökéletes munkapiacot magában foglaló
piacrendszerben 195
5.6. A MUNKANÉLKÜLISÉG EGYENSÚLYI RATAJA MELLETT MŰKÖDŐ MUNKAPIACOT INTEGRÁLÓ PIACRENDSZER 196
5.6.1. A munkanélküliség egyensúlyi rátája mellett működő munkapiacot integráló
piacrendszer bemutatása 197
5.6.2. A munkanélküliség egyensúlyi rátája mellett működő munkapiacot integráló
piacrendszer mechanizmusainak grafikus elemzése 200
6 A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGEI AZ IS-LM RENDSZERBEN 205
6.1. A KORMÁNYZATI INTERVENIÁLÁS ELMÉLETI ALAPJAI 207
6.1.1. A fiskális beavatkozás logikája 208
6.2. A MONETÁRIS POLITIKA GAZDASÁGELMÉLETI ALAPJAI 214
6.2.1. A monetáris politika hatása az LM függvény menetére 214
6.2.2. A monetáris politika hatása a kibocsátásra és a kamatlábra 217
6.3. A GAZDASÁGPOLITIKAI BEAVATKOZÁS HATÉKONYSÁGA 220
6.3.1. A gazdaságpolitika sikerét befolyásoló néhány tényező 221
6.3.2. A gazdaságpolitika hatékonyságára irányuló elemzés módszertani, technikai
kérdései 224
6.3.4. A fiskális politika hatékonyságának vizsgálata 226
6.3.4.1. Az indukált beruházások kamatrugalmasságának hatása a fiskális politika hatékonyságára 227
6.3.4.2. A multiplikátor erőssége és a fiskális politika hatékonysága 230
6.3.4.3. A fiskális politika hatékonysága és az LM görbe helyzete közötti összefüggés 233
6.3.5. A monetáris politika hatékonyságának elemzése 235
6.3.5.1. A monetáris politika hatékonyságának kapcsolata a tranzakciós pénzkeresleti függvény menetével 236
6.3.5.2. A spekulációs pénzkereslet kamat-érzékenységének hatása a monetáris politika eredményességére 239
6.3.5.3. Az IS görbe menete és a monetáris politika hatékonysága közötti kapcsolat 242
6.3.6. A gazdaságpolitika hatékonyságát befolyásoló tényezők összefoglaló áttekintése 243
6.4. AZ AGGREGÁT KERESLETI FÜGGVÉNY LEVEZETÉSE AZ ISLM RENDSZERBEN 248
7. A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGEI AZ EGYES PIACRENDSZEREKBEN 254
7.1. A GAZDASÁGPOLITIKAI INTERVENIÁLÁS HATÁSA A TÖKÉLETES PIACOK RENDSZERÉBEN 256
7.1.1. A fiskális politika következményei a tökéletes piacok rendszerében 256
7.1.2. A monetáris interveniálás hatása a tökéletes piacok rendszerében 259
7.2. AZ ÁLLAM BEAVATKOZÁSÁNAK HATÁSA A KEYNESI MUNKAPIACOT TARTALMAZÓ PIACRENDSZERBEN 262
7.2.1. A fiskális interveniálás hatása a keynesi piacrendszerben 262
7.2.2. A monetáris politika lehetőségei a keynesi piacrendszerben 265
7.3. A GAZDASAGPOLITIKA LEHETOSEGEI A SZINTÉZIS PIACRENDSZERÉBEN 268
7.3.1. A fiskális beavatkozás lehetséges következményei a szintézis piacrendszerében 269
7.3.2. A monetáris politika lehetőségei a szintézis piacrendszerében 272
7.4. A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGE A NEM-TÖKÉLETES MUNKAPIACOT TARTALMAZÓ PIACRENDSZERBEN 275
7.4.1. A költségvetési politika szerepe a nem-tökéletes munkapiacot tartalmazó
piacrendszerben 276
7.4.2. A monetáris beavatkozás lehetőségei a nem-tökéletes munkapiacot tartalmazó piacrendszerben 279
7.5. A GAZDASÁGPOLITIKA HATÁSA A GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉRE A MUNKANÉLKÜLISÉG EGYENSÚLYI RÁTÁJÁVAL JELLEMEZHETŐ MUNKAPIACOT INTEGRÁLÓ PIACRENDSZERBEN 281
7.5.1. A kormányzati kiadások növelésének hatása a gazdaság teljesítményére a
munkanélküliség egyensúlyi rátájával jellemezhető munkapiacot magában foglaló
piacrendszerben 282
7.5.1.1. A kormányzati kiadások növelésének hatása a gazdaság teljesítményére a munkanélküliség egyensúlyi rátájával jellemezhető munkapiacot magában foglaló piacrendszerben, a potenciális GDP-nek megfelelő teljesítmény esetén 283
7.5.1.2. A kormányzati kiadások növelésének hatása a gazdaság teljesítményére a munkanélküliség egyensúlyinál magasabb rátája és a potenciálisnál alacsonyabb GDP esetén 286
7.5.2. A monetáris politika hatása a gazdaság teljesítményére a munkanélküliség
egyensúlyi rátájával jellemezhető munkapiacot magában foglaló piacrendszerben 290
7.5.2.1. A pénzügyi beavatkozás hatása a gazdaság teljesítményére a munkanélküliség egyensúlyi rátájával jellemezhető munkapiacot magában
foglaló piacrendszerben, a potenciális GDP-nek megfelelő teljesítmény esetén 290
7.5.2.2. A monetáris beavatkozás hatása a gazdaság teljesítményére a munkanélküliség egyensúlyinál magasabb rátája és a potenciálisnál alacsonyabb GDP esetén 293
7.6. A MONETÁRIS POLITIKA HATÁSTALANSÁGA 297
7.6.1. A monetáris politika hatástalansága a likviditási csapda esetében 297
7.6.2. A monetáris politika hatástalanná válása a beruházási csapda esetén 300
8. AZ IS-LM RENDSZER SZEREPE A KÖZGAZDASÁGTAN FŐ ÁRAMLATÁNAK RENDSZERÉBEN 303
8.1. A GAZDASÁG KORMÁNYZATI INTERVENIÁLÁST KÖVETŐ ALKALMAZKODÁSA 304
8.1.1. A monetáris beavatkozás hatása a gazdaságra 304
8.1.2. A fiskális interveniálás gazdasági következményei 307
8.1.3. A gazdaság teljesítményének közeledése a potenciális GDP-szinthez 309
8.1.4. A GDP és az árszínvonal monetáris interveniálást követő változása 313
8.1.5. A gazdaságpolitikai célok és az LM-görbe menete 316
8.1.6. A gazdaság védelme a sokkhatásoktól 322
8.2. A KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS HATÁSA A KÖLTSÉGVETÉS EGYENSÚLYÁRA 326
8.2.1. A költségvetési egyensúly közelítése költségvetési-monetáris mix esetén,
újabb monetáris interveniálással 326
8.2.2. A költségvetési egyensúly közelítése költségvetési-monetáris mix esetén,
újabb költségvetési interveniálással 329
8.2.3. A költségvetési deficit növekedését vállaló gazdaságélénkítő fiskális politika 330
8.2.4. A GDP növelése hitelből\ illetve kötvénykibocsátásból finanszírozott költségvetési kiadással és pénzkínálat-növeléssel 332

Dr. Oroszi Sándor

Dr. Oroszi Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Oroszi Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv