A modern polgári közgazdaságtan elméleti alapjai

Szerző

Fordító

'Stefan Heretik: A modern polgári közgazdaságtan elméleti alapjai ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	561 oldal
Sorozatcím:	A burzsoá ideológia és revizionizmus bírálata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A modern polgári közgazdaságtan nem alkot egységes rendszert, különböző részelméletek és kellőképpen be nem bizonyított tanítások halmaza, amelyek különböznek egymástól a vizsgálat tárgyában, módszerében, valamint abban a szerepükben, amelyet a napjainkban dúló ideológiai harcban betöltenek. A jelenlegi helyzet több mint kétszáz éves fejlődés eredménye, amelyet társadalmi és gazdasági, elméleti és ideológiai tényezők együttesen határoztak meg, s amelyre a kapitalizmus apológiájának, gazdasági gyakorlatának állandóan változó szükségletei és követelményei döntő befolyást gyakoroltak. A polgári közgazdaságtudományban a "társadalmi megrendelésnek" ezek a főbb mozgatóerői nem mindig voltak összhangban, sőt igen gyakran ellentmondásba kerültek egymással. A legnyíltabban ez éppen a jelenlegi történelmi korszakban mutakozik meg.
Az imperializmus éa a szocializmus között egyre jobban kiélesedő osztályharc mindinkább azokat a feladatokat állítja előtérbe, amelyeket a polgári közgazdaságtan... Tovább

Tartalom

Bevezetés	5
A polgári közgazdaságtan elméleteire vonatkozó marxista bírálat céljai és feladatai	5
Néhány megjegyzés a könyv tárgyáról, módszeréről és szerkezetéről	11
A neoklasszikus gazdaságtan keletkezésének ideológiai és elméleti feltételei	18
A polgári közgazdaságtudomány és ideológia a múlt század hetvenes éveiben	19
A határhaszon-elmélet és az ún. Gossen-törvények	23
A neoklasszikus közgazdaságtan fő irányzatainak rövid jellemzése	28
A neoklasszikus gazdaságtan tárgya, problémaköre és módszertani szemlélete általában	30
Az osztrák iskola sikertelen próbálkozása a politikai gazdaságtan szubjektív-pszichológiai átalakítására	39
Az osztrák iskola módszertani helyzete	39
A szükségletelmélet és az érték meghatározása a határhaszon alapján	45
A fogyasztási cikkek szubjektív értékének meghatározása	50
A termelési eszközök értéke és a gazdasági beszámítás elmélete	54
Az osztrák árellmélet	60
Böhm-Bawerk tanítása a tőkéről és a kamatról	64
A határhaszon-elmélet matematikai változata	72
Jevons nézetei a politikai gazdaságtan tárgyáról és módszeréről	74
A határhaszon felhasználása a fogyasztás egyensúlyának elemzésében	79
A munkaérték-elmélet jevonsi bírálata	88
Jevons munka- és tőkeelmélete, mint a tőkés termelési viszonyok közvetlen védelmezője	92
A határhaszon-elmélet fejlődése és átalakulása a fogyasztói kereslet elméletévé	95
A határhaszon-elmélet Pareto által kidolgozott ordinális változata	98
A közömbösségi görbék mint a fogyasztói kereslet elemzésének eszközei	103
A fogyasztói kereslet elméletének fejlődése Sluckijtól Hicksig	111
A határhaszon-elmélet két formája a jelenlegi polgári politikai gazdaságtanban	118
A gazdasági részegyensúly problémáinak elemzése	125
A közgazdaságtani elemzés tárgya és módszere Marshall értelmezésében	128
A haszonelmélet és a kereslet elemzése	133
A kínálat és a termelési költségek elemzése	137
Az áralakulás elemzése a kínálat és a kereslet kölcsönös hatásának szempontjából	145
A termelési tényezők határtermelékenységének elmélete	153
A határtermelékenységi elv felhasználásának alapvető hiányosságai	155
A jövedelemmegoszlás marginális ellméletének ideológiai tartalma	159
A határtermelékenység elvének mikroökonómiai alkalmazása	164
A tökéletlen verseny feltételei között kialakult piaci helyzet elemzése	167
J. Robinson elmélete a tökéletlen versenyről	170
Chamberlin "monopolista verseny-elmélete"	174
Az általános gazdasági egyensúly elemzése	178
A csere elemzése - Walras általános egyensúlyrendszerének elméleti alapja	182
A gazdasági javak osztályozása és a termelés egyensúlyának elemzése	187
Az általános gazdasági egyensúly modellje az egyenletek és ismeretlenek rendszerében	191
Kísérlet az általános gazdasági egyensúly dinamikus modelljének létrehozására	198
Walras modelljének neoklasszikus alapvonásai	202
Az általános gazdasági egyensúly elemzése ismeretelméleti jelentőségének magyarázata	208
Pareto hozzájárulása Walras modelljének általánosításához	215
A szocialista gazdaság egyensúlyának néhány kérdése és az ún Pareto-optimum	221
A határhaszon-elmélet bírálata, mint a Walras-modell egyszerűsített változatának kiindulópontja	227
Az általános gazdasági egyensúly elmélete és a lineáris programozás	236
Az állammonopolista kapitalizmus és Keynes makroökonómiai rendszerének keletkezése	245
Keynes víziója a kapitalizmusról és hiányosságainak bírálata	249
A makroökonómiai szemlélet és az ún. keynesi forradalom	255
Keynes rendszerének elméleti forrásai	261
Keynes magyarázata a merkantilisták közgazdasági tanairól	262
Malthus gazdasági nézeteinek egyszerűsített aktualizálása	264
A neoklasszikus gazdaságtan Say-i alapjainak bírálata	266
A svéd iskola hozzájárulása a makroökonómiai elemzéshez	271
A hatékony kereslet elmélete - a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatás volumene megállapításának keynesi alapja	276
A foglalkoztatás neoklasszikus elméletének keynesi bírálata	276
A hatékony kereslet elve	284
A hatékony kereslet alapegyenletei	286
A hatékony kereslet elméletének rövid távú és statikus jellege	290
A fogyasztás, a megtakarítás, a beruházás és a nemzeti jövedelem közötti makroökonómiai kapcsolatok	297
A fogyasztási függvény	297
A beruházási multiplikátor - mítosz és valóság	303
A beruházás volumenét meghatározó tényezők	315
Keynes pénz- és kamatelmélete	318
A mennyiségi pénzelmélet két változata	319
A likviditási preferencia elmélete	322
A kamat, mint a likviditási igény feladásáért fizetett jutalom	326
Keynes befolyása, a mai polgári pénz- és inflációelméletre	330
Marx neokeynesi "rehabilitációja" és az ún. neoklasszikus szintézis	334
Keynes követőinek állásfoglalása Marx gazdaságtanával szemben	335
Marx, Kalecki és Keynes	345
Keynes és az ún. neoklasszikus szintézis	349
Keynes elmélete és az állammonopolista gazdaságpolitika	357
A burzsoá állam gazdasági feladata Keynes elméletének megvilágításában	358
A gazdaságpolitika néhány módszertani eszközének keynesi jellege	362
Pénz- és hitelpolitika az állammonopolista kapitalizmusban	367
Pénzügyi politika - az állammonopolista gazdaságirányítás legfőbb eszköze	371
A pénzügyi deficit és az államadósságok új koncepciója	374
A társadalmi szektor a hatékony kereslet modelljében	375
"Beépített" stabilizátorok és az ún. aktív pénzügyi politika	379
A polgári gazdasági elemzés újkori dinamizálásának általános feltételei	385
A gazdasági növekedés mai elméleteinek társadalmi-gazdasági háttere és ideológiai gyökerei	387
Viták és félreértések a gazdasági dinamika értelmezése körül	390
Schumpeter elmélete a gazdasági fejlődésről és a jelenkori kapitalizmus apológiája	398
A növekedési modellek helye a gazdasági elemzés dinamizálásában	403
A keynesi növekedési modellek	410
Domar növekedési modellje	411
Harrod növekedési modellje	420
Az akceleráció-elv elmélete	421
Harrod modelljének kiindulási előfeltételei	427
A modell működése:: a növekedés biztosított és természetes üteme	431
Kaldor modellje a tőkés gazdasági növekedésről	436
A modell felépítése	438
Kaldor nézete a kapitalizmus két fejlődési szakaszáról	440
A gazdasági növekedés neoklasszikus modelljei	443
A termelési függvény elméletéhez	445
A termelési függvény elméleti alapjainak ideológiai felhasználása	446
A Cobb-Douglas termelési függvény	448
A termelési függvények néhány más típusa	452
A gazdasági növekedés első neoklasszikus modelljei	455
A Harrod-modell szélsőséges szélsőséges ingatagságának neoklasszikus megoldása	456
A termelési függvény és a technikai haladás	458
A műszaki haladás és a beruházás szerepe a gazdasági növekedés folyamatában	463
A technikai haladás típusai	464
Megtestesült és nem megtestesült technikai haladás	467
Az optimális növekedés modelljei és a tőkefelhalmozás "aranyszabálya"	473
A polgári növekedési elméletek továbbfejlesztésének fő útjai és viszonyuk a gazdaságpolitikához	476
A legfontosabb végkövetkeztetések	483
Irodalom	543
Névmutató	552