Gazdaságstatisztika

Tartalom

ELŐSZÓ 9
Első fejezet: GAZDASÁGSTATISZTIKAI ALAPFOGALMAK 11
I. A gazdaságstatisztikai vizsgálatok célja 11
II. Az alkalmazott főbb kategóriák 12
1. A népgazdasági folyamatok és eredményeik 12
2. Társadalmi gazdasági feltételek 13
3. A társadalmilag szervezett tevékenységek és osztályozásuk 13
III. Ágazati osztályozás 14
1. A magyar ágazati osztályozási rendszer 15
2. Az ágazati osztályozás nemzetközi rendszerei 18
Második fejezet: TERMELÉS VIZSGÁLATA 21
I. A termelés kategóriája és egyes anyagi termelési ágak körülhatárolása 21
II. A termelés számbavétele 23
1. M emelt termékek naturális mérőszámai 23
2. A termelési eredmények összesítési lehetőségei 25
3. A termelés értéki mérőszámairól 28
III. A termelés dinamikájának vizsgálata 35
1. A termelési volumenindexek 36
2. A termelési indexsorok 42
IV. Termelés vizsgálat az iparban és a mezőgazdaságban 49
1. Az ipari termelés vizsgálata 49
2. A mezőgazdasági termelés vizsgálata 56
V. Az anyagi termelés fő ágainak részesedése a termelésből 65
VI. Példák 67
Harmadik fejezet: A FORGALOM VIZSGÁLATA 75
I. A forgalom kategóriája és fő ágazatai 75
1. Szállítás és hírközlés 76
2. Kereskedelem 77
II. A kiskereskedelmi forgalom és a piaci kereslet 80
1. A forgalom volumenének változása 80
2. A kiskereskedelmi árvizsgálatok 82
3. Keresletvizsgálat, rugalmassági számítások 84
III. A külkereskedelmi tevékenység 90
1. A külkereskedelmi forgalom fő mérőszámai 91
2. A külkereskedelmi forgalom értékének számbavétele 92
3. Árindexelemzés 97
4. A külkereskedelem a népgazdasági elszámolásokban 98
IV. Példák 100
Negyedik fejezet: A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKA-TERMELÉKENYSÉG STATISZTIKÁJA 105
I. A foglalkoztatottság és termelékenység, mint a termelés tényezői 105
II. A foglalkoztatottság vizsgálata 108
1. A foglalkoztatottság népgazdasági szintű vizsgálata 108
2. A foglalkoztatottak létszáma és munkaidő vizsgálatának fontosabb kérdései a népgazdaság egyes ágaiban 116
III. A munkatermelékenység statisztikája 120
1. A munkatermelékenység statisztikájának általános kérdései, a mutatószámok típusai 120
2. A termelékenység statisztikai vizsgálata az iparban és a mezőgazdaságban 125
3. A termelékenység változását befolyásoló tényezők vizsgálata 128
IV. Példák 133
Ötödik fejezet: NEMZETI VAGYON ÉS FELHALMOZÁS. A TERMELÉS ESZKÖZIGÉNYESSÉGE I37
I. A nemzeti vagyon állománya és szerkezete 137
1. Az állóvagyon számbavétele és szerkezete 138
2. Forgóvagyon vizsgálat 143
II. A nemzeti vagyon mérleg (A beruházások és a nemzeti vagyon változás összefüggései 145
1. Állóvagyon mérlegek 146
2. A megvalósult beruházások és a felhalmozás összefüggései 147
III. A termelési eszközök és a termelés kapcsolata 148
1. Eszközellátottság, technikai felszereltség 149
2. Eszközkihasználás, eszközigényesség 151
3. Kölcsönhatás az eszközök és a termelésalakulás között 157
IV. Példák 161
Hatodik fejezet: RÁFORDÍTÁSOK ÉS JÖVEDELMEK 167
I. A kategóriák értelmezése népgazdasági és vállalati szintén 167
1. A termelési ráfordítások és szerkezetük 169
2. A vállalati nyereség (A gazdálkodásból származó jövedelem) 171
3. A jövedelem kategóriája népgazdasági szinten 173
II. A termelés költségei és a tiszta jövedelem 175
1. A termelőfelhasználás és a nemzeti jövedelem hányad a népgazdaságban 175
2. A termelési költség és a nyereség ágazati vizsgálata 177
3. Termelési költséghányad és nyereség elemzés sajátosságai az iparban 179
III. A munkából eredő személyes jövedelmek 184
1. A jövedelem és ráfordítás ellentmondása 184
2. Keresetek, kereseti arányok 185
IV. Példák 188
Hetedik fejezet: AZ ÉLETSZÍNVONAL STATISZTIKÁJA. A FOGYASZTÁS VIZSGÁLATA 191
I. Az életszínvonal fogalma, a megfigyelés általános kérdései 191
1. Az életszínvonal mutatóinak jellege 192
2. A statisztikai adatok forrásai, a megfigyelés módjai 193
II. A lakosság fogyasztásának mutatószámai 195
1. A lakosság fogyasztásának köre 195
2. A fogyasztás csoportosítása 198
III. A reáljövedelem és reálbér indexe 200
1. Névleges bérek és jövedelmek indexe 201
2. A fogyasztói árindex 208
IV. Az életszínvonal vizsgálata a lakosság egyes csoportjaiban 210
V. Példák 213
Nyolcadik fejezet: NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGRENDSZER 217
I. A társadalmi termék és nemzeti jövedelem összevont mérlegei 219
1. A társadalmi össztermék és nemzeti jövedelem kapcsolata 219
2. A nemzeti jövedelem mérleg 221
II. Az értékfolyamatok összefoglaló mérlege. A népgazdasági mérlegrendszer kiszélesítése hazánkban 223
1. A népgazdasági mérlegrendszer kiszélesítése hazánkban 224
2. Az összefoglaló népgazdasági mérlegrendszer részel 225
3. A mérlegrendszer adatbázisa 227
III. A főbb népgazdasági elszámolási rendszerekről 228
1. A népgazdasági elszámolások rendszere a szocialista országokban (MPS) 228
2. A nemzetgazdasági elszámolások tőkés rendszere (SNA) 231
3. A nemzetgazdasági elszámolások (SNA) és a népgazdasági mérlegrendszer (MSP) eltérő sajátosságai 233
4. Kísérlet a kétféle népgazdasági elszámolási rendszer közelítésére 234
IV. A termelés ágazati kapcsolatainak mérlege 235
1. Az AKM sémája 236
2. Az AKM típusai az importanyag-felhasználás elszámolási módjától függően 238
3. Az AKM összeállításának statisztikai problémáig 240
4. Az AKM matematikai modellje és felhasználása a közgazdasági elemzésben 247
5. Egy példa az AKM közgazdasági felhasználására 250
Kilencedik fejezet: ÖKONOMETRIKAI MODELLEK 259
I. Az ökonometriai kutatás területei és fejlődése 260
1. Az ökonometriai kutatások néhány főbb területe 260
2. Makroökonómiai modellek történetéhez 261
II. Az ökonometriai modellek rendszerezése és készítése 263
1. Makroökonómiai modellek rendszerezése 263
2. A modellek készítése 265
3. Makroökonómiai modellek paraméterbecslési módszerei 267
4. A paraméterbecslési módszerek számításigénye és érzékenysége 273
5. A modellkészítés célja és a modellek felhasználása 274
III. Az első magyar ökonometriai modell 275
IV. Példák 281
FORRÁSMUNKÁK 282

Témakörök