Gazdasági bűncselekmények az alakuló joggyakorlatban

Előszó

Jó volna időtálló szakkönyveket írni. Jó volna utólag is igazolható téziseket összegyűjteni, szilárd elvi alapokat és biztos prognózist nyújtani az olvasónak, "változatlan utánnyomásokban" reménykedni. Ez azonban napjaink átmeneti, rohanó világában, ahol gyakran kényszerülünk korábbi szakmai álláspontunk finomítására, sőt olykor felülvizsgálatára, roppant nehéz.
S ha a választott téma ráadásul az ezredforduló magyar gazdasági büntetőjoga...nos, beláthetó, hogy úgyszolván lehetetlen ilyesmibe reménykedni.
Bizonyára átmeneti tehát ez az ismeretanyag is.
Tudom, mindez nem kifejezett kedvcsinállás a könyvben való elmélyüléshez, mégis, őszintén előre kellett bocsátanom. Kár lenne ugyanis tagadni: a büntetőjog jelenlegi, hivatalos jogpolitikává emelt "szakaszos kodifikációja" bevallottan nem is lép fel a tartósság igényével, sőt, úgy tűnik, egy kicsit a kísérletezgetés kockázatát is megengedhetőnek tartja.
Ennek jegyében az 1978. évi IV. törvényt csak az utóbbi néhány évben több tucatszor módosították, s e modifikációk több mint fele gazdasági bűncselekményeket is érintett.
Mégsem érzem haszontalannak az aktuális helyzet áttekintését - s noha általában nem ezt várják a kommentároktól - néhány vitatható, vagy elgondolkodtató kérdés feltevését, a vázolt megoldások mellett és az ellenük szóló érvek felsorakoztatását, szóval valamiféle nyilvános töprengés olvasó elé tárását. Úgy vélem, a mai világ inkább ennek, s nem a rövid életű, csalhatatlannak hitt kinyilatkoztatásoknak kedvez. Ezért nem is elsősorban a helyesnek vélt megoldás feltétlenül egyételmű igazolására helyeztem a súlyt, inkább a jó döntést megalapozható információk mind szélesebb körének összegyűjtésére.
Közös gondolkodásban reménykedem tehát.
Úgy látom, ennek során a hétköznapi munka során felmerülő gyakorlati kérdések puszta felésmerése, számba vétele is hasznos lehet, mert mind a jogalkotót, mind a jogalkalmazót folytonos önvizsgálatra, vitára, a szakmai talányok legjobb megfejtésére ösztönzi.
A gazdasági büntetőjoggal foglalkozni kívánó tanítványaimat is azzal szoktam vigasztalni a kezdeti lelkesedés alábbhagyásakor, hogy a választott tárgykör némelykori szárazságát és nehészését mindig ellensúlyozza a problémák változatossága, az egész büntetőjogot felölelő sokszínűsége, az a kihívás, amit e területen az állandó szellemi éberség igénye jelent.
Szeretném, ha ez helyenként tükröződne a most következő kommentár-kísérletben, amely rövid elméleti bevezetés után a Btk. gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó fejezetét az 1996. végi állapotnak megfelelően tekinti át.
Az egyes bűncselekmények dogmatikai vizsgálatát - a törvényi tényállás elemeinek, majd a halmazati, elhatárolási kérdéseknek a tárgyalását - ott, ahol ezt hasznosnak véltem - rövid történeti visszapoillantás, nemzetközi kitekintés, vagy kriminológiai vázlat vezeti be.
Igyekeztem az anyagot a gyakorló jogász szemével összeállítani, a fellelhető ügyészi és bírói gyakorlatot is feldolgozni, és néhol - mintegy igazolva a gazdasági bűnözés elleni küzdelem komplex jellegét kifejezetten pragmatikus, a bizonyítást érintő eljárásjogi, vagy a célszerűséget vizsgáló kriminalisztikai kérdéseket is érinteni.
Remélem, a következő oldalak hozzájárulhatnak még pontosabb tényállások születéséhez, egyesek elhagyásához vagy kijavításához - egyszóval egy majdani jó, tartóskódex megszületéséhez. Persze a tartalmi munka megalapozottságát, helyességét a legjobb törvény sem garantálja, de olyan nélkülözhetetlen eszközt adhat kezünkbe, amelynek állandó tökéletesítéséről nem szabad lemondanunk. Vissza