Gépszerelő szakmai ismeretek

Tartalom

1 ILLESZTÉSEK, TŰRÉSEK, MÉRETLÁNC /Sóti Pál/ 3
1.1 Szabványos számok, számsorok 4
1.2 Szabványos névleges méretek, MSZ 138-73 4
1.3 Türésnagyság szabványa 4
1.4 Alapeltérések szabványa, MSZ 1853-63 6
1.5 Illesztések fajtál 7
1.5.1 Laza Illesztések 7
1.5.2 Átmeneti illesztések 8
1.5.3 Szilárd illesztések 9
1.5.4 Átmérőcsoportok 10
1.6 Szakrajzi ismeretek 10
1.6.1 Méretmegadás 10
1.6.2 A szükséges méretek 11
1.6.3 Magától értedődő méretek 12
1.6.4 Alakhüség 13
1.6.5 Helyzettttrések jelölése 14
1.6.6 A felületi minőség jelölése 17
1.7 Méretláncok 18
1.7.1 Méretláncok vizsgálata 18
2. SZERELÉSHEZ ALKALMAZOTT KÖTÉSMÓDOK /Szabó Béla/ 21
2.1 Oldható kötések 22
2.1.1 Csavarkötések 22
2.1.2 Csavarbiztositások 27
2.1.3 Ékkőtések 32
2.1.4 Reteszkötések 36
2.1.5 Bordás-horonyos kötések 37
2.1.6 Hengeres csapos kötések 38
2.1.7 Kúpos kötések 39
2.2 Nem oldható kötések 41
2.2.1 Szegecskötések 41
2.2.2 Forrasztás 44
2.2.3 Hegesztés 49
2.2.4 Ragasztás 53
2.2.5 Zsugorkötések 58
3. CSAPÁGYAK, FOGASKEREKEK, CSIGAHAJTÁSOK, LÁNCHAJTÁSOK, ÉKSZIJHAJTÁSOK SZERELÉSE 62 /Szabó Béla/
3.1 Csapágyak 62
3.1.1 A csapágyazások feladata 62
3.1.2 A csapágyak fajtái 63
3.1.3 A csapágyak illesztése 63
3.1.4 A csapágyak szerelése 65
3.1.5 A csapágyak szerelési hibái és ezek okai 71
3.1.6 A csapágyak kenőanyagai 72
3.1.7 A csapágykenés 73
3.2 Fogaskerekek, csigahajtások, lánchajtások, szijhajtások 74
3.2.1 Rendeltetésük 74
3.2.2 Alapfogalmak 74
3.2.3 A kapcsolódás és szabályos működés előfeltételei 81
3.2.4 A fogas, csiga és lánckerekek, valamint szijtárcsák rögzítése, csatlakozásuk a tengelyhez 82
3.2.3 A hajtások szerelése 84
4. A SZERELÉS SZERSZÁMAI, KÉSZÜLÉKEI, GÉPEI 89 /Szabó Béla/
4.1 Csavarkötések szereléshez alkalmazott szerszámok 89
4.1.1 A hatlapu anyák és csavarfejek szerelésének szerszámai 89
4.1.2 A hornyolt csavarfejek szerelésének szerszámai 95
4.1.3 Az ászokcsavarok szerelésének szerszámai 96
4.1.4 A hengeres anyák szerelésének szerszámai 97
4.2 Ék- és reteszkötések szereléséhez alkalmazott szerszámok 98
4.3 Hengeres és kuposszegek. A kupos tengelyek szereléséhez alkalmazott szerszámok 98
4.4 A szegecselés szerszámai, gépei, berendezései 98
4.5 A forrasztás szerszámai, készülékei, berendezései 101
4.6 A ragasztás szerszámai, készülékei, berendezései 102
4.7 A hegesztés szerszámai, készülékei, berendezései 102
4.8 A hidegsajtoló szerelés szerszámai, készülékei, gépei 105
4.9 A sikló és gördülőcsapágyak szereléséhez alkalmazott szerszámok és készülékek 106
4.10 Fogaskerék-, csiga-, lánc- és szijhajtások szerelőszerszámai, készülékei 108
4.11 A fúrás, reszelés, hántolás szerszámai, azok kivitele és alkalmazása 109
4.12 A szerelés egyetemes készülékei 113
4.12.1 Rögzítőkészülékek 113
4.12.2 Beállító- ellenőrző készülékek 115
4.12.3 Megmunkálást biztosító készülékek 116
4.13 Kisgépek egyes típusai és alkalmazásuk 117
4.13.1 Furó kisgépek 118
4.13.2 Csiszoló kisgépek 119
4.13.3 Vágó, daraboló kisgépek 120
4.13.4 Reszelő kisgépek 121
4.13.5 Hántoló kisgépek 122
4.13.6 Sajtoló kisgépek 122
5. A SZERELÉS MINŐSÉGI ELLENŐRZÉSE /Sóti Pál/ 125
5.1 Az ellenőrzés célja, a MEÓ feladatai 123
5.2 A mérés 126
5.2.1 Mértékegységek 126
5.2.2 Mérési hibák 128
5.2.3 Az egyedi gyártás hossz- és szögmérő eszközei 129
5.2.4 A tömeggyártás mérési módszerei és eszközei 134
5.3 A szerelésnél előforduló hibák 135
5.4 Alkatrészek, részegységek elhelyezési pontosságának ellenőrzése 138
5.5 Kötések ellenőrzése 139
5.5.1 A csavarkötések ellenőrzése 139
5.5.2 A szegecskötés ellenőrzése 140
5.5.3 A forrasztás ellenőrzése 140
5.5.4 A hegesztés ellenőrzése 141
5.6 Készreszerelt gépek vizsgálata 142
6. A SZERELÉS SZERVEZÉSE, SZERELÉSI RENDSZEREK 144 /Vaszily György/
6.1 A gyártás jellege 144
6.2 Szerelési módok 146
6.2.1 Egyedi illesztések elve alapján végzett szerelés 147
6.2.2 A korlátozott cserélhetőség elve alapján végzett szerelés 151
6.2.3 A teljes cserélhetőség elve alapján végzett szerelés 155
6.3 A szerelés szervezése 155
6.3.1 Szerelési rendszerek 155
6.3.2 A szerelési formák és a gyártás jellege 159
6.3.3 A gazdaságos szerelési rendszer kiválasztása 161
6.4 Futószalag szerelés 167
6.4.1 A futószalag szerelés műszaki feltételei 167
6.4.2 A futószalag szerelés gazdaságossági feltételei 168
6.4.3 A futószalag tervezése, szervezése 168
6.4.4 A szerelőszalag hosszának kiszámítása 170
6.4.5 A kihasználási tényező 171
6.4.6 A futószalag sebessége, veszteségidők 172
7. A GÉPSZERELÉS TECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE 175 /Vasaily György/
7.1 A gépszerelés technológiai tervezésének alapelvei 175
7.1.1 A műszaki alapkövetelmények 177
7.1.2 A gazdasági alapkövetelmények 177
7.2 A szerelési munkák tervezésének kiinduló adatai, okmányai 181
7.2.1 összeállítási és részletrajzok, darabjegyzékek 181
7.2.2 Ellenőrzési és átvételi előírások 183
7.2.3 Gépkönyvek 184
7.2.4 Csomagolási és szállítási előirások 184
7.2.5 Műszaki leírás, adatlap 185
7.2.6 A gyártási program 185
7.3 A szerelés tervezésekor kidolgozandó elsődleges okmányok 185
7.3.1 Szerelési családfa 186
7.3.2 Szerelési csoportjegyzék 191
7.3.3 A szerelési sorrend 192
7.3.4 A szerelési egységek méretláncainak vázlata 198
7.4 A szerelési munkamenet végrehajtási módjának rögzítéséhez kidolgozandó okmányok 199
7.4.1 Szerelési sorrendterv 199
7.4.2 Szerelési művelettervek 201
7.4.3 Időelemzések 205
7.4.4 Szerelési idő- és ütemtervek 206
7.5 A szerelés műhelyben való végrehajtását előíró okmányok 210
7.5.1 A szerelés műveleti utasításai 211
7.5.2 A szerelés ellenőrzési utasításai 213
7.6 A szerelési munka irányítása 215
8. NORMATECHNOLÓGIAI ISMERETEK Vaszily György/ 218
8.1 A munkanorma fogalma, a normakészités célja 218
8. 2 A munkanormák fajtái, normamegállapitási módszerek 221
8.3 A munkatanulmányok és a munkanapfelvételek szerepe, módszerei 224
8.3.1 Az időméréssel történő megfigyelések előkészítése 225
8.3.2 A tartalékok feltárása 225
8.3.3 Munkanapfelvétel 225
8.4 A művelet felbontása, időmérés és értékelés a normakészitésben 227
8.4.1 Stopperórás időfelvételek 228
8.4.2 Filmfelvételes időmérés 229
8.5 A normaalapok készítésének célja, fontossága 231
8.6 Kézi és gépi csoport müveletnormák összeállítása, értékelése 234
8.7 A normakarbantartás szükségessége és célja 237
8.8 A munkanormák szerepe a vállalati tervezésben, a bér és a jövedelem szabályozásában 238
9. ANYAGMOZGATÁS, RAKTÁROZÁS MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI /Sóti Pál/ 239
9.1 Anyagmozgatás 239
9.2 Anyagmozgatás és technológia kapcsolata 240
9.3 Az anyagmozgatás gazdaságossága 241
9.4 Targoncák 242
9.4.1 Szállítókocsik 242
9.4.2 Emelő szállítókocsik 244
9.4.3 Daruk 246
9.5 Anyagmozgatás raktárakban 249
9.5.1 Raktári anyagmozgató berendezések 251
9.6 Nehézségi erővel működő szállítóberendezések 251
9.6.1 Gravitációs csuzdák 251
9.6.2 Gravitációs görgősorok 252
9.7 Szereldei anyagmozgatás 253
9.8 Futószerű gyártáshoz alkalmazott anyagmozgatási eszközök és módszerek 254
9.9 üzemen belüli anyagmozgatás egyedi- és kissorozatgyártáskor 255
9.9.1 Megmunkáló gépek közötti anyagmozgatás 255
9.9.2 Motoros hajtású szállítóberendezések 256
9.9.3 Az anyagmozgatás gépesítése sorozatgyártáshoz 259
9.10 üzemeltetés és karbantartás 260
9.11 Szereldei Üzemraktár 260
10. MUNKAVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK /Sóti Pál/ 262
10.1 Általános követelmények 263
10.2 A munkavégzés személyi feltételei 263
10.2.1 Vezetőkre vonatkozó előírások 264
10.2.2 Beosztottakra vonatkozó előírások 264
10.3 Szellőztetés, fűtés, világítás 265
10.4 Villamos berendezések 266
10.5 Nyomás alatti berendezések 266
10.6 Gépek, gépi berendezések, szerszámok 267
10.7 Anyagmozgatás és tárolás 267
10.8 Egészségügyi előírások 268

Témakörök