1.035.427
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Döntvénytár IV/5.
A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva - Negyedik folyam V. kötet
| Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 272 oldal |
| Sorozatcím: | Döntvénytár |
| Kötetszám: | 100 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Dologi jog | |
| A tulajdonra vonatkozó általános szabályok | |
| Ha az utczatest létesítésénél valakinek tulajdonjogát megértik, az előbbi állapot visszaállításának nincs helye, s a tulajdonosnak csak kártalanításhoz lehet igénye | |
| Az építkezési engedélyben és kitűzési igazolványban kifejezésre jutott hatósági határozatok és intézkedések az ingatlan minden tulajdonosával szemben hatályosak, és ezen hatály szempontjából telekkönyvi feljegyzéstől függetlenek | 29 |
| Ha a cserépszárító deszkácskák telekkönyvi ingatlanokkal, illetve az ezeken épült téglaégető kemenczével és téglaszárító szinekkel olyan kapcsolatban állanak, hogy ez utóbbiak azok nélkül rendeltetésüknek meg sem felelhetnek, kétségtelen, hogy azok a kapcsolat tartamára az ingatlanok tartozékát képezik, és az ingatlan árverési vevője az árverési vétellel ezeket is megszerezte | 300 |
| Elbirtoklás | |
| A hagyományos egyház az örökhagyóval egy személynek tekintendő, s vele mint hagyományossal szemben az elbirtoklási idő is ugyanannyi, mint amennyi jogelődjével szemben volt volna | |
| Ha a házastársak valamely ingatlant közösen birtokoltak, ugy a tulélő birtoka csak az ingatlan egyik felére terjedt ki, s a tulélő házastárs az ingatlan egyik felére terjedt ki, s a tulélő házastárs az ingatlan másik fele tekintetében az elbirtoklás számításánál házastársának elbirtoklását a maga javára nem számíthatja, hacsak ki nem mutatja, hogy ő elhalt házastársának jogutóda | 67 |
| Ha valamely ingatlant a község lakosai használtak, később pedig a község épített rá faépületet, ugy az elbirtoklási idő elteltével a község ezen ingatlan tulajdonjogát megszerezte | 353 |
| Közös tulajdon | |
| Az oly szerződés, mely valamely ingatlan vagyonnak közösen leendő megszerzésére s a vételárnak mikénti fizetésére illetve törlesztésére vonatkozik, társasági viszonyt létesít s a társaság által hozott határozatok, valamint a tett intézkedések joghatálya és kötelező erejére nézve más megállapodás hiányában a vagyonközösségre vonatkozó szabályok az irányadók | 259 |
| Ha a házasság tartama alatt szerzett ingatlan tulajdonjoga felerészben a férj, felerészben pedig a nő javára iratott, mindenik fél a nyert dologbani jogánál fogva a maga tulajdona, mint külön vagyona felett a házasság fennállása alatt is szabadon rendelkezhet, azt megterhelheti vagy elidegenítheti, s az elkülönített vagyonra vonatkozó ezen jogokat mindenkivel, tehát a tulajdonostárssal szemben is gyakorolhatja s igy a tulajdonközösség megszüntetését is kérheti | 100 |
| Dologi terhek | |
| Ha a nyilvánkönyvből kitünik, hogy a társulat tagjai közt az ingatlan vagyonrészeknek átruházása tárgyában azon korlátozó megállapodás jött létre, hogy a jogutódok a vétel alapján a társulat tagjaivá válnak, és hogy az átruházások a feljegyzett tulajdoni korlátozásokra, illetve a társulati minőségre befolyással nem lehetnek: az ily telekkönyvi feljegyzés nemcsak egyetemes, de különös jogutódlás esetén is a jogutódokkal szemben joghatályos | 259 |
| Az .építkezés engedélyben és kitűzési igazolványban kifejezésre jutott hatósági határozatok és intézkedések az ingatlan minden tulajdonosával szemben hatályosak, és ezen hatály szempontjából telekkönyvi feljegyzéstől függetlenek | 29 |
| Visszavásárlási jog | |
| A visszavásárlási jog kikötése csak mint az adásvételi szerződésnek mellékrendelkezése ruháztatván fel joghatálylyal, e tárgyban e vevő és az eladó az adásvételi szerződéstől önálló külön szerződéssel nem léphetnek joghatályos megállapodásra, azonban a kellő helyen kikötött ezen igény a felek közt csak kötelmi jogviszonyt létesít, annak telekkönyvi bejegyzése a vevő félnek kifejezett beleegyezése nélkül el nem rendelhető és a bekebelezési nyilatkozatot tárgyazó okirat hiányát nem pótolhatja egy olyan birói határozat, mely csupán azt a kérdést dönti el, hogy a kötelmi igény természetével biró visszavásárlási jog a vétel alkalmával a felek közt tényleg kiköttetett | 209 |
| Kisajátítás | |
| A kisajátítást szenvedőnek valódi és teljes kártalanitáshoz van ugyan joga, de ebből nem az következik, hogy a kisajátitott ingatlanok helyett neki olyan tőke itéltessék meg, mely minden fáradság és utánjárás nélkül, mint takarékbetét ugyanazt a jövedelmet hozza meg, melyet a kisajátitott ingatlanokból élvezett, hanem csak olyan tőke megitéléséhez van jogos igénye, melyből hasonló minőségű és értékű ingatlanokat vásárolhat | 198 |
| A valódi teljes kártalanitásnak megfelel az az összeg, melylyel a kisajátitást szenvedő szerezhet olyan minőségű és és értékű ingatlant, amilyen tőle kisajátittatott | |
| Zálogjog | |
| Zálogjogot szereni a dologösszeségnek csak alkotó részeire lehet, s nem a dologösszességre mint ilyenre | |
| Ingó dolognál azoknak a hitelező birtokába való bocsátása a zálogjog megszerzéséhez szükséges | |
| A zálogjog az elzálogositott sertésekre létrejött azáltal, hogy az adós a bérbeadó sertésszállásán a kölcsönök felvétele alkalmával elhelyezett és hitelező részére átadott sertéseire vonatkozó rendelkezési jogáról a zálogbirtokos javára lemondott és kötelezte magát a zálogjog tárgyait, amennyiben azok értékükben bármi okból csorbát szenvednének, a megfelelő értékig kiegésziteni, s a bérbeadó arra kötelezte magát, hogy a zálogul lekötött sertésekből a hitelező meghagyása nélkül semmit sem enged szállásából elvitetni és szavatosságot vállalt a szállásán elhelyezve levő sertések állományának meglétéért | 261 |
| Az osztrák ált. polg. törvk. 457. paragrafusának általánosan elfogadott értelmezése szerint a zálogjog nemcsak a főkövetelés, hanem járulékainak, jelesül a kamatok biztositására is szolgál, amiért is sorozott tőke utáni, az árverés napjától számitott 3 évnél nem régibb kamatok is a tőkével együtt sorozandók | 211 |
| Urbéri és hasonló természetű jogviszony | |
| Az 1846/47. évi erdélyi V. tcz. rendelkezése szerint az urbéreseknek adott bor korcsmáltatási jogosultság a volt urbéreseket illetvén meg, az ezen jogosultság megváltására megállapitott kártalanitási összeg a volt urbéres közönség mint tulajdonos nevére kötményezett kötvényekben, ennek javára kezelés végett, adatik ki a politikai községnek | 193 |
| Ha a törzsingatlan eladásakor a redemptio kifejezetten vissza nem tartatott, ugy az eladó az arányositás kiosztott közlegelőbeli illetőséget még akkor sem követelheti, ha igazolja is azt a szokást, hogy a redemptio a törzsföldektől elszakitott külön jogügyletek alapját képező jog volt és hogy ha a redemptio a törzsingatlanok eladásakor külön a szerződésben kitüntetve nem volt, ugy csupán a törzsingatlan képezte eladás tárgyát | 320 |
| Szerzői jog | |
| Megállapittatott a szerzői jog bitorlása alperes ellen, mert egy makulaturaként eladott naptárnak példányait egy uj naptárrész beregasztása és uj czimlap alkalmazásával, bár kiadói nevének kitüntetése nélkül, forgalomba helyezte | |
| A szerzői jog bitorlása alapján büntetésnek akkor is van helye, ha a szerző kizárólagos joga megsértetett anélkül, hogy kára származott volna | 342 |
| Kötelmi jog | |
| Szerződőképesség és annak hiánya | |
| Az apai hatalmat gyakorló apa a gyermeke érdekében folytatandó perek viteléhez a gyámhatóság jóváhagyását kikérni nem tartozik, miért is a pervitellel járó költségek erejéig a perben képviselt kiskoru külön gyámhatósági hozzájárulás nélkül is kötelezetté válik | 291 |
| A kiskoru részére balesetei kártérités czimén megitélt életjáradék annak oly törzsvagyonát képezi, mely felett kiskorunak atyja s maga a kiskoru gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetett, és ennek hiányában érvénytelen a megitélendő járadék egy hányadának ügyvédi jutalomdijul való kötelezése is | 218 |
| A gondnokság alá helyzett a gondnokának jóváhagyása nélkül csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivataloslapban először történt beiktatását követő naptól kezdve nem kötelezheti magát; az ezen időpontot megelőzőleg, de a gondnokság alá helyezés iránti kereset beadása után elvállat váltókötelezettség a gondnoki jóváhagyás hiányának okából meg nem támadható | 334 |
| A törvényes képviselet hiánya forog fenn, ha a gazdaközönség nevében inditott perre a megbizást a községi képviselőtestület adja, s a perben nem nyer igazolást, hogy ez utóbbi van hivatva a gazdaközönség képviseletére (Budapesti kir. tábla) | 226 |
| A szerződés létrejötte | |
| A színházigazgató a hozzá felhivás és megrendelés nélkül beküldött és e kezén elveszett mű megőrzéséről nem köteles gondoskodni (Budapesti kir. tábla) | 266 |
| Egymagából abból, hogy a nő a gazdával hosszabb időn át benső viszonyt folytatott és ezen mű idő alatt ennek háztartását vezette, szolgálati dij iránt kötelem nem származik | 294 |
| Teljesités, fizetés | |
| A tartozási összegnek birói letétbe helyezésére alapul szolgál, ha az adós magát a késedelem alól mentesiten iakarja és nem áll módjában saját hatáskörében megállapitani azt, hogy a letett összeg csakugyan a jogositottként jelentkezőt illeti-e meg. (Budapest kir. tábla) | 298 |
| Ha vagylagos teljesitési idő köttetett ki, és az egyik teljesitési idő feltétele lehetetlenné vált, a hitelező azonnali teljesitést nem követelhet, hanem köteles a végső teljesitési határidőt bevárni | 220 |
| Ha a kölcsönök visszafizetésére határidő nem szabatott, sem azok követelhetése felmondási időhöz nem kötettetett, a kötelezettség teljesitése bármikor, tehát még a kölcsön adásának évében is követelhető | 7 |
| A szülők osztályos egyezségben egyik gyermeküknek kötelezett örökségi jutalékot akkor igérték megfizetni, «mikor mit tudnak». A gyermek a szülőket ezen összegnek megfizetésére azon az alapon kéri már most kötelezni, mert feltétlen fizetési kötelezettségük beállott, annak következtében, hogy vagyonukat egy harmadik személyre ruházták át. Ez a körülmény azonban a gyermek követelését lerjáttá nem teszi, mert a szülők a vagyonátruházási szerződésben követelést biztositották és mert az átruházott ingatlanokra a haszonélvezetei jogot a maguk javára fenntartván, egyáltalában nem állott be a felek viszonyában oly változás, amelynél fogva a kereseti követelést lejártnak lehetne tekinteni | 5 |
| Általános szabály, hogy a teljesitett fizetés az adós és hitelező közt fenálló több tartozás közül a terhesebbnek törlesztésére forditandó, ennélfogva az adós által küldött összeg első sorban a váltótartozás törlesztésére számitandó | 304 |
| Más megállapodás hiányában a nyugtatvány bélyege rendszerint a nyugtatvány kiállítóját terheli | 64 |
| Szerződésből folyó kártérítés | |
| A hitelező a kölcsön felvételének elmulasztásából származott kárát nem érvényesitheti már, ha a szerződésből eredő jogait másra engedményezte | 307 |
| Szerződés elbirálása és értelmezése | |
| Az adós atyja és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint előbbi utóbbinak követelését kiegyenliti, ezen rendezés egyik feltétele az volt, hogy a hitelező többet az adósnak hitelezni nem fog, amire a hitelező kötelező kijelentést is tett, és kijelentette azt is, hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond. Ezen kötelezettség a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi s az ezután hitelezett áruk vételárát a hitelező az időközben csődbe jutott adós csődtömegéből sem követelheti | 63 |
| A követelés jogczime. Biróilag nem érvényesithető kötelmek | |
| A felek szándéka az volt, hogy a nő ingatlana a férj tulajdonába menjen át, de mert az adásvételi okirat kiállitása czéljából a felek a közjegyzőt eredménytelenül keresték, a nő ezen ingatlant a vele vadházasságban élő férfinak, ez pedig azonnal a férjnek adta el. A biróság kimondta, hogy ezen két utóbbi személy közt létesitett adásvételi ügylet szingleges, s hogy a férjtől az eladó a vételárat nem követelheti | 173 |
| Szinlelt az az ügylet, a melynél a felek valódi akarata egyáltalán nem is irányult jogügylet létesitésére, vagy pedig valódi szerződési akaratuk nem az volt, aminek az ügylet kötésekor kifejezést adtak; az előbbi esetben jogügylet egyáltalán nem is létesült, utóbbi esetben pedig nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre | 250 |
| A csődbeli kényszeregyezség esetétől eltekintve, az adósnak oly kötelező igérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt szinlegesen kötött egyezség daczára annak az egész követelését kifizetendi, az ilyen igéretet tevő adósra nézve joghatályos. Magában véve a követelés elengedett részének utóbb egész összegben való megtéritésének kötelezése a hitelezőket kárositó szándék feltételezhetésére nem alkalmas | 287 |
| A szabadakarati elhatározás meggátlására alkalmas kényszernek nem tekinthető, ha a bérbeadó a bérlő uj üzletéhez szükséges tárgyakat a vizbér kifizetéséig visszatartja s kijelenti, hogy követelését polgári per utján fogja érvényesiteni. Az ennek elkerülése czéljából teljesitett fizetés vissza nem követelhető, mert a bérbeadó az összegnek birói letétbe helyezése esetén a bérlemény területén levő ingókat köteles lett volna kiadni, az a fenyegetés pedig, hogy a hitelező a vizbért polgári per utján fogja behajtani, már természeténél fogva nem alkalmas kényszerhelyzet előidézésére | 144 |
| Valamely jogügylet érvénytelenitésénél kényszer fenforgására bármely fél sikerrel csak ugy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű s közvetlen hatásu volt, hogy az ellen a törvény nyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő, s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalán nincs, és hogy igy, mind czél, mind az eszköz jogtalan | |
| A felek abban állapodtak meg, hogy a szerződött szintársulati tag hangelvesztés, nagyobb mérvű hangcsökkenés okából elbocsátható s ez okoknak megállapitása a felek részéről kölcsönösen «jury» hatáskörébe utaltatott. Ez a kikötés nem zárja el a szinészt attól, hogy az esetben, ha aő a közremüködésével alakitott biroság határozatának magát alávetni nem akarta, szerződése fentartása, illetve abból származtatott jogainak érvényesitése érdekében a törvény rendes utjára térjen és biróilag állapittassa meg, hogy képessége őt a szerződésileg elvállalt szerepkör betöltésére alkalmassá teszi | 131 |
| Felperes az alperest tőzsdén jegyzett értékpapiroknak a felperes részére leendő vételével megbizta. Alperes a felperesnek az ettől nyert megbizás teljesitésére s az átvett pénzek hová forditására nézve mindenesetre felelősséggel és számadással tartozik, és a felperes megbizása folytán általa végzett ügyletek befejezése után a felperes részére megmaradt értékpapirokat készpénzt vagy egyéb vagyoni értékeket a felperesnek mindenesetre kiadni tartozik | |
| Köteles ezt megtenni akkor is, ha felperes őt nem valamely meghatározott értékpapirok megvételével bizta meg, hanem a pénzt neki sajátos tetszése szerint a felperes részére leendő tőzsdei játékra adta át s ha felperesnek soha akarata nem volt a vásárolt értékpapirok vételárát kifizetni s azokat tényleg átvenni, mert ez esetben is a felek a tőzsdén nem egymás közt játszottak, hanem ily tőzsdei játék végett egymással társaságba állottak, és az alperes mint az ügyletek lebonyolitásával megbizott társasági tag, nem jogosult a közös tőzsdei játékból a felperes vagyonából nála maradt vagy hozzá befolyt értéket a felperes beleegyezése nélkül magának megtartani | 45 |
| A hitelezők végrehajtó bizottsága elnökét, ki ügyvéd volt, kiküldötte, hogy az elhalt gyárosok családjával a végrehajtó bizottság által megállapított feltételek mellett kösse meg a szerződést. Az ügyvéd ezen megbizásnak nem tett azonnal eleget, hanem előbb a gyárosok özvegyeivel szemben dijlevelét, illetve ennek aláirását kivánta biztositani s e czélból az özvegyek környezete előtt, a való tényállás tudatos elhallgatásával, oly sötét szinekkel festette le a gyár rendezésének ügyét, hogy ez a szinezés a jelenvoltakban azt a meggyőződést keltette, hogy a helyzetnek egyedüli ura ő és amennyiben a dijazás iránt vele meg nem állapodnak, a csőd elkerülhetetlen. Ezen erkölcsi nyomás hatása altt az özvegyek környezete a dijlevél aláirását tanácsolta ezeknek, kik erre azt alá is irták. A biróság az ügyvédnek a kikötött jutalomdij iránti keresetét elutasitotta, és az iratoknak a fegyelmi birósághoz leendő áttételét rendelte el, mert az ügyvéd ezek szerint a dijlevelet alperesek megtévesztésével eszközölte ki | 161 |
| A házasságon kivüli együttélés létesitésére vonatkozó megállapodás és igéretből, még ha az a házasság kilátásba helyezésével történt volna is, birói uton érvényesithető kötelem és kártéritési igény nem származik | 294 |
| Kötbér | |
| A szinésznő a közte és a szinigazgató közt létrejött szerződés betartását azon okból tagadta meg, mert később férjhez ment és férje a szerződés teljesitésébe bele nem egyezett, habár férje beleegyezésének hiányában ezen szerződést felbontani jogosult volt is, mégis a szinigazgatónak kártéritéssel tartozik | 127 |
| Kamat | |
| Az 5 százaléknál magasabb kamatkikötés hiányát a végrehajtást szenvedőnek a sorrendi tárgyaláson való elismerése nem pótolja | 211 |
| Kezesség | |
| Ha a szövetkezeti tag a kölcsön felvétele alkalmával ennek és járulékainak biztositására átengedte a felperesnél üzletrészére tett és azután teendő befizetéseket, és a kezes kötelezvényben körülirt feltételek mellett a tag tartozásáért kezességet vállalt: akkor a befizetésnek hováforditására nézve a készfizető kezessel szemben jogilag nem a szövetkezeti alapszabályok azon rendelkezésére nyer alkalmazást, mely szerint az esetben, ha a szövetkezeti tag az üzletrésze után a további befizetést elmulasztja, a befizetett összeg a szövetkezet tulajdonává válik és a felett szabadon rendelkezhetik, következésképen az a körülmény, hogy a felperes azt a befizetést esetleg az egyenes adós beleegyezésével, de a készfizető kezes beleegyezése nélkül bármi okból tényleg nemcsak az eredeti kölcsönnek, hanem más tartozásnak a törlesztésére is forditotta, a készfizető kezessel szemben jogi hatálylyal nem bir | 284 |
| Elévülés | |
| Magánjogunk értelmében a követelés elévülése azon időponttal veszi kezdetét, amelyben a kötelezettség törvényszerűen érvényesithetővé vált. Ha a kölcsönök visszafizetésére határidő nem szabatott, sem azok követelhetése felmondási időhöz nem köttetett, a kötelezettség teljesitése bármikor, tehát még a kölcsön adásának évében is követelhető, tehát az ezen követelésekre vonatkozó elévülési idő is már a kölcsön adásának évében veszi kezdetét | 7 |
| Az osztrák polgári törvénykönyv 1487. paragrafusában meghatározott elélvülés kezdetét mindaddig nem veheti, mig a végrendeletben kezdeményezettek a nekik szánt előny elfogadása iránt kötelezően nem nyilatkoztak | 244 |
| A hagyományos egyház az örökhagyóval egy személynek tekintendő, s vele mint hagyományossal szemben az elbirtoklási idő is ugyanannyi, mint amennyi jogelődjével szemben volt volna | |
| Ha a házastársak valamely ingatlant közösen birtokoltak, ugy a tulélő birtoka csak az ingatlan egyik felére terjedt ki, s a tulélő házastárs az ingatlan másik fele tekintetében az elbirtoklás számitásánál házastársának elbirtoklását a maga javára nem számithatja, hacsak ki nem mutatja, hogy ő elhalt házastársának jogutóda | 67 |
| Ha valamely ingatlant a község akosai használtak, később pedig a község épitett rá faépületet, ugy az elbirtoklási idő elteltével a község ezen ingatlan tulajdonjogát megszerezte | 353 |
| A magánjog általános elvei szerint a törvényes elévülési időnek szerződéssel való megröviditése nincs kizárva, amiért is a szövetkezet bejegyzése meg nem tagadható azon okból, hogy a fel nem vett szelvényen alapuló követelés alapszabályi elévülése a törvényes elévülésnél rövidebb (Budapesti kir. tábla) | 110 |
| Ha a perujitási kereset az annak beadására megszabott határidő alatt adatik be, ugy a kereset elutasitásának indokául nem szolgálhat az a körülmény, hogy az alapper meginditásakor fennállott kereseti jog az ujitott perbeli kereset beadásáig elévült | 1 |
| Kölcsön | |
| A kölcsönügylet jogilag azáltal jön létre, hogy egyrészről az adós a visszatéritési kötelezettséget elvállalja, másrészről a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően kiszolgálhatja, épen ezért olyan esetben, ha az adós a visszatéritési kötelezettséget elvállalja ugyan, de a hitelező a kölcsön tárgyát az adós részére megfelelően ki nem szolgáltatta, a kölcsönügylet jogilag létre sem jött; ily esetben a felek közt csak jövőben kötendő kölcsönügylet iránt jött létre megegyezés, amelynek hatálya a kölcsönvevővel szemben csak az lehet, hogy ha az ő jogilag számitásba vehető hibája miatt a megegyezéshez képest a kölcsönügylet utóbb létre nem jön, tőle a hitelező nem a megegyezés teljesitését, vagyis az illető kölcsönösszeg felvételét, hanem e helyett esetleg csak a kölcsönügyletnek utóbb létre nem jötte miatt megfelelő kárának megtéritését követelheti | |
| A hitelező a kölcsön felvételének elmulasztásából származott kárat nem érvényesitheti már, ha a szerződésből eredő jogait másra engedményezte | 307 |
| Letét és óvadék | |
| Nincsen olyan törvény vagy rendelet, amely általánosságban meghatározná azt, hogy minő természetű pénzek s értékek fogadandók el birói letétként. | |
| A tartozási összegnek birói letétbe helyezésére alapul szolgál, ha az adós magát a késedelem alól mentesiteni akarja és nem áll módjában saját hatáskörében megállapitani azt, hogy a letett összeg csakugyan a jogositottként jelentkezőt illeti-e meg | 298 |
| A birói letét elfogadásával a letétpénztárt fentartó kincstár s a letétre jogosult között lényegében letéti szerződés jött létre, ennek folytán a kincstár kötelezettsége és felelőssége arra terjed ki, hogy a letétet a jogosult javára megőrzi s ennek kiszolgáltatja, s ha a kincstár azt egy jogosulatlan személynek fizeti ki, ugy a kincstár felelősségén nem változtat az hogy ezen fizetést birói végzés alapján eszközli, mert felelőssége szempontjából közömbös, hogy a mulasztás a letét kiutalásánál vagy pedig kiadásánál történt | 196 |
| Adásvétel | |
| Ha az ingatlan adásvételi szerződésben a vételár részletek fizetésének elmulasztása bontó feltételül volt kikötve, ugy ezen feltétel akkor is bekövetkezik s az adásvételi jogügylet felbontottnak tekinthető, ha az eladó az esedékesség idejében az ingatlan tehermentesitési és feladarabolási kötelezettségének még eleget nem tett s a vevő a vételárrészleteket sem a megállapitott határnapokon, sem pedig a kereset meginditásáig biró lelétbe nem helyezte | 151 |
| Ha a ház vételekor a vevő tudta vagy kellő utánjárás mellett tudhatta, hogy az utczák felszine emeltetni fog, ugy a ház vételekor az utcza emeléséből rája hárulható anyagi hátrányt módjában állott számitásba venni, és ha ezt nem tette; e mulasztásáért a várostól, mint aki az utcza emelését saját hatáskörében törvényes utasitásra eszközölte, kártéritésre sikerrel nem követelhet | 356 |
| Csereszerződés | |
| Ha az átvállalt jelzálogos teher valamely elcserélt ingatlanok értékének kiegyenlitését képező összeg volt, az az által előállott előny, hogy ezen teher valamely előre nem látott körülmény folytán oly időben szünt meg, amikor a fizetési kötelezettség már az átvállalókat terhelte, ezek javára esik | 310 |
| Ajándékozás. Harmadik személy jogait sértő ügyletek | |
| Abból, hogy a férj a részvényeket neje nevére iratta, azokat neki átadta anélkül, hogy tulajdonjogát fenntartotta volna, vagy hogy azok ellenében bármely ellenértéket kikötött volna: következik, hogy a nő megajándékozottnak tekintendő, s ezen ajándékozás érvényességéhez a megtörtént tényleges átadással szemben az 1886: VII. tcz. 22. paragrafusának c) pontja értelmében közjegyzői okirat nem kivántatik | 50 |
| Az ajándékozási jogügylet létrejöttéhez okvetlen szükséges az, hogy a megajándékozni szándékozott személy az ajándékozást kifejezetten elfogadja; amiért is a férj, aki a neki kölcsönadott összegre azt vitatja, hogy az nejének ajándékoztatott, azt is megjelölni tartozik, hogy neje az állitólag részére tett kérdéses ajándékozást hol, mikor és mi módon fogadta el, mert enélkül az ajándékozás ezen kellékének fenforgását sem tette valószínűvé és így az ajándékozás létrejötte egyoldalu főesküvel sem bizonyitható | 305 |
| Bérlet és haszonbérlet | |
| A biróság abból, hogy a haszonbérlő társak az üzletvilágban társas név alatt szerepeltek, álltak üzleti összeköttetésben, s csak az egyik tag létesitette az ügyleteket, amelyek a többi részes tiltakozása nélkül és azok nyilvánvaló tudtával bonyolitattak le, megállapitotta, hogy ezen tag az üzletkezelésel megbizott társtag szerepét töltötte be és hogy ezen magánjogi társulásban is áll az a jogszabály, hogy az ily üzletkezelő társtagnak jogköre külön meghatalmazás nélkül is kiterjed mindama cselekményekre, amelyek a betöltött ügykörrel rendszerint járnak | 182 |
| Ha a bérlő a lakást arra a czélra bérli, hogy albérlőket tartson és azokat élelemmel ellássa: ugy a poloskás lakásnak erre a czélra való használhatatlansága a bérlőre nézve akkor tűnik ki, amikor albérlői a bérleti időtartam folyamán az albérletbe vett helyiségeket ezek poloskás és piszkos volta miatt elhagyták, illetőleg felmondták | 340 |
| A bányabérleti szerzdősében a bérlő meghatározott bérösszeg fizetésére kötelezte magát, mig a bérelt területen a kereskedelmi viszonyoknak megfelelőleg kibányászható és haszonnal értékesithető szén létezik. A szerződés ezen rendelkezése világosan fejezi ki azt, hogy a bérlő a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a bányabért még akkor is, ha a bérleményem szenet egyáltalában nem termel, a kitermelés költségére való tekintet nélkül fizetni tartozik mindaddig, mig a bérleményben olyan minőségű szén létezik, amely szén abbeli minőségénél fogva a kereskedelmi viszonyokhoz képest általában véve kibányászhatónak és haszonnal értekesithetőnek jelentkezik, vagyis kitermelt állapotban kereskedelmileg értékesithető, amiért is a haszonbérlő a bányabér fizetése alól nincs felmentve pusztán amiatt, hogy a bérleményben levő kőszénnek kitermelése többe kerül, mint amit az a szén kiaknázva ér | 183 |
| Az ingatlanok haszonélvezetére végrehajtási zárlatot foganatosítottak. Felperes a bíróság által kirendelt zárgondnoktól haszonbérbe vette ezen ingatlanokat. A haszonbérelt ingatlanok egy részét azonban birtokába nem vehete, mert azokat más tartotta birtokában. Felperes kéri a kérdéses ingatlanokat birtokában tartó személyt az ingatlanoknak felperes birtokába bocsátására s az elvont hasznok megfizetésére kötelezni. Felperes a közte és a zárgondnok között létrejött haszonbéri szerződés alapján csak a vele jogviszonyba lépett zárgondnoktól, s illetve az ezáltal képviselt végrehajtatótól követelheti a haszonbéri szerződés teljesítését, nem tekinthető azonban feljogosítottnak arra, hogy e kötelmi viszony alapján a birtokban tartó és vele jogviszonyban nem álló harmadik személytől a birtokba bocsátást per útján követelhesse | 22 |
| Haszonbéri viszonynál kisebbszerű szerződésszegések esetében, ha azokra nézve a szerződésben a haszonbéri viszony megszüntetése külön kikötve nincsen, a szerződésnek megszüntetését az anyagi jogszabály szerint követelni nem lehet | 16 |
| Munkabéri szerződés | |
| Ha valaki közeli rokona vagyonának kezelésére és a tartozások rendbehozatala végett szükséges lépések megtételére díjazás kikötése nélkül önként vállalkozik, úgy csupán tényleges kiadásainak megtérítését követelheti, ellenben fáradozása díjazására jogosan annyival kevésbbé tarthat igényt, mivel közeli rokonok közt ilyen szolgálatok rendszerint ingyen teljesíttetnek | 227 |
| Szolgálati szerződés | |
| A szállodai üzlet nem háztartása a szállodásnak és nem is a cselédtörvényben említett gazdaság, hanem csak iparhatósági engedély mellett folytatható üzlet. Kétségtelen, hogy ezen iparüzlet folytatásával járó teendőkre alkalmazott szállodai szobaaszony cselédnek nem tekinthető annak daczára sem, hogy cselédkönyvvel van ellátva, minthogy ez a körülmény a felperes foglalkozásának jogi minősítését nem befolyásolja | 247 |
| A házvezetőnő által végzett munkák oly természetűek, amelyekért külön kikötés és előzetes megállapodás nélkük is követelhető díjazás, hacsak be nem bizonyíttatik, hogy a házvezetőnő a szolgálat teljesítését ingyen és díj nélkül viállalta el, vagy hogy a felek közt oly viszonyok forognak fenn, amelyekből a díjnélküli szolgálattétel okszerűen következtethető. Ezen díj követelésére az sincs befolyással, hogy a szolgálat későbbi tartama alatt a házvezetőnő szolgálatadójával szerelmi viszonyt folytatott, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a szolgálati jogviszony már eredetileg, a bírói jogsegélyben nem részesíthető, házasságon kívüli együttélés czéljából jött létre | 296 |
| Egymagából abból, hogy a nő a gazdával hosszabb időn át benső viszonyt folytatott és ezen idő alatt ennek háztartását vezette, szolgálati díj iránt kötelem nem származik | 294 |
| Az 1900. évi XXVII. tcz. 21. és 22. §-ainak egybevetéséből következik, hogy a szolgálatból kilépő gazdatiszt szolgálati bizonyítvány kiadására csak az elszámolás után tarthat jogos igényt (Tábla) | 69 |
| A haszonbérlő számvevőjét az egész haszonbérleti időtartamra oly feltétel alatt alkalmazta, hogy a szolgálati viszony csakis egy évi előzetes felmondás mellett bontható fel s hogy a felmondási időt be nem tartó fél az azon évi javadalmazáson kívül 2000 K bánatpénzt fizet. A haszonbérlő a bérletet átruházta s kötelezte az új bérlőt, hogy az alkalmazott hivatalnokokat oly fizetés mellett veszi át, mint amely mellett nála alkalmazva voltak. Minthogy ezek szerint a volt haszonbérlő gondoskodott arról, hogy hivatalnoka az új bérlőnél a bérlet átadása után is alkalmazásban maradjon, ő a szerződést nem bontotta fel s a szerződés felbontása esetére megállapított következmények sem állanak be. Az a körülmény, hogy az új bérlő a szerződésnek a kötbérre vonatkozó részét magára nézve nem ismerte el kötelezőnek, a hivatalnoknak csak arra ad jogot, hogy ezen igényét a régi bérlő ellen érvényesítse az esetben, ha az új bérlő a szolgálati viszonyt a megállapított felmondási idő betartása nélkül szüntetné meg | 147 |
| Abból, hogy a gazdasági alkalmazott a bérlet eladása alkalmával korábbi munkakörében és fizetése mellett az új bérlőnél megmaradt s hogy ezen szolgálatát, miután a megtörtént felmondás után időközben más alkalmazást talált, a felmondási idő lejárta előtt az új bérlő előzetes engedélye folytán önkényt elhagyta; következik, hogy a bérlet átvétele óta az új bérlőt tekintette szolgálatadójának s ha a szolgálati viszonynak állítólag önkényes megszüntetése miatt a szolgálatadó ellen jogos igényt vél támaszthatni, ezt csak a felmondást eszközölt uj gazda, de nem a régi gazda ellen érvényesítheti | 282 |
| Közbenjárási szerződés | |
| Ingatlanok eladásánál a közvetítési díj az ügynököt megilleti, ha az ügynök ügyfelének a másik szerződő felet és az ügylet tárgyát megjelölte, s ez által a felek érintkezését lehetővé tette | 245 |
| Megbízás, képviselet | |
| Az, aki a cséplési munkálatok vezetésével bizatott meg, eme működési köréből kifolyóan jogosult mindazokat a halasztást nem tűrő és gyors intézkedést igénylő rendelkezéseket megtenni, amelyek nélkül a munka kellő eredménnyel nem folytatható és melyek közé az eltávozott munkásoknak a géptulajdonosok részéről való további rendelkezéseig terjedő pótlása is tartozik. A géptulajdonosok az eme alkalmaztatásból származtatható igényekre nézve a felelősség alól még akkor sem menekülhetnek, ha az alkalmaztatás az ő tudomásuk és hozzájárulásuk nélkül vétetett is foganatba | 39 |
| Felperes az alperest tőzsdén jegyzett értékpapíroknak a felperes részére leendő vételével megbízta. Alperes a felperesnek az ettől nyert megbízás teljesítésére s az átvett pénzek hová fordítására nézve mindenesetre felelősséggel és számadással tartozik, és a felperes megbízása folytán általa végzett ügyletek befejezése után a felperes részére megmaradt értékpapírokat készpénzt vagy egyéb vagyoni értékeket a felperesnek mindenesetre kiadni tartozik. | |
| Köteles ezt megtenni akkor is, ha felperes őt nem valamely meghatározott értékpapírok megvételével bízta meg, hanem a pénzt neki saját tetszése szerint a felperes részére leendő tőzsdei játékra adta át s ha felperesnek soha akarata nem volt a vásárolt értékpapírok vételárát kifizetni s azokat tényleg átvenni; mert ez esetben is a felek a tőzsdén nem egymásközt játszottak, hanem ily tőzsdei játék végett egymással társaságba állottak, és az alperes, mint az ügyletek lebonyolításával megbízott társasági tag, nem jogosult a közös tőzsdei játékból a felperes vagyonából nála maradt vagy hozzá befolyt értéket a felperes beleegyezése nélkül magának megtartani | 45 |
| A váltóadós hitelezőjétől újabb kölcsönt kért azzal, hogy ezen kölcsönből a még csak lejárandó váltótartozás levonassék. A hitelező az egész kölcsönt folyósította, s azt az adósnak leendő kifizetés czéljából saját ügynökének küldte meg, aki az összegből a váltóösszeget levonásba hozta; minthogy az ügynök a reá bízott kölcsönösszeg kifizetésénél a hitelező nevében járt el, kétségtelen, hogy ezen minőségében elkövetett cselekményeiért csakis neki felelős, s az általa eszközölt levonás folytán a váltótartozás kifizetettnek tekintendő | 93 |
| Alperest felperes biztosító társaság vidéki képviseletével, biztosítási ajánlatok átvételével, a társaság részére eső díjak beszedésével, mozgó és alügynököknek saját költségére és veszélyére való szerződtetésével, költségátalány és százalékos jutalék biztosítása mellett megbízta. Alperes nem volt köteles egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólagosan felperes czég rendelkezésére bocsátani. Ezen viszony nem szolgálati, hanem megbízási viszonyt képez és az ezen viszonyból származó per értemi elbírálásának nem állhatja útját a megelőző iparhatósági eljárás hiánya | 235 |
| Jogtalan gazdagodás | |
| Felperesek annak tudatában, hogy az üzlethelyiségben elárusított liszt után az alperes vásárvámot jogosan fel nem vehet, fizették azt önként anélkül, hogy az ellen felszólaltak és hogy a vámtarifa hibás alkalmazása miatt a felsőbb hatóság segítségét igénybevették volna, amiért is a fizetett vásárvám visszatérítése iránti kereset elutasíttatott, mert az osztrák polgári törvénykönyv 1432. §-a értelmében oly fizetésnek, amelyről valaki tudta, hogy azzal nem tartozik, megtérítése nem követelhető. (Erdélyi eset) | 217 |
| Az állam és közületek kártérítési kötelezettsége | |
| A bírói letét elfogadásával a letétpénztárt fentartó kincstár s a letétre jogosult között lényegében letéti szerződés jött létre; ennek folytán a kincstár kötelezettsége és felelőssége arra terjed ki, hogy a letétet a jogosult javára megőrzi s ennek kiszolgáltatja, s ha a kincstár azt egy jogosulatlan személynek fizeti ki, úgy a kincstár felelősségén nem változtat az, hogy ezen fizetést bírói végzés alapján eszközli, mert felelőssége szempontjából közömbös, hogy a mulasztás a letét kiutalásánál vagy pedig kiadásánál történt | 196 |
| Ha a ház vételkor a vevő tudta vagy kellő utánjárás mellett tudhatta, hogy az utczák felszíne emeltetni fog, úgy a ház vételkor az utcza emeléséből reája hárulható anyagi hátrányt módjában állott számításba venni, és ha ezt nem tette e mulasztásáért a várostól, mint aki az utcza emelését saját hatáskörében törvényes utasításra eszközölte, kártérítést sikerrel nem követelhet | 356 |
| Kártérítési kötelezettség végrehajtás foganatosításából | |
| A zárgondnok által okozott kár megtérítésében a végrehajtató, akinek kijelölése folytán a zárgondnok bevezetve lett, marasztaltatott, mert a bíróság abból, hogy a megbízhatatlannak bizonyult zárgondnok megszámoltatásakor ezt a végrehajtó képviselte, megállapította, hogy ez utóbbi a zárgondnok összes ténykedéseiről tudomással bírt | 102 |
| Vasúti üzemből folyó kártérítési kötelezettség | |
| A sínek javítása nem vonható a vasút üzemével járó sajátlagos veszélyből eredő baleset fogalma alá. Ha azonban a vasút a munkással annak életét és egészségét veszélyeztető ilyen munkát végeztet és elmulasztja azokat a szükséges óvintézkedéseket megtenni, amelyek folytán e veszély elhárítható, úgy kártérítési kötelezettsége megállapítandó | 2 |
| Szolgálat közben egyrészt a nedves időnek, másrészt a mozdonyból kitóduló forróságnak, gőznek, gőztartalmú párának és füstpornak a testi szervezetre való összehatása következtben szerzett agybetegség még abban az esetben sem állapítja meg a vasút kártérítési kötelezettségét, ha az agybántalom és a végzett munka közt az okozati összefüggés fennforog, mert ezen eset nem sorozható azon balesetek közt, melyekre az 1874:XVIII. tcz. a vasutak különleges üzemi felelősségét megállapítja, mert ezen különleges üzemi felelősséget a járművek gyors és pályához kötött menetelésével kapcsolatos veszély indokolván, az csak oly balesetekre alkalmazható, melyek ezen különleges veszélynek tulajdoníthatók | 180 |
| A 2 1/2 éves sérültnek saját hibájáról koránál fogva nem lehet szó | 3 |
| A kártérítéshez való jog és igény megállapítása szempontjából nem elegendő annak a körülménynek a bebizonyítása, hogy az a személyvonat, melyen felperes utazott, tolatás alkalmával tényleg összeütközött, hanem bizonyítandó az a döntő súllyal bíró tény is, hogy felperes ezen összeütközés folytán szenvedett oly sérülést, amely a munkaképtelenség előidézésére alkalmas volt | 272 |
| A férj, hacsak nem igazolja, hogy teljesen vagyontalan és munkaképtelen, abból az okból, hogy neje elgázoltatván, meghalt, még akkor sem követelhet a vasúttól kártérítést, ha ő beteges és a nő neki üzletében segítő és kereső társa volt. Az, hogy a férjnek sérve van, nem állapíthatja meg a munkaképtelenséget, mert a fennforgó esetben az csak 25-30 százalékkal csökkentette a munkaképességet, s a konstatált sérvbaj műtét által radikaliter gyógyítható és megfelelő sérvkötők alkalmazása által is a minimumra csökkenthető | |
| A kiskorú gyermek a vasúttól anyja elgázolása okából csak az esetben követelhet kártérítést, ha atyja a tartásra képtelen | 322 |
| A balesetet szenvedett államvasúti alkalmazott részére megállapítandó járadék kiszámításánál a kilométerpénzek figyelembe nem vehetők, mert ezek pusztán az utazással egybekötött oly mellékjárandóságok, melyek az államvasúti alkalmazottak rendes javadalmazásának nem tekinthetők azért, mert attól az alkalmazottak utazással nem járó más állásba helyezés által bármikor kárpótlás nélkül megfoszthatók | 224 |
| A vasúti baleset folytán elhunyt malommunkás hátramaradottjai a munkaadók segélyző egyezménye alapján segélyt kaptak. Az ekként kapottösszeg a kártérítés kiszámításánál a vasút javára nem írható, mert ő az egyesület jogába nem lép, és mert ez az összeg nem biztosítási összeg volt, hanem könyöradományként adatott | 345 |
| Habár a bírói gyakorlat az 1874:XVIII. tcz. megállapított szabályokat a kártérítés kötelezettségét illetően a villamos vasutak által okozott balesetekre is kiterjesztette, mégis az id. tcz. 9. §-ának az általános magánjogi elévülési időnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezése, megfelelő törvényhozási rendelkezés hiányában, a villamos vasutak által okozott balesetekből származó kártérítési jog elévülésére nem alkalmazható, s ez 32 év alatt évül el | 129 |
| Munkaadó kártérítési kötelezettségére | |
| A vállalatnak a tartás iránti kötelezettsége azon az elven alapul, hogy a munkás balesete az üzem veszélyességének a következménye, és így a munkás kárát a termelés költségéhez kell számítani, amelyet a vállalkozónak abból az okból kell magára vállalnia, mert veszélyes üzemet folytat. De viszont a munkásnak is magára kell vállalnia azt a veszélyt, amely abból keletkezik, hogy a vállalat, amelynél alkalmazást vállalt, a dolog természeténél fogva a veszteségek eshetőségének van kitéve | 9 |
| Alperes felperest árufuvarozási vállalatánál mint kocsit fogadta fel és alkalmazta. A felperes által megrakott szekér útközben feldült, felperesre esett és annak lábát törte. Minthogy felperes arra nézve elfogadható bizonyítékot fel nem hozott, hogy a szekér feldőlésének oka a vállalkozó valamely mulasztása lett volna, a baleset egyedül a felperes és nem az alperes mulasztására vezethető vissza | 32 |
| Olyan esetben, midőn a munkaadó az 1892:XXVIII. tcz. I. §-ában meghatározott óvintézkedések megtétele körül mulasztást nem követett el s a balesetet az illető az alkalmazottat a 2. §. szerint terhelő kötelességének szándékos vagy vétkes megszegése idézte elő: a munkaadó a balesetért felelőssé nem tehető. | |
| Ha a munkás munkakeresetének meg nem engedett módon való fokozása végett, szándékosan és tudatosan megszegte azt a rendszabályt, amelynek megszegése a balesetet előidézte, úgy a baleset az illető saját gondatlansága folytán következett be | 65 |
| Oly kötelező szabály nem létezik, melynél fogva az ipari vállalat tulajdonosa az ipari alkalmazottakat baleset ellen biztosítani tartoznék | 33 |
| Az a körülmény, hogy valaki életjáradék fizetésére köteleztetett, magábanvéve még nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy az életjáradékot bírói letétel által biztosítsa. A biztosítás iránti kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az eset körülményei a tartás kötelezettségének megállapításán kívül annak bírói letétel útján vagy más úton leendő biztosítását is okadatolttá teszik. Az a körülmény, hogy a vállalkozó foglalkozásánál fogva veszteségek eshetőségének van kitéve, még nem ok arra, hogy a biztosítékadás kötelezettsége megállapíttassék | 9 |
| A munkás munka közben bal bokája körül sérülést szenvedvén, később ugyanott gümőkór lépett fel és fejlődött ki, s a baleset után 1 és egy negyed év múlva tüdővészben meghalt. Habár az orvosszakértők és az igazságügyi orvosi tanács véleményökben végeredményként azt mondották ki, hogy a halálozás a baleset alkalmával okozott sérüléssel okozati összefüggésbe nem hozható, mégis a bíróság - tekintettel arra, hogy ezen vélemények indokolása szerint a bal bokaízület megsértése a gümőkórnak a balbokában való fellépését s az egész szervezetben való kifejlődését különös tekintettel arra, hogy az elhalt a sérülés folytán ágybanfekvő beteg lett, majd kórházba került, úgy a hosszabb fekvés, mint a tartózkodás folytán kedvezőtlenül befolyásolta és siettette, - az okozati összefüggést és a munkaadó kártérítési kötelezettségét megállapította | 176 |
| A balesetből származó járadék-követelés kétségtelenül tartás jellegével bír, az ilyen természetű követelés a dolog természeténél fogva a kereset beadását megelőzőleg lefolyt hosszabb időtartamra csak azon esetben érvényesíthető, ha az igénnyel fellébő peresfél bebizonyítha, hogy a késedelmeskedés nem rajta múlt, vagy hogy a kereset indításáig lefolyt hosszú időtartam alatt saját vagyonából tartotta fenn magát | 289 |
| Habár a bíróság a malomtulajdonos gondatlanságát és így kártérítési kötelezettségét meg is állapította, a szülő által a serdületlen korú kiskorú balesetéből származott kár megtérítése iránti keresetet mégis elutasította, mert az elhalt fiú koránál fogva anyja eltartója nem lehetett; az pedig, hogy különben is életben maradt és igenlő esetben édesanyja eltartójává vált volna-e, meg nem állapítható | 289 |
| Családjog | |
| Házassági jog | |
| A nő férjét, ha ez önként más világrészbe teszi át lakhelyét, rendszerint követni nem köteles, amiért is a férjnek fenti természetű kiköltözése, amennyiben az nem a nő beleegyezésével történt, az 1894. évi XXXI. tcz. 77. §-ának a) pontjában foglalt szándékos és jogos ok nélküli elhagyás tekintete alá esik | 153 |
| Az ismeretlen tartózkodású háztartás ellen a házassági életközösség visszaállítása iránt kibocsátott felhívás megtartja joghatályát akkor is, amikor ezen házastárs lakhelye utóbb ismertté vált; ily esetben azonban a 77. §. b) pontjában meghatározott bontó ok nem állapítható meg, hanem az képezi a bírói eldöntés tárgyát, hogy a 77. §. a) pontjában meghatározott bontó oknak ismérvei fennforognak-e? | 293 |
| A férjnek az a ténye, hogy nejét és gyermekeit támasz és segély nélkül elhagyta, róluk nem gondoskodik, az esetben is a házassági törvény 80. §-ának a) pontja alá eső bontó okot képez, ha ezen kötelezettségének azért nem tehet eleget, mert börtönre ítéltetése miatt szabadságával nem rendelkezhetik; mivel ezen állapot magának az alperesnek bontó okot képező oly vétkes cselekményeire vezetendő vissza, amelyek által magát házastársi kötelességeinek teljesítésére képtelenné tette, s a nő a házasság felbontását ez alapon még az esetben is kérheti, ha férjének elítéltetésére vonatkozó kereseti joga a házassági törvény 83. §-a értelmében már megszűnt | 153 |
| Egymagában az a tény, hogy a nő férjétől való különélés tartama alatt gyermekeket szült, arra nézve, hogy a különélés ideje alatt erkölcstelen életmódot folytatott, bizonyítékul el nem fogadható. A nőnek az a magaviselete, hogy a férjétől való különélés ideje alatt egy más férfival egy szállodában mint házastárs együtt lakott, nem az 1894:XXXI. tcz. 80. §. c) pontjában, hanem annak a) pontjában megállapított bontó okot képez | 199 |
| Eljárás házassági ügyekben | |
| Házassági perekben az, aki Ausztriában született s akinek szülei is ugyanott laknak, az ellenkezőnek bizonyításáig osztrák állampolgárnak tekintendő s magyar honosságának kimutatására egy magyarországi város által kiállitott illetőségi bizonyitvány nem alkas | 156 |
| A házassági perekben az ágytól és asztaltól való különélést - a kibékülés megkisérlése czéljából - elrendelő itélet után is támasztható viszontkereset | 293 |
| Jegyesek, férj és nő, házastársak jogviszonya | |
| Ha a nő a férfinak csak az alatt a feltétel alatt igérte oda kezét, ha ez valamely ingatlant reá irat s csak azután megy az anyakönyvvezetőhöz a kihirdetési lap aláirása végett, ugy ő a férj jegyesének még nem tekinthető, amiért is az ekkor kiállitott ingatlan ajándékozási szerződés érvényességéhez nem kell közjegyzői okirat | 125 |
| Vélt házasság forog fenn, ha a kötésekor fenforgott érvénytelenség okáról a házastársak csak egyike is véletlenül nem tud, ennek hatálya abban nyilvánul, hogy az abból származott gyermekekre nézve a törvény általi törvényesités esete (legitimatio ex lege) áll be s ennek folytán reájuk nézve ugyanaok az örökösödésjogi előnyök hárulnak, mintha a házasság érvényes lett volna | 175 |
| Házastársak szerződése | |
| Az oly szerződés érvényéhez, amelyben a nő férjével szemben nőtartási díjáról lemond, közjegyzői okirat szükséges, s ezt nem pótolja az árvaszék előtt kötött egyezség | |
| A nőtartás kérdésében az árvaszéknek semmiféle vonatkozásban nincs hatósági jogköre | 49 |
| Abból, hogy a férj a részvényeket neje nevére iratta, azokat neki átadta anélkül, hogy tulajdonjogát fentartotta volna, vagy hogy azok ellenében bármely ellenértéket kikötött volna, következik, hogy a nő megajándékozottnak tekintendő, s ezen ajándékozás érvényességéhez a megtörtént tényleges átadással szemben az 1886: VII. tcz. 22. paragrafusának c) pontja értelmében közjegyzői okirat nem kivántatik | 50 |
| Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kivántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenitési és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve | 98 |
| A felek szándéka az volt, hogy a nő ingatlana a férj tulajdonába menjen át, de mert az adásvételi okirat kiállitása czéljából a felek a közjegyzőt eredménytelenül keresték, a nő ezen ingatlant a vele vadházasságban élő férfinak, ez pedig azonnal a férjnek adta el. A biróság kimondta, hogy ezen két utóbbi személy közt létesitett adásvételi ügylet szinleges, s hogy a férjtől az eladó a vételárat nem követelheti | 173 |
| Házastárs tartása | |
| Alperes visszatérő nejét azzal fogadta: menjen vissza oda, a honnan jött, alperes felperessel nem beszélt, a padlásra ment aludni, másnap pedig szó nélkül munkába távozott; felperes azonban az alperest nem azonnal e nyilatkozata és ténye után, hanem csak más napon, és pedig annak utána, hogy férjének még ételt főzött és küldött ki a mezőre, hagyta el. Ebből nyilvánvalóan kitünik, hogy felperes ismételt eltávozására nem az alperesnek fentebb emlitett kijelentése, hanem más, ki nem deritett ok szolgálathatott, annál is inkább, mert felperes nem is állitotta, hogy férje őt a gazdaasszonyi teendőktől eltiltotta és a részére küldött ételt el nem fogadta voln. Ebből kifolyóan felperes alperessel az életközösséget jogos indok nélkül szakitotta meg | 79 |
| Felperes vitatta, hogy férjével a házassági együttélést azért nem folytathatja, mivel az egy más nővel közös háztartást és együttélést folytat, ez a körülmény pedig bizonyitása esetében elegendő arra, hogy felperes a férjéhez való visszatérést külön tartási igényének elvesztése nélkül megtagadhassa, különösen akkor, ha a férj más nővel való házasságon kivüli viszonyt végleg felbontani nem hajlandó és e tekintetben nem a házasfelek különválásának, hanem a visszahivásának időpontja és az az irányadó, hogy a férj tényleg más nővel közös háztartást és együttélést valóban folytat-e vagy nem? | 48 |
| A házasfelek együttélésének közös akarattal való megszakitása már a házasság erkölcsi tartalmánál fogva, de jogszabály szerint sem szolgálhat akadályul arra, hogy a házasfelek bármelyike az életközösség folytatását követelhesse | |
| A felebbezési eljárás az elsőbiróságnál megindult peres eljárásnak folytatása lévén, a férjnek az elsőbirósági itélet meghozatala után kifejezett készséget a házas együttélés visszaállitására, a per folyamán megtörtént gyanánt kell elbirálni, s ha a nő nem igazol oly tényeket, amelyek őt az együttélés megtagadására feljogositják, nő tartásdijat nem követelhet | 300 |
| A 71 éves nőnek férjétől való külön élésre nem fogadható el jogos indokul, hogy 78 éves férje nemileg közösülni nem tud | 202 |
| Hozomány, külön vagyon | |
| A hozomány rendeltetésénél fogva a házastársi kiadások fedezésének könnyitésére szolgál ugyan, de e kiadások fedezése jogilag mindig a férjet terheli, s azért a férj eme kötelezettsége feltétlen, vagyis mindaddig, mig annak teljesitésére képes, ez alól magát ki nem vonhatja s csak az esetben nyulhat a nő által neki átadott hozomány állagához, ha a költségek a jövedelemből egyáltalán nem fedezhetők | 20 |
| A nő szülei a későbbi férj előtt még vőlegény korában kijelentették, hogy ha leányukat nőül veszi, meghatározott összegü hozományt adnak. A szülők ezen kijelentése, tekintettel arra, hogy a hozomány igéretének a kötelező érvénye a nő szülei avagy más 3-ik személyekkel szemben külön alakszerü feltételektől függővé téve nincs, oly kötelmi jogviszonyt állapit meg, amelyből folyóan a kedvezményezett férj a hozományi összeget a házasság megkötése után, avagy a kikötött határidő beálltával birói uton is követelni jogosult | 97 |
| Jogszabály ugyan, hogy a házassági viszony fennállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy a kizárólagos tulajdonukat s külön vagyonukat képező dolgokkal korlátlanul rendelkezhessenek és különválás esetén a nő azokat magával elvihesse; azt azonban, hogy a közös háztartásból a férj beleegyezése nélkül elvitt dolgok a nőnek olyan külön vagyonát képezik, amelyek felett őt a korlátlan szabad rendelkezés joga megilleti - tagadás esetén - a nő tartozik bizonyitani | 355 |
| Közszerzemény | |
| Ha a házasság tartama alatt szerzett ingatlan tulajdonjoga felerészben a férj, felerészben pedig a nő javára iratott, mindenkik fél a nyert dologbani jogánál fogva a maga tulajdona, mint külön vagyona, felett a házasság fennálllása alatt is szabadon rendelkezhet, azt megterhelheti vagy elidegenitheti, s az elkülönitett vagyonra vonatkozó ezen jogokat mindenkivel, tehát a tulajdonostárssal szemben is gyakorolhatja s igy a tulajdonközösség megszüntetését is kérheti | 100 |
| Külön szerződési lekötelezettség nélkül, pusztán az a körülmény, hogy az egyik házasfél a másik helyett fizetést teljesit, nem szolgálhat a házasság tartama alatt jogszerü okul arra, hogy a fizetést teljesitő a másik házasféltől a fizetett összeg megtéritését követelhesse | 102 |
| A törvényes származás megtámadása | |
| A gyermek törvényes származását egyedüla férj van jogositva megtámadni. Ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a féjr a gyermek létezéséről tudomással bírt, avagy ha a törvényes lépések megtételében akadályozva volt, az örökhagyó ezen személyes jogát örököseire át nem ruházhatja, amiért is a végrendeleti örökös a gyermek törvényteleniséte iránt akkor sem indithat pert, ha az örökhagyó fel is hatalmazta arra, hogy a gyermek származásának törvényteleniséte és az öröklésből való kirekesztése iránt a szükséges lépéseket megtehesse | |
| A gyermek törvényessége az örökösödési perben is vitássá tehető | 241 |
| Gyámság, gondnokság, az árvaszék hatásköre | |
| A kiskoru részére balesetei kártérités czimén megitélt életjáradék annak oly törzsvagyonát képezi, mely felett a kiskorunak atyja s maga a kiskoru gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetett, és ennek hiányában érvénytelen a megitélendő járadék egy hányadának ügyvédi jutalomdijul való kötelezése is | 218 |
| Ha az atyai hatalom alatt álló kiskoru valamely ingatlant haszonbére, ugy a haszonbérlés folytán előállott vagyon a kiskoru oly szerzeménye, mely felett ő az 1877: XX. tcz. 3. paragrafusa értelmében szabadon rendelkezhet, ennek érvényéhez sem az atyának, sem pedig a gyámhatóságnak jóváhagyása nem szükséges | 71 |
| Az apai hatalmat gyakorló apa a gyermeke érdekében folytatandó perek viteléhez a gyámhatóság jóváhagyását kikérni nem tartozik, miért is a pervitelellel járó költségek erejéig a perben képviselt kiskoru külön gyámhatósági hozzájárulás nélkül is kötelezetté válik | 291 |
| A gyámpénztári tartalékalap a kiskoruak tartozása fejében nem vonható végrehajtás alá, s ez azon okból sem lehetséges, hogy a perben a vagyontalan kiskoru felperes képviseletében árvaszéki megbizás folytán a törvényhatósági tiszti főügyész mint kirendelt eseti gondnok járt el | 126 |
| A törvénytelen gyermek jogviszonyai | |
| Az olyan nő, aki a férfiakat maga csábitja közösülésre és aki mások jelenlétében közösül, nyilvánvalóan a női szemérmet oly mértékben sértő magaviseletet tanusit, melyből csakis ledérségre és feslettségre lehet következtetni, akkor is, ha a közösülés nem történt pénzért és ha a nő testét üzletszerűen nem is bocsátotta áruba | 251 |
| A természetes apa az ő vagyoni viszonyainak és az anya társadalmi állásának mérlegelésével csak annyi tartásdijat köteles fizetni, amennyi a gyermek eltartására elegendő, egymagában az a körülmény, hogy utóbb a természetes apa vagyoni, személyi és egyéb viszonyaiban az ő javára előnyös változás állott be, a törvénytelen gyermek szülei között az ágyassági viszony a természetes atya atyjának beleegyezésével létesült és az önálló vagyonnal nem biró természetes apa, atyjának háztartásában élve, összes tevékenységét utóbbinak vagyonában érvényesiti | 351 |
| Öröklési jog | |
| Az örökség biztositása | |
| Egymagában abból, hogy a kötelesrészre jogositottnak apja vagyonát nem idegenek, hanem saját nejének ajándékozta, ki után a felperesek örökösödésre szintén hivatva vannak, tekintettel arra is, hogy a megajándékozott az ajándékozónak tetemes összegü adósságait fizetés végett magára vállata, tékozlásra következtetni nem lehet s a kötelesrészre jogositottnak nincsenek jogositva az id. törvénykezési szabályok negyedik paragrafusa alapján zárlatot kérni. Ha az örökhagyó a per folyama alatt meghalt, a kötelesrész követeléséhez a joguk megnyilt és a kivételes biztositásnak szüksége megszünt | 243 |
| Osztályos egyezség | |
| A szülők osztályos egyezségben egyik gyermeküknek kötelezett örökségi jutalékot akkor igérték megfizetni, «mikor mit tudnak». A gyermek a szülőket ezen összegnek megfizetésére azon az alapon kéri már most kötelezni, mert feltétlen fizetési kötelezettségük beállott, annak következtében, hogy vagyonukat egy harmadik személyre ruházták át. Ez a körülmény azonban a gyermek követelését lejárttá nem teszi, mert a szülők a vagyonátruházási szerződésben követelését biztositották és mert az átruházott ingatlanokra a haszonélvezeti jogot a maguk javára fentartván, egyáltalában nem állott be a felek viszonyában oly változás, amelynél fogva a kereseti követelést lejártnak lehetne tekinteni | 5 |
| Törvényi öröklés | |
| A szent korona öröklésének akkor van helye, midőn sem az örökhagyó nem tett vagyonáról érvényes végintézkedést, sem arra törvényes örökös nincs. A felperes kincstár tehát tartozott volna keresetét nem csak a végrendeleti örökösök ellen, hanem mindazok ellen is inditani, kik a hagyatékra az örökösödési eljárás során törvényes öröklés jogczimén igényt emeltek, még pedig annyival inkább, mivel az a kérdés, hogy az utóbbiaknak az örökhagyóval vérségi összeköttetése bizonyitást nyert-e vagy sem, ugyanazoknak perben állása nélkül el nem birálható | 357 |
| Ági és szerzeményi vagyon | |
| Az ági érték csupán a hagyatéki vagoynból lévén pótlandó, az ági örökös az özvegyi jog megszüntéig csak az ági érték biztositását követelheti, minélfogva az özvegy, ki a hagyatékot özvegyi jogánál fogva természetben jogosult haszonélvezni, csak azon esetben kötelezhető arra, hogy az ági értéket birói kézhez tegye, ha a hagyaték elidegenitésével vagy megterhelésével a hagyatélk átlagát megváltoztatta és a biztositékot elvonta; s mert az özvegyi jog megszüntével az örökösnek jogszerű igénye van arra, hogy az őt megillető örökrész kiadassék, nincs törvényes akadálya annak, hogy alperes az özvegyi jog megszüntével a felperest megillető örökség kiadására ne köteleztessék | 224 |
| Mindaddig, mig az ági vagyon értékét meghaladó hagyatéki vagyon létezik, ebből az ági vagyon értéke kihasitandó | |
| Az öröklött vagyon az ágon csupán az első szerzőig mehet vissza, s azon esetben, ha az első szerzőtől leszármazó oldalrokonok nincsenek, az ettől eredő vagyon jogilag a szerzemény természetét ölti magára, s a szerzeményre nézve megszabott örökösödési szabályok szerint száll át az utódokra | 346 |
| Özvegyi jog | |
| Az özvegy türni tartozik, hogy a hitelező a hagyatéki vagyon jövedelméből kielégitést szerezzen | 108 |
| Az ági érték csupán a hagyatéki vagyonból lévén pótlandó, az ági örökös az özvegyi jog megszüntéig csak az ági érték biztositását követelheti, minélfogva az özvegy, ki a hagyatékokt özvegyi jogánál fogva természetben jogosult haszonélvezni, csak azon esetben kötelezhető arra, hogy az ági értéket birói kézhez tegye, ha a hagyaték elidegenitésével vagy megterhelésével a hagyaték állagát megváltoztatta és a biztositékot elvonta; s mert az özvegyi jog megszüntével az örökösnek jogszerű igénye van arra, hogy az őt megillető örökrész kiadassék, nincs törvényes akadálya annak, hogy alperes az özvegyi jog megszüntével a felperest megillető örökség kiadására ne köteleztessék | 224 |
| A végrendelet alaki kellékei | |
| Az a körülmény, hogy a végrendelet keltében a számjegyekkel írt nap mellett betükkel más nap van irva, a végrendelet keltezésének oly lényeges hiányát, amely a végrendelet semmisését eredményezné, nem tekinthető | 300 |
| A több ivre irt végrendelet érvénytelen, ha az iveket összefüző czérnavégeknek pecséttel való megerősitését csak a végrendelkező eszközölte, de nem alkalmazott tanuk egyike is, amiért is az abban tett rendelkezés még az esetben is megdől, ha a következtetés utján meg is lenne állapitható, hogy a végrendelet egyes ivei nincsenek kicserélve, mert az alakilag szabálytalan végrendelet valódiságának és az abban foglalt nyilatkozatok valóságának másként való bizonyitása nincs megengedve | |
| A több ivből álló végrendeletnek egyes ivei az alaki kellékek elbirálásánal nem különithetők el egymástól akként, hogy azok közül egy önállóan a többitől függetlenül vétessék figyelembe, s annak érvényessége vagy érvénytelensége a szerint határoztassék meg, amint az egymagában is feltünteti vagy nélkülözi azokat a kellékeket, melyeket a törvény külalak tekintetében a több ivőbl nem álló irásbeli magánvégrendeletre előir | 122 |
| A végintézkedést nemcsak az 1876: XVI. tcz. 35. paragrafus szabályai szerint lehet megszüntetni vagy megváltoztatni, hanem ily kifejezett visszavonás nélkül a végintézkedés más módon, nevezetesen annak megsemmisitése által is megszüntethető, mert ezzel is végrendelkezőnek a végintézkedés megszüntetésére, visszavonására irányuló akarata jut kifejzésre. Abból, hogy az örökhagyó a nagyobb biztonság kedvéért két példányban kiállitott végrendelet egy példányát megsemmisiti s azután uj végrendeletet akar késziteni, de tényleg nem készit, nem lehet arra következtetést vonni, hogy előbbi végrendelete érvénytelenné vált volna | 145 |
| Az 1876: XVI. tcz. hatálybalépte előtt létesitett halál esetre szóló ajándékozási szerződés érvényéhez elegendő, ha az a két tanu előtte elemzésével irásban állittatott ki | 225 |
| A végrendelet belső kellékei | |
| Ha kétségtelenül megállapitható a végrendelkező hagyományozó szándéka, annak érvényességéhez nem szükséges, hogy parancsoló szigoru kifejezésekkel nyilvánittassék ki, amiért is érvényesnek mondatott azon hagyományrendelés, amelyet az örökhagyó akkép eszközölt, hogy az örökös nevezés után azt a «kérést» intézte örököséhez, hogy növérének életfogytáig bizonyos évjáradékot fizessen | 204 |
| Örökhagyó általános örököst meg nem nevezett; ily esetben a végrendeletek akkép értelmezendők, hogy az örökös avagy a hagyományos csak azt kaphatja, ami részére a végrendeletben minden kétséget kizáróan kijelölve van, a hagyatékban találhagó egyéb vagyon pedig ott, ahol ezt örökhagyó rendelkezése ki nem zárja, a törvényes örökösökre száll | |
| Ha az örökhagyó végrendeletének készitésénél abból is indult ki, hogy hosszabb külföldi utazása alkalmából út utjában baj érheti, s arra az esetre vagyon felett viták ne támadjanak, nem teszi érvénytelenné végrendeletét az, hogy utjáról baj nélkül visszatért | 145 |
| A közös végrendelet szerint az oldalrokonok részére a végrendelkező mindkét házastárs halála után megnyiló örökösödési jog csak a tényleg megmaradó hagyatéki tömegre biztosittatott, az özvegynek ingatlanaira való tulajdonjoga tehát a várományosok érdekében elidegenitései és terhelési tilalommal meg nem terhelhető | 101 |
| A végrendelet megtámadása | |
| Az özvegy a férje halála után már nincs jogositva arra, hogy az ő hozzájárulásával létrejött s férje halálával részben már teljesedésbe is ment közös végrendeletet külkellékek hiánya miatt megtámadhassa, s mint ilyent érvénytelenithesse azért, hogy 3-ik személynek azon a végrendeleten alapuló jogai hatályukat veszitsék | 101 |
| Közös végrendelet | |
| Abban az esetben, midőn a halál esetére szóló igéret a kedvezményezett elfogadja és ekként az ajándékozó és megajándékozott közt kétoldalu szerződés jött létre halál esetére, ugy az ilyen halál esetére szóló ajándékozási szerződésnél is, mint az örökösödési szerződésnél, a visszavonhatatlanság a szabály és nem a visszavonhatatlanság megerösitse, hanem a visszavonás fentartása szükséges | |
| Az 1876: XVI. tcz. hatálybalépte előtt létesitett halál esetre szóló ajándékozási szerződés érvényéhez elegendő, ha az a két tanu előttemezésével irásban állitottatott ki | 225 |
| Örökhagyó tartozásai, hagyatéki terhek | |
| Maga az a körülmény, hogy felperes az örökhagyót azon feltevésben segélyezte, hogy az szegény, nem szolgálhat okul arra, hogy az adott értékeket az örökhagyó hagyatékából az örököstől visszakövetelje | 56 |
| Az özvegy türni tartozik, hogy a hitelező a hagyatéki vagyon jövedelméből is kielégitést szerezzen | 108 |
| Az özvegynek a férje hagyatékát illető követelésre támasztott és a leszármazó örökös által elismert igényét az adós nem kifogásolhatja. Az örökös azzal, hogy keresetét az özveggyel együtt inditotta, az özvegynek a követeléshez való igényét elismerte | 223 |
| A vendéglős igénybevételével megtartott halotti tor költsége a hagyaték terhére temetési költségként nem róható fel | 243 |
| Örökösödési per | |
| Az osztrák polgári törvénykönyv 1487. paragrafusában meghatározott elévülés kezdetét mindaddig nem veheti, mig a végrendeletben kedvezményezettek a nekik szánt előny elfogadása iránt kötelezően nem nyilatkoztak | 244 |
| Örökösödési eljárás | |
| A törvénytelen származásu örökhagyó és anyjának oldalrokonai a törvényen alapuló szállományi jogra hivatkozó jogügyi igazgatóval szemben utasitandók perre | 342 |
| Nincs helye perreutasitásnak oly esetben, amidőn az örökösök között nem valamely örökösödési jog, hanem az képezi a vita tárgyát, hogy az özvegy által érvényesitett hozomány és egyéb követelés fennáll-e? | 368 |
| Bányajog | |
| Bányakönyvezés tárgyát képező bányavagyonra a tulajdonjognak tényleges birtoklás alapján leendő bejegyzése az 1892. évi XXIX. tcz. alapján helyt nem foghat | 134 |
| Vízjog | |
| Az 1885: XXIII. tcz. életbeléptetése után uj vizimüvek csak az ezen törvényben szabályozott módon nyert hatósági engedély alapján állithatók fel, a törvény életbe léptetése előtt fennállott vizimüvek pedig kellő időben bejelentendők és igazolandók voltak, különben az ilyen vizimüvek is megszünteknek és nem létezőknek tekintnek. Az 1885: XXIII. tcz. életbelépte előtt gyakorolt és megszünt vizhasználat és az 1885: XXIII. tcz. életbelépte után engedélyezett vizhasználati jog között jogi kapcsolat nem létezik | 27 |
| A vizjogi törvény 4. paragrafusa szerint csak a vizek partja és medre képezi a parti birtokos tulajdonát és a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrészét, de nem valamely elhagyott régi vizmeder is | 292 |
| Kereskedelmi jog | |
| Kereskedelmi czégek | |
| Az a körülmény, hogy a kereskedő a közéletben valamely nevet használni szokott, nem jogositja fel őt arra, hogy czégét ezen név alatt jegyeztesse be (Budapesti kir. tábla) | 357 |
| Nincs olyan törvényes rendelkezés, hogy férje nő vezetéknevét csak feleségi minőségének kitüntetése mellett használhatja czégül és a vezetéknév mellett az egész melléknév használatát a törvény és a vezetéknév mellett az egész melléknév használatát a törvény szintén nem irja elő, amiért is a férjes nő czége, amelyben férje vezetékneve mellett saját keresztnevének kezdőbetüje benn van, bejegyezendő | 92 |
| Abban az esetben, ha a férjes nő férjének vezetéknevét akarja czégül használni, akkor a czégben melléknevét is legalább jelezni tartozik akként, hogy a czégül használni kivánt név férje nevétől megkülönböztethető legyen | 358 |
| Az egyéni czég alatt üzletet folytató kereskedőnek saját neve alatt kötött ügyleteiből folyó kötelezettségek az üzletet, tehát magát a czéget épugy terhelik, mint az ületi név, vagyis a czég neve alatt kötött szerződésből folyó kötelezettségek a tulajdonosnak saját nevében birt s az üzletbe be nem fektetett vagyonát | 42 |
| Valamely üzlettel együtt megszerzett czéghasználti jog nem a szerzőfél személyéhez kötött személyes, hanem olyan jog, mely ellenkező kikötés nem létében a szerzőfél örököseire is átszáll és szerződés utján élők között is átruházható | |
| Az a körülmény, hogy az alperes által jogosan használt czégszöveg egy része nagyobb, más része kisebb betükkel van a czimtáblán kiirva, a czégbitorlás tényálladékát meg nem állapitja | 252 |
| Az üzlet átvevői annak ellenében, hogy az üzlethatározó megengedte nekik, hogy czégét továbbra is használhassák, arra kötelezték magukat, hogy bizonyos mennyiségjű árut vesznek az üzletáruházótól, aminek biztositására kötbér köttetett ki. A kötbér iránt folyamatba tett kereset elutasitottatott, mert alpereseknek, tekintettel arra, hogy be nem jegyzett czég át nem ruházható, nem állott módjukban, hogy a megszerzett üzletet a felperes czége alatt folytassák s igy ők a felperest terhelő ellenszolgáltatást meg nem szerezhették, a maguk részéről sem tartoznak a szerződésben elvállalt kötelezettségüknek eleget tenni | 187 |
| Czégvezetők, és kereskedelmi meghatalmazottak | |
| Nincs helye annak, hogy a fióktelep részére a főteleptől függetlenül külön czégvezetők jegyeztessenek be (Budapesti kir. tábla) | 239 |
| Minthogy lisztvételi ügyletnél a tőzsdei választott biróság illetékességének kikötése az ügylet szokásos lebonyolitásáról nem tér el, a szatócsnak lisztvételre feljogositott meghatalmazottja a tőszdebiróság illetékességének kikötésére is felhatalmazottnak tekintendő (Budapesti kir. tábla) | 299 |
| A téglagyár ügyvezető-igazgatója, kinek hatáskörébe a téglagyár vezetése tartozik, a gyártáshoz szükséges eszközök megrendelésére hatáskörrel bir | 360 |
| Az ügynöknél tett megrendeléskor megállapitott feltételek az ügynök megbizóját kötelezik, még akkor is, ha ezek csak szóbelileg és nem az irásbeli megrendelő-jegyben állapittattak meg. Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a megrendelőjegy szélén az a nyomtatot: figyelmeztetés olvasható, hogy szóbeli megállapodások nem fognak figyelembe vétetni, mert az ilyen, a megrendelőjegy szélére nyomtatott, tehát nem magába a szerződésbe foglalt, figyelmeztetésnek joghatálya nincsen (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 367 |
| Kereskedelmi társaságok | |
| Egy sörgyár bérlete iránt alakult társaság, ha nem állapitható meg, hogy az a társaság akként terveztetett, hogy a társaság kötelezettségeiért a tagok egy része cask betétjével és többi része minden vagyonával felelős, és hogy a társaság czégül a tagok valamelyikének nevét a társas viszony feltüntetésével fogja használni: a kereskedelmi törvény 13. és 125. paragrafusai utmutatásához képest jogilag nem tekinthető betéti társaságnak, hanem ama törvény 62. paragrafusa szerint alkalmi egyesületnek | |
| Ha az alkalmi egyesülés egyik tagja követelésére a kielégitést az alkalmi egyesület tagjain ezeknek saját külön vagyonából követeli, ugy ő ezekkel szemben jogilag nem harmadik személynek, hanem egyetemleges adótársnak tekintendő s kölcsönös megtéritésnek egyenlő arányban van helye | 268 |
| Közkereseti társaságok | |
| A társaság a társas jogviszonyból folyó, a társas üzlet kezelésére, a könyvbek betekintésére és az ellenőrzésre vonatkozó jogositványok gyakorolhatását egyenesen teljesitésre irányuló keresettel is érvényesitheti, amiért is e czélból a társaság létezésének kimondása iránt megállapitásai keresetnek helye nincs | 271 |
| Alperes czég képviseletére és jegyzésére a társtagok közül csupán az egyik jogosult, a letiltási rendelvényt azonban nem ő, hanem a másik társtag vette át. A letiltásnak a fenti módon történt kézbesitése a kereskedelmi törvény 93.paragrafusa szempontjából alperes czégre érvényesnek nem tekinthető és alperes a letiltásnak figyelmen kivül hagyásáért felelősség nem tehető, mert a végrehajtási eljárás folyamán kibocsátott letiltó rendelvények az 1881: LX. tcz. 79. paragrafusa értelmében az első végzések kézbesitésére előirt szabályok szerint kézbesitendők | 31 |
| A közkereseti társaságból kilépett czégtag azokért a költségekért, melyek a társaság ellen a kilépése után folyamatba tett per és végrehajtás körül merültek fel, felelősséggel nem tartozik. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 365 |
| Részvénytársaság | |
| A részvények névértéke 30 százaléka befizetésének igazolására elegendő, ha az alakuló közgyűlésen eljáró közjegyző tanúsítása szerint az egyik alapító az ennek megfelelő összeget; mint a készpénzzel résztvevő aláírók részvényösszegére eső 30 százalékot a kir. közjegyző előtt leolvasott és a kir. közjegyző ezt az összeget az egyik megválasztott igazgatósági tagnak átadta. (Budapesti kir. tábla) | 109 |
| A részvények névértékének 50 százalékán felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de bemutatóra szóló részvényeknél nem. | |
| Ha a részvénytársaság az alapszabályokban a pótbefizetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn és illetve biztosította magának, hogy a részvényaláírót az általa jegyzett részvények névértékének 50 százaléka erejéig felelőssé tegye, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől az 50 százalékon felüli pótbefizetést esetleg per útján követelhesse, úgy a részvényaláíró az 50 százaléknál nagyobb befizetésre nem kötelezhető | 157 |
| A kereskedelmi törvény 120. és 140. §-aiban a feloszlott közkereseti és betéti társaságokat illetően foglalt az a rendelkezés, hogy a társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat a megőrzés tartama alatt is megtekinthetik és használhatják, a részvénytársaságokra is kiterjed, a részvénytársaság jogi természetében fekvő azzal az eltéréssel, hogy itt ez a jog elsősorban a társaság egyes részvényeseit illeti meg, valamint megilleti a társaság hitelezőit is, mert a könyvek esetleg az ő javukra is bizonyítékot szolgáltatnak. A részvényes hitelezője is jogosítva van a feloszlott részvénytársaság könyveinek felmutatását a perben kérni. (Budapesti kir. tábla) | 80 |
| A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságról szóló intézkedéseiben nincs oly rendelkezés, mely tiltaná azt, hogy akár a társaság alakulásakor, akár a később kibocsátott elsőbbségi részvények a törzsrészvényekkel szemben az alapszabályokban illetve a közgyűlési határozatokban megállapított bizonyos előnyökben részesíttessenek. | |
| A közgyűlés azon határozata, hogy az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta, még az esetben sem semmisíthető meg, ha az igazgatóság és felügyelő-bizottság a kereskedelmi törvény 189. és 195. §-ai alapján való felelősségre vonása esetén a felmentvényre nem hivatkozhatnék | 324 |
| Ha a megválasztott felügyelő-bizottsági tag megválasztását el nem fogadta, úgy megválasztása ellen nem lehet a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján keresettel élni. | |
| A törvény vagy alapszabály rendelkezésének hiányában az egyes részvénytársaságok a megüresedett felügyelő-bizottsági rendes tagságot akár póttag behívásával, akár választás útján jogosultak betölteni, amiért is nem támadható meg keresettel, ha a részvénytársaság közgyűlése a rendes felügyelőbizottsági tagok helyét időközben a póttagok mellőzésével új felügyelő-bizottsági tagok választása útján tölti be | 327 |
| A kereskedelmi törv. 208. és 253. §-ai részvénytársaságnak csak részvénytársasággal és szövetkezetnek csak szövetkezettel való egyesüléséről tesznek említést; kizártnak kell tehát tartani, hogy a részvénytársaság vagy szövetkezet egy más természetű kereskedelmi társasággal a kereskedelmi törvény 201. és 208. §-aiban meghatározott hatálylyal egyesülhessen (Budapesti kir. tábla) | 360 |
| Valamely törvényszék czégjegyzékéből törölt és később egy másik törvényszéknél bejegyzett részvénytársaság igazgatói ellen a kereskedelmi törvény 218. §. 3. és 4. pontjaiba ütköző állítólagos büntetendő cselekmények miatt a kereskedelmi eljárás 50. §-a értelmében megindítandó eljárásra azon törvényszék illetékessége állapíttatott meg, amelynél a czég előbb bejegyezve és törölve volt, mert a részvénytársaságnak czége a panaszolt cselekmények elkövetése idejében az előbbi törvényszéknél volt bejegyezve, másrészt a feljelentésnek azon törvényszékhez - amelynél a czég újabban bejegyeztetett, - történt áttétele idejében a czég ennél a törvényszéknél még nem volt bejegyezve | 253 |
| Szövetkezet | |
| A szövegkezeti alapszabályok azon rendelkezései, hogy a tagok szükségletüket a szövetkezetnél tartoznak fedezni, s hogy a tag kizáratásának helye van, ha egy egész éven át a szövetkezeti üzletből semmit sem vásárol vagy ha bebizonyult, hogy a községben levő más üzletből ismételten oly árukat vásárolt, melyek a fogyasztási egylet boltjában kaphatók; sem a közérdeket, sem a gazdasági tekinteteket nem sértik, és a szabad versenyt sem zárják ki, amiért is a czég bejegyzése az alapszabályok ezen intézkedése miatt meg nem tagadható | 228 |
| Iparczikkek gyártása és kereskedelmi értékesítése, ha az nem a tagok iparával vagy foglalkozásával összeköttetésben, hanem általában űzetik, a szövetkezetnek a kereskedelmi törv. 223. §-ában meghatározott körén kívül esik. | |
| Az az intézkedés, hogy a szövetkezet a tiszta haszon egy részét a tisztviselők és munkások jutalmazására szolgáló munkásalapra fordítja, a szövetkezet czéljával, ha a czél egyébként megengedhető, nem áll ellentétben. (Budapesti kir. tábla) | 301 |
| A szövetkezetbe való belépést annak alakulása előtt a kereskedelmi törvény 224. §-a nem köti más feltételhez, mint a belépési ajánlatot tartalmazó írásbeli nyilatkozathoz. A belépés iránt tett ilyen nyilatkozat tehát, ha az alapítók azt elfogadták s a szövetkezet törvényszerűleg megalakult, az ajánlattevőt a szövetkezet irányában kötelezi, s nem szükséges, hogy a megalakult szövetkezet igazgatósága a felet erről külön értesítse. | |
| Abból, hogy az aláíró az alapítók által az alakuló közgyűlésre meghívatott, s hogy a tagok névjegyzékének a kereskedelmi törvény 226. §-a értelmében történt bemutatásakor e névjegyzékbe is felvétetett; következik, hogy ajánlatát a szövetkezet alapítói elfogadták | 137 |
| A magánjog általános elvei szerint a törvényes elévülési időnek szerződéssel való megrövidítése nincs kizárva, amiért is a szövetkezet bejegyzése meg nem tagadható azon okokból, hogy a fel nem vett szelvényen alapuló követelés alapszabályi elévülése a törvényes elévülésnél rövidebb. | |
| Azt a törvényes rendelkezést, hogy a kilépő tag az elévülési idő lejárta után járandósága kifizetését követelheti, nem csupán a hitelezők érdekében, hanem a szövetkezeti tagok érdekében is alkalmazandó oly szabálynak kell tartani, melytől való alapszabályi eltérés hatálytalan. A szövetkezet tagjainak a kereskedelmi törvény 187. és 240. §-aiból folyó abbeli joga, hogy az üzletrész, illetve részjegytőkének egy tizedrészét képviselő tagok rendkívüli közgyűlés összehívását követelhetik, alapszabályilag nem korlátolható. Az alapszabályok azon rendelkezése, mely szerint e jog csak azokat a tagokat illeti meg, akik részüket már befizették, az említett jog korlátozását foglalja magában. (Budapesti kir. tábla) | 111 |
| Az 1898:XXIII. t. cz. 10. §-ának a részlet befizetését megengedő intézkedéséből, mint a 18. §-ban megállapított korlátlan kilépési szabadságból önként következik, hogy az ezen törvény alapján alakult szövetkezetbe belépett tag által jegyzett üzletrész névértékének befizetésére vonatkozó kötelezettség csak a ki nem lépő tagra vonatkozhatik, ellenben a kilépő tagra nézve csak a kiválás időpontjáig lejárt részleteknek befizetésére vonatkozó kötelezettség állapítható meg. Ezen a kötelezettségen az sem változtat, hogy a tag a szövetkezet bejegyzése és közzététele előtt lépett ki | 229 |
| Egy szövetkezet alapszabályai szerint igazgatósági tagokká az egymással rokonsági vagy sógorsági viszonyban álló szövetkezeti tagok meg nem választhatók. A felek egyező előadása szerint az elnökké választott igazgatósági tag felesége testvére a pénztárossá választott igazgatósági tag feleségének. Miután pedig az osztrák polgári törvénykönyv 40. §-a szerint sógorság csak az egyik házastárs és a másik házasfél rokonai között keletkezik, de e rokonok házastársai egymás között sógorsági viszonyba nem jutnak, a megtámadási keresetnek jogalapja nincs. (Erdélyi eset) | 12 |
| Értékpapírok | |
| A bemutatóra szóló sorsjegy akkor is megtartja forgalomképességét és bemutatóra szóló papír minőségét, ha nyereménynyel kihúzatik, önkényt értetvén, hogy a nyerő sorsjegy forgalmi értéke a reá esett nyereség alapján számíttatik. A sorsjegy ezen minőségét csak akkor veszti el, ha azt a kibocsátó maga vagy helyette és az ő terhére egy harmadik személy beváltja, amely esetben a sorsjegy ezentúl csak mint elszámolási okirat és nem mint forgalomra szánt papír jő figyelembe. Ennélfogva azon kérdés tekintetében, hogy azon harmadik személy, (főelárusító), aki a sorsjegyet annak tulajdonosától beváltja, azt mint a kibocsátó megbízottja ennek terhére váltja be, vagy pedig mint még forgalomban lévő értékpapírt csak leszámítolja, döntő a főelárusító a sorsjegyet tovább leszámítoltatja, tudomással bír arról, hogy ezen szerződés szerint a főelárusító a sorsjegy kibocsátójának megbízottja, úgy ő nem tekinthető a sorsjegy jóhiszemű megszerzőjének (Budapesti kir. tábla) | 84 |
| Van-e hatálya annak, ha az eredeti betevő átiratja a takarékbetétet harmadik személyre föntartással, azaz olykép, hogy azt csak a harmadik személy személyesen veheti fel, de egyúttal a maga részére arra vonatkozólag a végleges rendelkezési jogot fentartotta? | |
| Takarékbetétnek másnak nevére eszközölt átírása harmadik személy javára kötött jogügyletet képez. Ha az átírás azon kikötés mellett történt, hogy a betéti összeget csak ezen harmadik személy veheti fel és a takarékpénztár csakis ennek fizethet és ha a takarékpénztár egyúttal külön okirattal a harmadik irányában fizetési kötelezettséget is vállalt, ily esetben, ha a betéti követelésnek átruházása nem is forogna fenn, mindenesetre a harmadik javára kötött jogügyletnek oly stádiuma állott be, amidőn az eredeti hitelező az őt megillető rendelkezési jogról lemondottnak tekintendő. Ily esetben a takarékpénztár az eredeti betevőnek a betéti összegeket ki nem fizetheti és ha azokat kifizette, úgy ezt csakis saját veszélyére és a harmadik személyt megillető jogoknak sérelme nélkül tehette. A takarékpénztár ez esetben nem érvényesítheti azt a kifogást, hogy a harmadik személy lemondott az eredeti betevő javára, minthogy azon kifogás harmadik személyek közti jogviszonyból van merítve és azt csak az eredeti betevő érvényesítheti | 113 |
| Kereskedelmi ügylet megkötése | |
| Ha az eladó a mindenkori vételárt fizetési határidő kikötése nélkül hitelezte a vevőnek, úgy ez kamatot csak a megintéstől köteles fizetni; az évenkénti egyenleg elismerése ily megintést nem képez | 364 |
| Az eladó a szerződésben kötbér fizetésére kötelezte magát az esetre, ha addig, míg a vevő üzletét folytatja, abban az utczában vagy környékén hasonló üzletet nyit. Az eladó kötbér fizetési kötelezettsége, ha a régi üzlet környékén új üzletet nyit, beáll az esetben is, ha a vevő az üzletet nem kizárólag egyedül, hanem vele együtt lakó családtagjaival együtt folytatja | 202 |
| A kereskedelmi törvény 32c. §-a az üzleti összeköttetésben álló vagy megbízások teljesítésére vállalkozó kereskedőnek csak azt teszi kötelességévé, hogy a nyert megbízás vagy ajánlat iránt azonnal nyilatkozzék. A kereskedő pedig már akkor nyilatkozik, midőn elutasító válaszát a postára teszi, amely levél azután az ajánlattevő veszélyére utazik, mert az ajánlattevő az, akinek érdekében az ügylet létrejötte áll. (Kirl kereskedelmi és váltótörvényszék) | 368 |
| Vétel | |
| A mintagyűjtemény rendeléséből nem hárulhat a rendelőre oly feltétlen kötelezettség, hogy azt minden körülmények közt köteles megtartani; ily rendelés csak azt a kötelezettséget vonja maga után, hogy a rendelő megtekintés után nyilatkozni tartozik, hogy elfogadja-e a küldött mintagyűjteményt. Nem tesz e részben különbséget, hogy a rendelő a mintagyűjtemény rendelésénél olcsó árakat kívánt. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 302 |
| Annak, hogy az eladás a «Waggonfrei Budapest» szavakkal meghatározott feltétel mellett történt, s hogy ennélfogva a teljesítés helyéül Budapest, még pedig az itteni vasútállomás waggonjai jelöltettek ki, hova eladó az árukat berakni tartozott, a felek jogviszonyára egyéb befolyása nincs, mint hogy az eladó a vevő részéről nyilvánított rendelkezésre bocsátással szemben nem köteles bizonyítani, hogy az áru a rendeltetési állomáson hibátlan volt, hanem a kereset értelmében való marasztaltatás alul már azáltal mentesül, ha bizonyítja, 1. hogy az áru a teljesítás helyéről való elszállításkor hibátlan volt és 2. hogy az árunak továbbküldése körül az eladó a kereskedelmi törvény 343. §-ának megfelelőleg a rendes kereskedő gondosságával járt el. | |
| A kereskedelmi törvény 343. §-a szerint az eladót terhelő kötelességek közé tartozván az is, hogy az áru továbbküldése körül a rendes kereskedő gondosságával járjon el: ebből folyólag az ellenfél tagadásával szemben az eladó köteles bizonyítani, hogy ilyen gondossággal járt el | 58 |
| A vevő az eladónak felelős azon költségekért, amelyeket az által okozott, hogy az árut minőségi hiányok miatt alaptalanul kifogásolta és ennek folytán azt az eladó szakértőkkel megvizsgáltatta. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 366 |
| Ha a vevő akként rendelkezett, hogy az eladó a megvett árut ne neki, hanem egy harmadik személynek (az ő vevőjének) küldje, ez nem menti fel őt az alól, hogy a más helyre küldött árut az átvétel alkalmával megvizsgálja és a minőségi hiányokat az eladóval azonnal közölje | 319 |
| Az idő, mely alatt a rendelkezésre bocsátás joghatálylyal megtehető, nem attól az időponttól számítandó, mikor a vevő az áruküldeményt a fuvarozó vasúttól tényleg átveszi, hanem attól az időponttól, mikor a küldemény megérkeztéről a vevő értesíttetett és ezáltal abba a helyzetbe jutott, hogy az áru felett rendelkezhessék, amiért is kávénak az értesítéstől számított 10-ik napon történt rendelkezésre bocsátása elkésettnek tekintetett | 89 |
| A megőrzési kötelesség csupán az átvett árura terjed ki, de nem terjed ki az át nem vett, hanem minőségi hiány folytán rendelkezésre bocsátott árura | 58 |
| Ha a vétel akként jött létre, hogy annak tárgya ugyan olyan legyen, mint egy másik ily dolog, úgy nem a kereskedelmi törvény 359. és köv. §-aiban szabályozott próbára való, hanem a minőség meghatározása mellett létrejött vétel jött létre, melytől a vevő csak azon esetben állhat el, ha az áru a kikötött minőségnek meg nem felel. A fedezeti váltóval szemben azt, hogy az áru minőségi hiányokban szenved, a váltóadós tartozik bizonyítani | 303 |
| Fuvarozási ügylet | |
| A postaüzleti szabályok szerint a czímzett csak abban az esetben igényelhet a postától kártérítést, ha a postai értékküldeményt átvette és kártérítési igényét a kézbesítő okmányon fentartotta; ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy azon czímzett, akinek a posta az értékküldeményről szóló átadó vevényt az általa bérelt fiókba való helyezés által szabályszerűleg kiszolgáltatta, de magát az értékküldeményt nem a czímzettnek, hanem a meghamisított átadóvevény ellenében egy harmadik személynek adta ki a postakincstár ellen a kereskedelmi törvény 407. §-a alapján a fuvarozási szerződésen alapuló jogokat és így kártérítést is, a saját nevében érvényesíthessen (Budapesti kir. tábla) | 61 |
| Vasúti árufuvarozás | |
| A mozdonyszikra folytán való meggyulladás a nyitott kocsin való fuvarozással járó veszélyek közé tartozik, ezekért a vasút az üzletszab. 77. §. 1. pontja értelmében nem felelős | 231 |
| Oly esetben, mikor a rakodás is hibás volt, de a vasúti közegek is vétkesen jártak el; a vasút a rakodás hibáira az üzl. szab. 77. §-ára való utalással, mint mentességi okra egyáltalán nem hivatkozhatik. | |
| A feladónak nem róható fel hibául, hogy egyes vasúti járművek befogadási képességét nem ismeri és nem ismeri azon szabályokat sem, melyek a berakható állatok maximális darabszámát meghatározzák; s nem tekinthető vétkesnek akkor, midőn a vasúti közegek a kocsi túlzsúfolása miatt fel nem szólalnak, hanem a rakományt kifogás nélkül elfogadják | 362 |
| Biztosítási ügylet | |
| Alperest felperes biztosító társaság vidéki képviseletével, biztosítási ajánlatok átvételével, a társaság részére eső díjak beszedésével, mozgó és alügynököknek saját költségére és veszélyére való szerződtetésével költségátalány és százalékos jutalék biztosítása mellett megbízta. Alperes nem volt köteles egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólagosan felperes czég rendelkezésére bocsátani. Ezen viszony nem szolgálati, hanem megbízási viszonyt képez és az ezen viszonyból származó per érdemi elbírálásának nem állhatja útját a megelőző iparhatósági eljárás hiánya | 235 |
| Nem forog fenn az elmebeteg biztosított részéről a közlési kötelezettség megsértése, ha ő magát a biztosítási ajánlatban egészségesnek mondotta, mert köztudomású tény, hogy elmebetegek maguktól betegségük természetét fel nem ismerik és velük a betegség valódi természete közöltetni sem szokott, s így a biztosított a hozzá intézett kérdésre nem adott tudva valótlan feleletet | 90 |
| A közlési kötelezettség megsértésénél a súlypont nem a subjektív, hanem az objektív értelemben fontos körülmény elhallgatásában vagy valótlan bemondásában rejlik. Ha tehát a biztosított a kérdőívben foglalt oly kérdésekre, amelyek a biztosítás elvállalására lényeges befolyással nincsenek, valótlan feleletet ad; a közlési kötelezettséget biztosításjogi szempontból meg nem sérti. | |
| Nem minden a kérdőívbe felvett kérdés képez a biztosítás elvállalására fontos körülményt, amiért is feltett kérdés daczára annak elhallgatása, hogy a biztosított állott-e megelőzőleg orvosi kezelésben, a biztosítási szerződés érvényének megtámadására csak úgy szolgálhatna jogos alapul, ha a biztosított nem valamely minden utókövetkezmény nélkül maradt múló baj miatt gyógykezeltette magát | 317 |
| Ha a biztosító a díjnyugtát éveken át nem készpénz, hanem bon ellenében adta ki, úgy utóbb ettől a gyakorlattól önkényt el nem térhet, mert az ekként való teljesítés a gyakorlat folytán szerződéses alapot nyert | 286 |
| A biztosítási kötvény és ajánlat értelmében az első évi díj egy részletben, míg a további időszakokban negyedévenként volt fizetendő; később a biztosító megengedte, hogy az első évi díjat a biztosított negyedévenkénti részletekben fizethesse, amire a biztosított fedezeti váltókat adott. Ezekből a bíróság megállapította, hogy az első évben is a biztosítási díjak fizetésére visszatérő időszaknak a negyedév tekintendő | 140 |
| A biztosítási ügynök a felektől leendő behajtás végett neki átadott kötvények értékéért szerződésszerű kikötés hiányában is felelős, ha hosszabb idő eltelte daczára sem a kötvényeket vissza nem szolgáltatta, sem értékükkel el nem számolt; a felelősségét elenyésztető tlnyeket ő köteles bizonyítani. Ezen a felelősségen az sem változtat, hogy a díjnyugták visszatérő időszakokban fizetendő díjakra vonatkoznak, mert a különbség első és visszatérő időszakokban fizetendő díjak közt csak a társaságnak a biztosított felekhez való viszonyában bír jelentőséggel | 233 |
| A biztosítási szerződés bizalmi természeténél fogva oly kétoldalú szerződést képez, mely a biztosított félnek a biztosító személyébe vetett különös bizalmában lelvén alapját, a szerződő felek egyike a szerződésből folyó jogokat és kötelezettségeket a másik felet is kötelező hatálylyal egyoldalúan másra át nem ruházhatja. | |
| Ha a biztosított okozza a biztosítási szerződés felbontását, úgy a hosszabb időre kötött biztosítási szerződésből kifolyólag élvezett rabattot a biztosítónak megfizetni tartozik. | |
| A biztosítónak azon ténye, hogy felhagy bizonyos ágbeli biztosítási ügyletek kötésével és a folyamatban lévő biztosítások lebonyolítását más biztosítóra bízza, meg nem szünteti a biztosítónak felelősségét és koczkázat-viselését; ennélfogva fel nem jogosítja a biztosítottat a biztosítási szerződésnek felbontására | 46 |
| Alkuszi ügylet | |
| A biztosítási ügynök a felektől leendő behajtás végett neki átadott kötvények értékéért szerződésszerű kikötés hiányában is felelős, ha hosszabb idő eltelte daczára sem a kötvényeket vissza nem szolgáltatta, sem értékükkel el nem számolt; a felelősségét elenyésztető tényeket ő köteles bizonyítani. Ezen a felelősségen az sem változtat, hogy a díjnyugták visszatérő időszakokban fizetendő díjakra vonatkoznak, mert a különbség első és visszatérő időszakokban fizetendő díjak közt csak a társaságnak a biztosított felekhez való viszonyában bír jelentőséggel | 233 |
| Az ügynöknél tett megrendeléskor megállapított feltételek az ügynök megbízóját kötelezik még akkor is, ha ezek csak szóbelileg és nem az írásbeli megrendelő-jegyben állapíttattak meg. Ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy a megrendelőjegy szélén az a nyomtatott figyelmeztetés ovlasható, hogy szóbeli megállapodások nem fognak figyelembe vétetni, mert az ilyen a megrendelőjegy szélére nyomtatott, tehát nem magába a szerződésbe foglalt, figyelmeztetésnek joghatálya nincsen (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 367 |
| Kereskedelmi eljárás | |
| Valamely törvényszék czégjegyzékéből törölt és később egy másik törvényszéknél bejegyzett részvénytársaság igazgatói ellen a kereskedelmi törvény 218. §. 3. és 4. pontjaiba ütlköző állítólagos büntetendő cselekmények miatt a kereskedelmi eljárás 50. §-a értelmében megindítandó eljárásra azon törvényszék illetékessége állapíttatott meg, amelynél a czég előbb bejegyezve és törölve volt, mert a részvénytársaságnak czége a panaszolt cselekmények elkövetése idejében az előbbi törvényszéknél volt bejegyezve, másrészt a feljelentésnek azon törvényszékhez - amelynél a czég újabban bejegyeztetett, - történt áttétele idejében a czég ennél a törvényszéknél még nem volt bejegyezve | 253 |
| Váltójog | |
| A váltótörvény 3. §-ának 7. pontja értelmében a váltónak csak egy fizetési helye lehet és a telephelynek és telepesnek határozottan megjelöltnek kell lenni; már pedig akkor, ha akár több telephely és telepes jelöltetik meg, akár a telephely általánosságban jeleztetik és a váltóbirtokos tetszésére bízatik a telepet határozottan megjelölni, határozott telephely megjelölésének esete fenn nem forog. | |
| Az a kikötés, hogy a hitelező a váltót bármely tetszése szerinti helyre telepíthesse, ha a hitelező azzal él, lehetetlenné teszi a váltóadósnak, aki a telep helyét nem tudhatja, a fedezetnek a telep helyére való elküldéséről gondoskodni; a váltó természetével merően ellenkezik és ezen kikötésnek joghatályt tulajdonítani nem lehet | 190 |
| A kibocsátó vagy forgató által teljesített fizetésre az azt felvevő váltóbirtokossal szemben az elfogadó csak akkor hivatkozhatik sikerrel, ha kimutatja, hogy a visszkereseti adós nem csupán a saját, hanem egyúttal az elfogadó érdekében, ő helyette is teljesítette a fizetést | 95 |
| A váltókezes az általa az elfogadó érdekében kifizetett összeg megtérítése iránt az elfogadó ellen a váltótörvény 69. §-a értelmében önálló kereseti jogot nyer; ellene az a körülmény, hogy az előbbi váltóbirtokos az elfogadó ellen a kereseti váltók alapján jogerős sommás végzéseket eszközölt ki, az ítélt dolog jogerejével nem bír, mert ő az előbbi váltóbirtokostól különböző 3-ik személy és nem annak jogutóda | 236 |
| Abból, hogy valamely váltó az aláírás alkalmával egy megrendelőjegynek volt a része, a váltói kötelezettség vállalására irányuló akarat hiányára nem lehet következtetni, ha a váltó alakja a szokásos formának megfelel | 303 |
| A váltóbirtokos, ki a már kiegyenlített és elévült váltót a váltóadósnak nem szolgáltatja vissza, nem kötelezhető arra, hogy a váltó értékét bírói letétbe helyezze, hanem csak arra, hogy a végrehajtási törvény 222. §-a alapján megfelelő határidő kitűzése mellett aránylagos pénzbüntetés terhe alatt a birtokából állítólag elveszett váltót megsemmisíttesse | 332 |
| Az ügyvéd az írnoka által az ügyvéd meghatalmazásában átvett váltó birtoklása tekintetében nem tekinthető jóhiszemű harmadik személynek | 280 |
| A perköltségekre fedezetül adott váltó behajtása iránti perben, ha a perköltségek összege egyezségileg nem állapíttatott meg, az ügyvéd a felmerült díj- és költségkövetelését részletezni tartozik | 76 |
| Az, akire az eladó a vételári követelést és az ennek erejéig javára bekebelezett zálogjogot engedményezte, belépett abba a köztörvényi jogviszonyba is, amely az eladó és vevő közt fennállott. Ebből következi, hogy amennyiben az átruházott követelés fedezetéül szolgált váltóknak is birtokába jutott, nem tekinthető oly 3-ik személynek, akivel szemben a vevő ne érvényesíthetné a vételi ügyletből eredő azon kifogást, amely az eladóval szemben megilleti. Ha a váltóadós bizonyítja, hogy azon vételi ügylet, amelyből eredő vételár fedezetére adatott a váltó, felbontatott, úgy a váltóbirtokos tartozik igazolni, hogy egy újabb vételi ügylet létrejött s hogy az előbbi ügyletből eredő vételár fedezetére adott váltó ezen újabb vételre is fedezetül szolgál | 330 |
| A vételár fedezetére adott váltó iránti perben a vevő tartozik bizonyítani, hogy az árut azonnal megvizsgálta és minőségi hiányok miatt rendelkezésre bocsátotta, mert ezek nélkül a vételtől el nem állhat s a váltó összegét megfizetni tartozik | 319 |
| Ha a perújító az alapkeresetet nem mint engedményes, hanem mint forgatmányos indította meg, s az alapperben azon alapon lett keresetével elutasítva, mert váltóbirtokosi minőségét a hátiratok összefüggő lánczolatával nem bizonyította, ugy nem szolgálhat a perújításra alapul az, hogy váltóbirtokosi minőségét az alapperben törülve volt forgatmánynak visszaállítása mellett, az ezen forgató által a váltóra az alapper befejezte után vezetett engedménynyel kívánja bizonyítani | 237 |
| Ha a váltóbirtokos a váltókat oly alakban kapta, hogy azok csak a rendelvény kiigazítása mellett voltak érvényesíthetők, mégis a rendelvényt kiigazítani csak azon esetben jogosult, ha ehhez a kiigazításhoz a váltókötelezettek beleegyezésüket adták | 333 |
| A lényeges kellékhiánynyal perelt váltóban az utólagos kitöltésre jogosított váltóbirtokos még akkor is jogosított a hiányzó kelléket utóbb kitölteni s a váltót új, önálló perben érvényesíteni, ha az első keresetével a kellékhiány miatt elutasíttatott | 334 |
| Az alpereseknek abban a kifogásában, hogy a váltóból reájuk váltókötelezettség nem származik, mivel felperes nem volt jogosítva a váltót utólag, alperesek tudta és beleegyezése nélkül telepíteni, benne foglaltatik az a kifogás is, hogy a váltó fizetés végett nem kellő helyen mutattatott be, illetve, hogy az óvás a jogtalanul történt telepítés folytán helytelenül vétetvén fel a telephelyén, felperes váltó visszkereseti joga alperesekkel szemben elenyészett | 205 |
| Az a körülmény, hogy az üzleti áruk kézizálog-kölcsönügylet alapján zálogjegy adása ellenében kerültek a felperes birtokába, nem állhat útjában annak, hogy felperes a kézizálogot s illetve az ezt helyettesítő vételári felesleget a zálogkölcsöntől eltérő váltó követelésének kielégítéséig visszatarthassa, mert a zálogbaadás nem képezvén a váltótörvény 108. §. 1. p. meghatározott külön rendelkezést, a megtartási jog gyakorolhatása a kézizálog-kölcsönügyletekről szóló 1881. évi XIV. tcz.-nek rendelkezései által kizártnak nem tekinthető | 42 |
| A váltóhitelezőnek a váltótörvény 108. §-ában meghatározott megtartási joga kihat a keletkezési időpontot követő időben a megtartás tárgyára harmadik személyek által szerzett jogokra is, tekintet nélkül arra, hogy a váltóhitelező a váltótörvény 108. §-ának utolsó bekezdése értelmében az adóst már értesítette, s illetőleg megtartási jogát a váltótörvény 109. §-a értelmében már keresettel is érvényesítette-e, s foglalás esetén ezen jogát elsőbbségi igényének bejelentése útján is érvényesítheti | 255 |
| Váltóeljárás | |
| Szabálytalan ugyan az elsőbíróságnak az az eljárása, hogy a váltóperben hozott ítéletet nemcsak a bíróság székhelyén lakó helyettes ügyvédnek, hanem a bíróság székhelyén kívül lakó és a kifogásokat ellenjegyző ügyvéd kezéhez is kézbesítette, azonban ez az alperes hátrányára nem szolgálhat, amiért is nem tekinthető elkésettnek az ez utóbbi ügyvéd kezéhez történt kézbesítéstől számított három nap alatt beadott felebbezés | 280 |
| Ha aperújító az alapkeresetet nem mint engedményes, hanem mint forgatmányos indította meg, s az alapperben azon alapon lett keresetével elutasítva, mert váltóbirtokosi minőségét a hátiratok összefüggő lánczolatával nem bizonyította, úgy nem szolgálhat a perújításra alapul az, hogy váltóbirtokosi minőségét az alapperben törülve volt forgatmánynak visszaállítása mellett, az ezen forgató által a váltóra az alapper befejezte után vezetett engedménynyel kívánja bizonyítani | 237 |
| Csődtörvény | |
| A közadós által teljesített fizetés megtámadása iránti per elbírálására a közadós telepének helye szerinti bíróság is illetékes, mert a visszakövetelt összeg a közadósnak az eljárt bíróság területén létezett vagyonából vonatott el, tehát a kereset alapjául vett károsító cselekmény az eljárt bíróság területén elkövetettnek tekintendő; e kártérítési perekre pedig a joggyakorlat az 1868:LIV. tcz. 35. §-a 1. bekezdésének rendelkezését kiterjesztette. (Tábla) | 239 |
| A követelés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján meg nem támadható még abban az esetben sem, ha a követeléssel kapcsolatosan létrejött zálog a fizetések megszüntetése után nyeretett és ha a zálogot nyerő hitelező a fizetése megszüntetéséről tudomással bírt | 13 |
| A csődbeli kényszeregyezség esetétől eltekintve, az adósnak oly kötelező igérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt színlegesen kötött egyezség daczára annak az egész követelését kifizetendi, az ilyen igéretet tevő adósra nézve joghatályos. Magávan véve a követelés elengedett részének utóbb egész összegben való megtérítésének kötelezése a hitelezőket károsító szándék feltételezhetésére nem alkalmas | 287 |
| A közadós jogcselekményét az ingókra vezetett végrehajtásnál a foglalási eljárás, az ingatlanra vezetett végrehajtásnál pedig a végrehajtási zálogjog feljegyzését rendelő végzés helyettesíti. | |
| Az a körülmény, hogy a város a végrehajtási zálogjogot a végrehajtási törvény 227. §-a értelmében szerezte meg, a megtámadhatóság kérdésében közömbös, mert a törvény az egyes személy és erkölcsi testület mint hitelező, s a magánkövetelés és adótartozás elbírálása alá eső közpénztári tartozás között a megtámadhatóság szempontjából jogi különbséget fel nem állít | 206 |
| A tömeggondnoknak a felebbezési eljárás során történt perbe bocsátkozása által felmerült felebbezési tárgyalási költség a csődtörvény 48. §. 1. p. értelmében tömegtartozást képez, s ez a költséget pervesztésének folyományaként a tömeggondnok a csődtömeg képviseletében végrehajtás terhe alatt tartozik megfizetni felperesnek | 301 |
| A csődnyitás előtt már esedékessé vált biztosítási díjnak a csőd megnyitása utáni időre járó része nem képez tömegtartozást, amiért is az, aki a biztosított helyett ezen összeget lefizeti, azt csak mint csődhitelező csődbejelentés útján, nem pedig mint a tömeg ellen fennálló követelését, érvényesítheti | 159 |
| Oly igény, mely a panaszlottal szemben ennek életében nem érvényesíthető s mely igény csak a panaszlott halála napján válik esedékessé, hasonlóan a halál esetére tett ajándékozásból eredő igényhez, csődnyitásnak alapja nem lehet | 142 |
| A csődnyitás kérdésében hozott határozat ellen a felfolyamodás a kézbesítéstől számított három nap alatt lévén benyújtandó (csődtörvény 86. §.), ez a határidő irányadó, ha a határozat bármelyik pontja támadtatik is meg (Budapesti kir. tábla) | 240 |
| Telekkönyvi rendtartás | |
| Bányakönyvezés tárgyát képező bányavagyonra a tulajdonjognak tényleges birtoklás alapján leendő bejegyzése az 1892:XXIX. tcz. alapján helyt nem foghat | 134 |
| A visszavásárlási jog kikötése csak mint az adásvételi szerződésnek mellékrendelkezése ruháztatván fel joghatálylyal, e tárgyban vevő és eladó az adásvételi szerződéstől önálló külön szerződéssel nem léphetnek joghatályos megállapodásra; azonban a kellő helyen kikötött ezen igény a felek közt csak kötelmi jogviszonyt létesít, annak telekkönyvi bejegyzése a vevő félnek kifejezett beleegyezése nélkül el nem rendelhető és a bekebelezési nyilatkozatot tárgyazó okirat hiányát nem pótolhatja egy olyan bírói határozat, mely csupán azt a kérdést dönti el, hogy a kötelmi igény természetével bíró visszavásárlási jog a vétel alkalmával a felek közt tényleg kiköttetett | 209 |
| Ha a felszólalás az 1899:XXXVIII. tcz. 7. §-ának arra a rendelkezésére van alapítva, amely a telekkönyvi rendtartás I. rész szerinti kiigazítás czímén is megengedi a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését, úgy ennek csakis a még működő betétszerkesztő bizottság előtt van helye, nincs tehát többé helye a telekkönyvi betéteknek elkészülte és forgalomba bocsátásuk után | 210 |
| Oly könyvkivonat alapján, amelyben adósként valamely közkereseti társaság szerepel, a közkereseti társaság tagja ellen a zálogjog elő nem jegyezhető | 51 |
| Csak az a hitelező van feljogosítva a tulajdonjognak adósa nevére való bejegyzését kérelmezni, akinek részére az adós az ingatlanra zálog- vagy alzálogjogot engedett. Nem tekinthető ily érdekeltnek azon hitelező, ki zálogjogának előjegyzését váltók alapján kérte anélkül, hogy a zálogjog vagy alzálogjog bejegyzésére vonatkozó engedélyt felmutatta volna | 344 |
| Minthogy a telekkönyvi rendtartás 145. §-a szerint a másodbíróságnak csakis az ügy érdemében hozott megváltoztató végzése ellen van helye további felfolyamodásnak, következésképpen nem lehet helye felfolyamodásnak a másodbíróságnak feloldó és új eljárást rendelő végzése ellen | 212 |
| Valamely bekebelezett, de már elévült követelésre vonatkozó törlési nyilatkozat az adós, illetve a jelzálog tulajdonosának érdekét szolgálván, annak kiállításával a hitelező nem terhelhető; hanem a törlés iránt érdekelt adós csak azt kívánhatja, hogy az által a megszerkesztett és kiállított törlési nyilatkozatot annak bemutatása alkalmával az illető jelzálogos hitelező vagy ennek jogutóda a szükséges névaláírással lássa el; amiért is a hitelező, aki az ellene indított törlési perben a kérelem ellen kifogást nem emelt, a törlési per költségeit csak akkor köteles viselni, ha az adós bizonyítja, hogy a hitelező jogutóda a nyilatkozat aláírását megtagadta. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a per megindítására azért is szükség volt, mert a perbeidézettek örökösökül bíróilag el nem ismertettek | 52 |
| A jelzálog kitörlésére irányuló kereset csak a telekkönyvileg bejegyzett jelzálogtulajdonos ellen intézendő; a követelés engedményesének perbeidézésére nem forog fenn szükség, ha ő egyúttal a jelzálogra telekkönyvi jogot nem szerzett, még akkor sem, ha a kitöürlés a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgált jogügylet érvénytelenítésével kapcsolatosan lett kérelmezve, mert a jogügylet érvényességének kérdése csak a perben álló felekre nézve bíráltatik el | 200 |
| Polgári törvénykezési rendtartás | |
| Bírói hatáskör és illetékesség | |
| Alperest felperes biztosító társaság vidéki képviseletével, biztosítási ajánlatok átvételével, a társaság részére eső díjak beszedésével, mozgó és alügynököknek saját költségére és veszéléyre való szerződtetésével, költségátalány és százalékos jutalék biztosítása mellett megbízta. Alperes nem volt köteles egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólagosan felperes czég rendelkezésére bocsátani. Ezen viszony nem szolgálati, hanem megbízási viszonyt képez és az ezen viszonyból származó per érdemi elbírálásának nem állhatja útját a megelőző iparhatósági eljárás hiánya | 235 |
| A gyógyszertárak nem esnek az ipartörvény alá; a gyógyszertárak tulajdonosai és alkalmazottjai közt felmerülő vitás kérdésekre az ipartörvény nem alkalmazható | 40 |
| A néptanítók javadalmazásának és javadalmazásuk mennyiségének megállapítása a közigazgatási útra tartozván, nem esik a polgári bíróság hatáskörébe annak elbírálása, hogy a községi legelőilletményeknek használata a községi néptanítót megilleti-e vagy sem | 257 |
| Felperesek keresetükben annak bírói elismerését kérik, hogy a magyar korona területén létező összes, tehát a horvát-szlavonországi gör. kel. zárdák is a két gör. kel. egyház közös vallási intézményét s azoknak vagyona a két egyház közös vagyonát képezik, melyekhez a hierarchiai kettéválás folytán a gör. kel. román egyház a szerb gör. kel. román egyházzal egyenlő jogigénnyel bír s ennélfogva azoknak felosztását követelni jogosítva van. Minthogy az érdemleges bírói rendelkezésnek szükségképen Horvát-Szlavonországok területén fekvő ingatlanokra is ki kellene terjednie, azonban az 1868:XXX. tcz. 48. §-a szerint Horvát-Szlavonországok igazságügyi joggal bírnak, kétségtelen, hogy a budapesti kir. törvényszéknek, mint a szűkebb értelemben vett magyarországi bíróságnak legfelsőbb elhatározással nyert kiküldetése a nevezett társországok területén fekvő ingatlanokra nem vonatkozhatik, s a kir. törvényszék - kiküldetése alapján - a horvát-szlavonországi területekre is irányuló keresetet érdemi elbírálására hatáskörrel nem bír | 17 |
| A görögkeleti román metropoliáknak különválásából származtatott igényekből eredt perekben perújításnak helye nincs, mert az ezen perekre az 1868:IX. tcz. 8. §-a értelmében az eljárásnál minden más perorvoslat mellőzésével egyedül a kétfokú felebbvitel van fenntartva | 213 |
| Azon kereset, mely annak megállapítására irányul, hogy a vámszedési jog gyakorlásának azon módja, hogy a vásárvámot a városba vezető utczák végére felállított vámsorompóknál szedhessék, törvényes; s a polgári bíróság hatáskörébe tartozik | 216 |
| Azon kérdés elbírálása, hogy az ingatlanra az adóhátralék erejéig bekebelezett zálogjog kifizetés folytán megszűnt-e, s a bekebelezett zálogjog törölhető-e, a közigazgatási hatóság elé tartozik, nem pedig a polgári bíróságok elé, amiért is zálogjogtörlési keresetnek ily esetben helye nincs | 321 |
| A közterület iránt fenforgó magánjogi igények elbírálása még abban az esetben is bírói útra tartozik, ha a közterületen át valamely községi vagy dűlőút vezet keresztül | 38 |
| A városi építési szabályrendelet értelmében valamely egészet képező telek felosztásának megengedése vagy a felosztási engedelem megtagadása felett a városi tanács határoz, következőleg ugyanannak hatásköréhez tartozik azon feltételek megállapítása is, melyeknek teljesítésétől a felosztási engedelem megadása függővé tétethetik, amiért is azon kereset, mely azt czélozza, hogy a telekfelosztási engedély megállapított feltétele bírói úton megváltoztattassék, nem tartozik bírói útra | 215 |
| A közadós által teljesített fizetés megtámadása iránti per elbírálására a közadós telepének helye szerinti bíróság is illetékes, mert a visszakövetelt összeg a közadósnak az eljárt bíróság területén létezett vagyonából vonatott el, tehát a kereset alapjául vett károsító cselekmény az eljárt bíróság területén elkövetettnek tekintendő; e kártérítési perekre pedig a joggyakorlat az 1868:LIV. tcz. 35. §-a 1. bekezdésének rendelkezését kiterjesztette (Tábla) | 239 |
| A rendes bírói illetőségtől eltérésnek nemcsak az 1868:LIV. tcz. 53. §-ában felsorolt, hanem mindazon ügyekre nézve nincs helye, amelyeknek eldöntése valamely más törvény vagy törvényes rendelet által kifejezetten külön ügybíróság elé van utalva. | |
| A nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból eredő kártérítési követelésnek érvényesítése iránt a kereset az 1881:LX. tcz. 244., illetve 236. §. értelmében az ott megjelölt kölön ügybíróságnál indítandó meg | 257 |
| Perletétel | |
| Az ellenbeszéd előterjesztése után beadott permegszüntető kérvény, ha ahhoz alperesek hozzá nem járultak, tartalma s perjogi természete szerint is a perrendtartás 69., 70. §-aiban megjelölt perletételi kérelemnek tekintendő | 202 |
| Az a körölmény, hogy a felebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletét további eljárás elrendelésével megsemmisítette, annak utána pedig felperes a további eljárás elrendelése után a pert letette, nem változtat az 1868:LIV. tcz. 70. §. rendelkezésén, mivel alperes a megsemmisített eljárásban védelmét előterjesztette, és a megsemmisítésre, helyesen feloldásra felperes eljárása adott okot | 256 |
| Perkezelés | |
| Amely bíróság a szegényjogon való perlekedés iránt az engedélyt megadja, annak a bíróságnak kötelessége, hogy nyilvántartsa és amennyiben a lehetőség fennforog, behajtsa a felmerült és előjegyzett bélyegkiadásokat. Az ily perekben szükséges előlegeket az irodaáltalányból az az elnök előlegezi, kinek vezetése és közvetlen felügyelete alatt az a bíróság van, mely a szegényjogon való perlekedést engedélyezi | 219 |
| A meg nem jelent pertársak a megjelent pertársak védelméhez csatlakozottnak nem tekinthetők, ha azok védelmet csak az ő nyilvánkönyvi tulajdonukat képező ingatlanokra vonatkozóan terjesztettek elő, felperes pedig a meg nem jelent alperesektől az ezek nyilvánkönyvi tulajdonát képező, tehát más ingatlanok tulajdonát és birtokát is igényli. Ily esetben is azonban a meg nem jelent alperesek ellen csak a keresetben előadott tényállásra és előterjesztett kérelemre alapítva hozható ítélet; tehát a keresetben felhozott tényállításokat és kérelmet a per további folyamán módosítani vagy kiegészíteni nem lehet, s ha a per folyamán ez megtörtént, a meg nem jelent alperesek ellenében az 1868. évi LIV. tcz. 111. §-a alapján ítélet nem hozható, hanem felperes keresetével ezen alperesekkel szemben azok meg nem jelenése daczára is elutasítandó | 337 |
| Szabályellenes ugyan a kir. törvényszéknek az az eljárása, hogy a válaszirat beadásának elmulasztása miatt az igazolási kérelem előterjesztésére az 1881:LIX. tcz. 63. §. meghatározott határidő eltelte előtt ítéletet hozott, azonban ezen szabálytalanság miatt az ítélet meg nem semmisíthető, ha a fél nem is állította, hogy eme határidőben igazolási kérelmét beadta | 226 |
| Bizonyítás | |
| Jogszabály ugyan, hogy a házasság viszony fennállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy a kizárólagos tulajdonukat s külön vagyonukat képező dolgokkal korlátlanul rendelkezhessenek és különválás esetén a nő azokat magával elvihesse; azt azonban, hogy a közös háztartásból a férj beleegyezése nélkül elvitt dolgok a nőnek olyan külön vagyonát képezik, amelyek felett őt a korlátlan szabad rendelkezés joga megilleti - tagadás esetén - a nő tartozik bizonyítani | 355 |
| A kereskedelmi törvény 343. §-a szerint az eladót terhelő kötelességek közé tartozván az is, hogy az áru továbbküldése körül a rendes kereskedő gondosságával járjon el: ebből folyólag az ellenfél tagadásával szemben az eladó köteles bizonyítani, hogy ilyen gondossággal járt el | 58 |
| Alperes elleniratában a keresetben felhozott tényeket kifejezetten és világosan nem tagadta s a kereseti állításokkal ellenkező tényállításokat csak a viszonválaszban hozott fel s ezek ellen felperes kifogást nem emelt; ezen védekezés elkésettnek nem tekinthető, mert a viszonválaszban felhozott tényekkel alperesnek hallgatag beismerése visszavontnak tekintendő, már pedig a rendes eljárásban, ide értve a kereskedelmi eljárást, valamint a kifejezett úgy a hallgatag beismerés visszavonására is a sommás eljárási törvény 60. §-ának intézkedései alkalmazandók | 311 |
| A kereskedelmi törvény 120. és 140. §-aiban a feloszlott közkereseti és betéti társaságokat illetően foglalt az a rendelkezés, hogy a társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat a megőrzés tartama alatt is megtekinthetik és használhatják, a részvénytársaságokra is kiterjed, a részvénytársaság jogi természetében fekvő azzal az eltéréssel, hogy itt ez a jog elsősorban a társaság egyes részvényeseit illeti meg, valamint megilleti a társaság hitelezőit is, mert a könyvek esetleg az ő javukra is bizonyítékot szolgáltatnak. A részvényes hitelezője is jogosítva van a feloszlott részvénytársaság könyveinek felmutatását a perben kérni (Budapesti kir. tábla) | 80 |
| Az ügyvédi díjlevél az azt kiállító fél és a megbízást elvállaló ügyvéd kölcsönös jogviszonyait tanúsítja, illetve mindkettőnek érdekében van kiállítva és így közös okirat. | |
| A közös okirat előterjesztése iránti alkeresetnek a főügy folyama alatt helye van, az ide vonatkozó alkereset tehát a végirat beadására kitűzött határidő első felében is beadható (Budapesti kir. tábla) | 247 |
| Szabálytalan ugyan, hogy az elsőbíróság előtti eljárásban a tanúhoz az 1868:LIV. tcz. 202. §-ában előírt általános kérdések nem intéztettek, emiatt panasz azonban a sommás eljárás 34. és 199. §§. értelmében a felülvizsgálati eljárásban már sikerrel nem hozható fel. Amiatt, hogy a tanúval szemben a sommás eljárás 86. §-a nem alkalmaztatott nem a fél, hanem csak a tanú élhet panasszal | 297 |
| Az ajándékozási jogügylet létrejöttéhez okvetlen szükséges az, hogy a megajándékozni szándékozott személy az ajándékozást kifejezetten elfogadja; amiért is a férj, aki a neki kölcsönadott összegre azt vitatja, hogy az nejének ajándékoztatott, azt is megjelölni tartozik, hogy neje az állítólag részére tett kérdéses ajándékozást hol, mikor és mi módon fogadta el, mert e nélkül az ajándékozás ezen kellékének fenforgását sem tette valószínűvé és így az ajándékozás létrejötte egyoldalú főesküvel sem bizonyítható | 305 |
| Ítélt dolog | |
| A vállalkozót, kinek üzletében a munkást baleset érte, a járásbíróság havi tartásdíj fizetésére kötelezte. A munkás pert indít az életjáradék biztosítása végett szükséges összeg bírói letétbe helyezése iránt. Ha az életjáradék biztosításának kérdése a járásbírósági perben sem kérelemnek, sem döntésnek nem volt a tárgya, a járásbírósági ítélet az életjáradék biztosításának kérdésében nem állapít meg ítélt dolgot | 8 |
| A határozat terjedelme | |
| Anyai ági vagyon iránt indított per keretében az apai ági vagyon iránt támasztott igény megbírálás tárgyává nem tehető | 15 |
| A felperes nem kötelezhető arra, hogy a peres eljárás során elhalt alperes örököseit igazolja és hagyatékát kimutassa, s ezért a kereset nem utasítható el azon okból, hogy felperes az ezt czélzó felhívásnak eleget nem tett | 222 |
| A jelzálog kitörlésére irányuló kereset csak a telekkönyvileg bejegyzett jelzálogtulajdonos ellen intézendő; a követelés engedményesének perbeidézésére nem forog fenn szükség, ha ő egyúttal a jelzálogra telekkönyvi jogot nem szerzett még akkor sem, ha a kitörlés a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgált jogügylet érvénytelenítésével kapcsolatosan lett kérelmezve, mert a jogügylet érvényességének kérdése csak a perben álló felelkre nézve bíráltatik el | 200 |
| Perköltség | |
| Valamely bekebelezett, de már elévült követelésre vonatkozó törlési nyilatkozat az adós, illetve a jelzálog tulajdonosának érdekét szolgálván, annak kiállításával a hitelező nem terhelhető; hanem a törlés iránt érdekelt adós csak azt kívánhatja, hogy az általa megszerkesztett és kiállított törlési nyilatkozatot annak bemutatása alkalmával az illető jelzálogos hitelező vagy ennek jogutóda a szükséges névaláírással lássa el, amiért is a hitelező jogutóda, aki az ellene indított törlési perben a kérelem ellen kifogást nem emelt, a törlési per költségeit csak akkor köteles viselni, ha az adós bizonyítja, hogy az a nyilatkozat aláírását megtagadta. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a per megindítására azért is szükség volt, mert a perbeidézettek örökösökül bíróilag el nem ismertettek | 52 |
| A végrehajtás megszüntetése iránti perben felmerült költségeket a bíróság megszüntette, mert a perre nem volt szükség és az adós a megszüntetést a végrehajtási törvény 28. §-a alapján kérvényileg is elérhette volna | 133 |
| Végzés és ítélet II-fokban | |
| A rendes eljárásban a másodbíróságra nézve az elsőbíróság ténymegállapítása nem irányadó hanem azt a másodbíróság az iratok alapján önállóan állapítja meg | 226 |
| Perújítás | |
| Az alapperben kivett orvosszakértői vélemény felülvizsgálása kívül esik a perújítás keretén | 356 |
| Nincs törvényes perjogi akadálya annak, hogy a jogutódok az 1868:LIV. tcz. 244. §-ában szabályozott eljárás mellőzésével azon alapon, hogy az alapperben megítélt pótesküvel bizonyítandó ténykörülményekre az egyik jogutód főesküt tenni kész, a pert megújíthassák | 341 |
| Ha a perújítási kereset az annak beadására megszabott határidő alatt adatik be, úgy a kereset elutasításának indokául nem szolgálhat az a körülmény, hogy az alapper megindításakor fennállott kereseti jog az újított perbeli kereset beadásáig elévült | 1 |
| Ha a perújító az alapkeresetet nem mint engedményes, hanem mint forgatmányos indította meg, s az alapperben azon alapon lett keresetével elutasítva, mert váltóbirtokosi minőségét a hátiratok összefüggő lánczolatával nem bizonyította, úgy nem szolgálhat a perújításra alapul az, hogy váltóbirtokosi minőségét az alapperben törülve volt forgatmánynak visszaállítása mellett, az ezen forgató által a váltóra az alapper befejezte után vezetett engedménynyel kívánja bizonyítani | 237 |
| Alperes perújítási keresetét az 1881. évi LIX. tcz. 69. §. 2. pontjára alapította, új bizonyítékul csupán azt hozván fel, hogy a sommás végzés alapját képezett váltó kellékhiányos, amennyiben azon kibocsátói aláírás nincs. Tekintve, hogy a váltó, mint bizonyító okirat már az alapperben bírói mérlegelés tárgyát képezte, tehát az idézett §-ban megkívánt új bizonyítéknak nem tekinthető; az a körülmény pedig, hogy a szóban forgó okiraton a váltótörvény 3. §. 5. pontjára említett lényeges kellék hiányzik, az eljárás megsemmisítésére okul azért nem szolgálhat, mert újított perben a váltóbírósági hatáskör kérdésére visszatérni nem lehet: alperest perújítási keresetével elutasítani kellett | 48 |
| Sommás eljárásban az 1868. évi LIV. tcz. 321. §-ában foglalt rendelkezés a perújításre nézve csak az egyezségi esküvel eldöntött perekben nyerhet alkalmazást, oly esetben pedig, melyben az alapperben vesztes félnek ellenfele a sommás eljárás 95. és 96. §-ai értelmében kihallgattatott és vallomására esköt tett, új bizonyíték alapján a perújításnak az 1868. évi LIV. tcz. 321. §-a, vagy az 1881. évi LIX. tcz. 73. §-a esetének kimutatása nélkül is helye van | 80 |
| Holttányilvánítás | |
| Abból a tényből, hogy valaki a folyó vizébe ugorva azon átúszni úhajtott, de a víz árja őt elsodorta és egynehányszor a víz alá merült; legfeljebb az állapítható meg, hogy ő halálos veszélyben forgott, de nem állapítható meg az, hogy ő a kérdéses alkalommal valóban elhalálozott | 244 |
| Hivatalos bizonylatok | |
| A felek a bíróság előtt irományszerűleg ismeretes tényekről, jogügyeikben leendő használat végett hivatalos bizonyítványokat kérhetnek, s minthogy a «hivatalos bizonyítvány» alakszerűségei közelebbről meghatározva nincsenek, mi sem áll útjában annak, hogy ez az érdekelt félnek végzésben kiadandó értesítésbe foglaltassék | 201 |
| Tőzsdebíróság kikötése | |
| Minthogy lisztvételi ügyletnél a tőzsdei választott bíróság illetékességének kikötése az ügylet szokásos lebonyolításától nem tér el; a szatócsnak lisztvételre feljogosított meghatalmazottja a tőzsdebíróság illetékességének kikötésére is felhatalmazottnak tekintendő (Budapesti kir. tábla) | 299 |
| Nem lehet megállapítani a tőzsdebíróság hatáskörét azon az alapon, hogy az eladó a tőzsdén ígérte meg az oly ügylet után felvett vételárnak visszafizetését, amely ügyletre vonatkozóan a tőzsdebíróságnak hatásköre kikötve nem volt, mert az ily ígéret tétele nem tekinthető új ügyletnek, hanem csupán az alapügylet lebonyolítási, rendezési módjának (Budapesti kir. tábla) | 313 |
| Sommás eljárás | |
| Ha a sommás per értékhatárát meghaladó követelés létrejötte olyan halasztó feltételhez van kötve, mely feltételnek bekövetkezésére nézve maga az okirat bizonyítékot nem képez, úgy a sommás eljárás joghatályosan ki nem köthető. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 338 |
| Ha a felek az egyes bíróság hatáskörét meghaladó értékkel bíró vagyon iránt kötött szerződést közös megegyezéssel felbontottnak, s köztük csak az a kérdés vár eldöntésre, hogy a szerződésnek felbontása előtt vételárrészlet fejében alperes kezéhez fizetett összeg, mely az eljáró egyes bíróság hatáskörét nem haladja meg, a peresfelek közül melyiket illesse, úgy a kereset elbírálására az 1853. február hó 16-án kibocsátott illetékességi szab. alapján a fiumei egyes bíróság bír illetékességgel | 315 |
| A társaság a társas jogviszonyból folyó a társas üzlet kezelésére, a könyvek betekintésére és az ellenőrzésre vonatkozó jogosítványok gyakorolhatását egyenesen teljesítésére irányuló keresettel is érvényesítheti, amiért is e czélból a társaság létezésének kimondása iránt megállapítási keresetnek helye nincs | 271 |
| Azon kérdés tekintetében, hogy az, aki valamely idegen munkának magyarba való átültetését elvállalta, köteles-e figyelemmel lenni a fordítandó mű kiadója által szerzett jogokra s hogy az utóbbinak joga van-e a művet más író közreműködésével kiadni, megállapítási keresetnek helye van | 348 |
| Valamely döntő ténykörülmény bebizonyításának valamelyik peres fél vagy harmadik személy esküjétől függővé tétele, vagyis a sommás eljárás 100. §-ában szabályozott egyességi eskü csak abban az esetben forog fenn, ha a peres felek világosan ebben állapodtak meg, ellenben nem vehető ilyen megállapodásnak az, ha a peres fél valamely tényállításának bizonyítása végett ellenfelének eskü alatti kihallgatását kéri, az utóbbi pedig az eskü alatti vallomásra késznek nyilatkozik és arra az esküt le is teszi | 96 |
| Ha a tanút a per bírája hallgatja ki, ez az eljárás a tárgyalás jellegével bír, és így a per bírája által a tanú kihallgatására határnapnak kitűzése a tárgyalási határnapnak kitűzésével egy tekintet alá esik, amiért is,ha a kitűzött határnapon a felek egyike sem jelent meg, a per a felek szorgalmazásáig szünetel | 130 |
| A sommás eljárás 64. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a bíróság azokat az okokat, melyek miatt a fél ajánlotta bizonyítást mellőzte, ítéletében tüzetesen előadni tartozik; az következik, hogy a bíróság a mellőzésnek oly okát nem adhatja, melynek a fél bizonyítandó tényállításai merőben ellentmondanak. (Budapesti kir. tábla) | 48 |
| A végrehajtást szenvedőt az érdekeltség, vagy az 1881:LX. tcz. 92. §-ának az a rendelkezése, hogy az igényperbe csak a végrehajtató jogának megvédése végett avatkozhatik be, a tanúként való kihallgatásból ki nem zárja | 352 |
| Egyfelül a színlelt, másfelül a hitelezők kijátszására irányuló és a szerző fél rosszhiszeműsége következtében a hitelező részéről megtámadható s esetleg joghatálylyal nem bíró ügylet között a különbség lényeges. Színlelt az az ügylet, amelynél a felek valódi akarata egyáltalán nem is irányult jogügylet létesítésére, vagy pedig valódi szerződési akaratuk nem az volt, aminek az ügylet kötésekor kifejezést adtak; az előbbi esetben jogügylet egyáltalán nem is létesült, utóbbi esetben pedig nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre. | |
| Mindkét esetben pedig az a kérdés, hogy a felek akarata mire irányult, ténykérdés, amelyet a bíróság a sommás eljárás 64. §-a értelmében való mérlegelés útján állapít meg. Ellenben hogy a szerződő felek között valóban létrejött, de a hitelező által megtámadott szerződés a hitelezők kijátszását czélozta-e? és hogy a szerződő fél a szerződés létesítésénél rosszhiszeműen járt-e el? következően, hogy ez az ügylet a hitelező részéről megtámadható-e vagy vele szemben is érvényesíthető? jogkérdést képez, amelynek eldöntésére alapul azok a ténykörülmények szolgálnak, hogy a vagyonátruházás által a kielégítési alap a hitelezők elől ezek megkárosítása czéljából elvonatott-e? és hogy a szerző fél azt tudta-e? | 171 |
| Egymagában az a körülmény, hogy alperesnek a per során kimutatott ellenkövetelései beszámíttattak, olyként figyelembe nem jöhet, hogy a beszámított összegek erejéig felperes pervesztesnek volna tekinthető (Budapesti kir. tábla) | 222 |
| A felebbezési bíróság azon ítéletét, melylyel felperest keresetével elutasítja s perköltségekben marasztalja nem jelentheti ki a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak | 77 |
| Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak azon az alapon, hogy az idézés kézbesítése és a határnap közötti idő a megjelenésre nem volt elegednő. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) | 339 |
| Szabálytalan ugyan, hogy az elsőbíróság előtti eljárásban a tanúhoz az 1868:LIV. tcz. 202. §-ában előírt általános kérdések nem intéztettek, emiatt panasz azonban a sommás eljárás 34. és 199. §§. értelmében a felülvizsgálati eljárásban már sikerrel nem hozható fel. Amiatt, hogy a tanúval szemben a sommás eljárás 86. §-a nem alkalmaztatott nem a fél, hanem csak a tanú élhet panaszszal | 297 |
| Az, hogy valamely felet egy másik fél ellen valamely ténykörülmény okából illet és minő alapon kárkövetelés, a jogkérdés keretébe tartozik és mint ilyen érdemileg felülvizsgálat tárgyává tehető | 307 |
| A felek szerződésszerű kijelentését tartalmazó okiratnak értelmezése jogkérdést képez, s mint ilyen felülvizsgálat tárgyává tehető, amiért is eljárási szabályt sért a felebbezési bíróság, ha a per során felmutatott okiratnak, melynek értelmezését a felülvizsgálattal élő tévesnek jelenti ki s melynek tartalmára a bíróság indokolását is alapítja, az iratokhoz nem csatoltatja | 265 |
| Az, hogy az ingatlan megosztása iránti perben becsatolt vázrajz a telekkönyvi rendeletnek megfelel-e vagy sem, illetőleg, hogy a telekkönyvi be- és lejegyzésre alkalmas-e vagy sem, mint nem a ténymegállapítás körébe tartozó, jogkérdést képez | 353 |
| Midőn az 1893:XIX. tcz. 1. és 2. §-a értelmében, a kir. járásbíróság oly összeg iránt bocsát ki fizetési meghagyást, melyben per esetén a községi bíróság illetékes, az elrendelt végrehajtás során beadott panasz felett az 1877. XXII. tcz. 80. §-a értelmében a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság nem hivatott eljárni | 221 |
| Végrehajtási eljárás | |
| A váltóadós a kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló váltót azzal a megállapodással adta a váltóhitelezőnek, hogy ő a kibocsátandó sommás végzés ellen nem fog kifogásokat beadni és ezzel a kielégítési végrehajtás elrendelését maga ellen lehetővé fogja tenni, s a váltóhitelező ennek alapján részére pénzt fog szereni. Minthogy a váltóhitelezőnek a pénz megszerzése nem sikerült, a váltóadós jogosult végrehajtás megszüntetési keresettel élni, s ez ellen nem hozható fel az, hogy a felek utóbb abban állapodtak meg, hogy a kielégítési végrehajtás hatályban maradásának feltétele mellett alperes fog havonként bizonyos összeget a váltóadósnak hitelezni, mert a már előzően elrendelt végrehajtást a később keletkezett követelésekre kiterjeszteni nem lehet | 277 |
| Tekintettel arra, hogy Ausztriában valamely magyarországi tőzsdebíróság ítélete alapján magyar bíróság által elrendelt és osztrák bíróság által engedélyezett végrehajtás a kötelezett fél kérelmére megszüntetendő akkor, ha az illető ítélet alapján engedélyezett végrehajtással érvényesítendő igény játék, vagy fogadás gyanánt tekintendő különbözeti ügyleten alapszik és ez a kérelem akár a végrehajtás engedélyezése ellen beadott felfolyamodással, akár keresettel érvényesíthető; a végrehajtási törvény 4. §-a szerint megkívántató viszonosságnál fogva kétségtelen, hogy abba az esetben, ha a végrehajtás osztrák tőzsdebíróság ítélete alapján osztrák bíróság által rendeltetett el, illetőleg ennek megkeresésére magyar bíróság által engedélyeztetett és foganatosíttatott és az illető ítélet alapján végrehajtásilag érvényesíteni kívánt igény játék vagy fogadás gyanánt tekintendő különbözeti ügyleten alapszik; a végrehajtást engedélyező magyar bíróság által a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás megszüntetendő. Ezen kérelem csakis kereset útján érvényesíthető, s habár az ilyen kereset alapjánál fogva nem azonos a végrehajtási törvény 30. §-ában meghatározott keresetekkel, mégis az a kereset a végrehajtás megszüntetésére irányulván, a végrehajtási eljárás folyamán merülvén fel és így ebbe az eljárásba megfelelően beleillesztendő lévén, a dolog természeténél fogva arra a keresetre nézve a perbeli alakszerűségek, a felebbvitel módja és ennek megengedhetősége tekintetében azok a rendelkezések alkalmazandók, amelyek a végrehajtási törvényben a 30. §-ban meghatározott keresetekre nézve foglaltatnak | 273 |
| Az a körülmény, hogy végrehajtást kérő a végrehajtás elrendelése iránti kérvénye mellett az előzőleg beadott, de két ízben is elutasított kielégítési végrehajtási kérvény példányait mutatta vissza, ezt tiltó rendelkezés hiányában a törvény alapján jogosan kért kielégítési végrehajtásnak elrendelését nem akadályozhatta | 213 |
| A közpénztárból járó s lefoglalt fizetés utalványozására nem a végrehajtást szenvedő lakhelye szerinti, hanem azon kir. járásbíróság illetékes, amelynél a fizetés felvehető | 156 |
| A végrehajtás megszüntetés iránti perben felmerült költségeket a bíróság megszüntette, mert a perre nem volt szükség és az adós a megszüntetést a végrehajtási törvény 28. §-a alapján kérvényileg is elérhette volna | 133 |
| Habár az 1881:LX. t-cz. 61. §-a nem zárja ki a magánalkalmazásban levő tisztviselők lakbér-illetményeinek lefoglalhatóságát, mindazonáltal végrehajtást szenvedő fizetése és lakbére elkülönítetlen határoztatott meg s a végrehajtási jegyzőkönyv és letiltási rendelvény szerint végrehajtást szenvedettnek nem összes javadalmazása, hanem csak fizetése, foglaltatott le: nem forog fenn törvényes ok, hogy a foglalás illetve letiltásoknak oly hatály tulajdoníttassék, mintha az a végrehajtás szenvedettnek összes javadalmazására kiterjeszthető volna | 208 |
| Ha a végrehajtató a bírói letétbe helyezett követelésre vonatkozólag az adósnál és nem a pénztárnál eszközölt letiltást, a foglalás a pénztárba helyezett ugyanezen összegre hatályos úgy a végrehajtást szenvedővel, valamint a későbbi foglaltatóval szemben is | 40 |
| Alperes czég képviseletére és jegyzésére a társtagok közül csupán az egyik jogosult, a letiltási rendelvényt azonban nem ő, hanem a másik társtag vette át. A letiltásnak a fenti módon történt kézbesítése a kereskedelmi törvény 93. §-a szempontjából alperes czégre érvényesnek nem tekinthető és alperes a letiltásnak figyelmen kívül hagyásáért felelőssé nem tehető, mert a végrehajtási eljárás folyamán kibocsátott letiltó rendelvények az 1881:LX. tcz. 79. §-a értelmében az első végzések kézbesítésére előírt szabályok szerint kézbesítendők | 31 |
| A végrehajtást szenvedőt az érdekeltség, vagy az 1881:LX. tcz. 92. §-ának az a rendelkezése, hogy az igényperbe csak a végrehajtató jogának megvédése végett avatkozhatik be, a tanúként való kihallgatásból ki nem zárja | 352 |
| Az igénykereset csak addig terjeszthető ki a felülfoglaltatókra, illetőleg ezek addig idézhetők be a tárgyalásra, amíg elsőbírói érdemleges határozat nem hozatott, illetőleg a per egyezséggel be nem fejeztetett | 299 |
| A lefoglalt követelés behajtása iránt a kirendelt ügygondnok által indított per alapja végrehajtatónak a behajtandó követelésre szerzett végrehajtási zálogjoga és a bírói megbízás amely nem terjedhet ki más tárgyra és más jogviszonyra, mint csupán a végrehajtást szenvedőt az ő adósa ellen megillető lefoglalt követelésre és annak behajtására; amiért is keresetváltoztatás forog fenn, ha az ügygondnok a felebbezési tárgyaláson a végrehajtatót kívánta maga helyett felperesként szerepeltetni, és nem a végrehajtást szenvedőnek az ő adósa ellen fennálló követelési jogát, hanem a végrehajtatónak egy korábbi engedményesi jogát kívánta érvényesíteni | 195 |
| Az 1881:LX. tcz. nem foglal magában oly rendelkezést, mely szerint valamely végrehajtásilag lefoglalt követeleés csupán a végrehajtási úton behajtandó összeg erejéig volna behajtható, sőt a 123. és 124. §-ok helyes értelmezéséből az tűnik ki, hogy úgy végrehajtható, mint a kirendelt ügygondnok a behajtás jogát megbízásukból folyóan a lefoglalt egész követelésre kiterjedőleg érvényesíthetik. A lefoglalt örökösödési igényre is áll ezen szabály | 246 |
| Ha a cserépszárító deszkácskák a megvett ingatlanokkal, illetve az ezeken épült téglaégető kemenczével és téglaszárító színekkel olyan kapcsolatban állanak, hogy ez utóbbiak azok nélkül rendeltetésüknek meg sem felelhetnek, kétségtelen, hogy azok a kapcsolat tartamára az ingatlanok tartozékát képezik, és az ingatlan árverési vevője az árverési vétellel ezeket is megszerezte | 300 |
| Az árverés megtartása előtt a végrehajtási törvény 168. §-a alapján indított kereset nem azonos tárgyú a végrehajtó rosszhiszeműségére alapított tulajdoni, esetleg kártérítési keresettel. | |
| A végrehajtatónak, ki egyszersmind árverési vevő is volt, rosszhiszeműsége megállapíttatott abból, hogy tudta, hogy az elárverezett ingatlan nem a telekkönyvi tulajdonosé, amiért is a megvett ingatlan visszabocsátására köteleztetett, mert még a törvényes formák közt rosszhiszeműleg szerzett tulajdont sem védi a törvény | 135 |
| Az ingatlan nyilvánkönyvon kívüli tulajdonosának azon a jogán, hogy a rosszhiszemű végrehajtató ellen a végrehajtási törvény 168. §-a alapján a birtokjutalék végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt keresetet indítson, nem változtat az a körülmény, hogy a végrehajtási zálogjog bekeblezését követően ő e birtokjutalékra telekkönyvi tulajdonjogot szerzett és hogy e birtokjutalékot a végrehajtás megszüntetési kereset beadása után a harmadik személyeknek adta el | 336 |
| Az 1881:LX. tcz. 181. §-a ama rendelkezéséből, hogy az árverés napjai után esedékes bérösszeg a vevőt illeti, okszerűen következik, hogy a vevőnek csak ahhoz van joga, hogy a szokásos fizetési határnaphoz képest az esedékes bérösszeget követelheti, de ez a joga nem terjed annyira, hogy olyan bérösszeget követelhessen, a melynek felvételére a szokásos fizetési módozatok mellett a végrehajtást szenvedett előbbi tulajdonos volt jogosítva, amin az a körülmény sem változtat, hogy az árverést megelőzően esedékessé vált negyedévi bérösszeged nem a végrehajtást szenvedő volt tulajdonos, hanem a zárgondnok szedte be | 70 |
| Az osztrák ált. polg. törvk. 457. §-ának általánosan elfogadott értelmezése szerint a zálogjog nemcsak a főkövetelés, hanem járulékainak, jelesül a kamatok biztosítására is szolgál, amiért is a sorozott tőke utáni, az árverés napjától számított 3 évnél nem régibb kamatok is a tőkével együtt sorozandók. | |
| Az 5 százaléknál magasabb kamatkikötés hiányát a végrehajtást szenvedőnek a sorrendi tárgyaláson való elismerése nem pótolja | 211 |
| Az esetben is, ha a bíróság a zárgondnokot utasítja, hogy a lefoglalt termést az 1881:LX. tzc. 209. §. értelmében végrehajtó közbenjöttével megtartandó bírói árverés útján értékesítse, az árverési hirdetményt nem a zárgondnok, hanem a bírói árverés foganatosítására kiküldött bírósági végrehajtó köteles kibocsájtani | 71 |
| Az ingatlanok haszonélvezetére végrehajtási zárlatot foganatosítottak. Felperes a bíróság által kirendelt zárgondnoktól haszonbérbe vette ezen ingatlanokat. A haszonbérelt ingatlanok egy részét azonban birtokába nem vehette, mert azokat más tartotta birtokában. Felperes kéri a kérdéses ingatlanokat birtokában tartó személyt az ingatlanoknak felperes birtokába bocsátására s az elvont hasznok megfizetésére kötelezni. Felperes a közte és a zárgondnok között létrejött haszonbéri szerződés alapján csak a vele jogviszonyba lépett zárgondnoktól s illetve az ez által képviselt végrehajtatótól követelheti a haszonbéri szerződés teljesítését, nem tekinthető azonban feljogosítottnak arra, hogy e kötelmi viszony alapján a birtokban tartó és véle jogviszonyban nem álló harmadik személytől a birtokba bocsátást per útján követelhesse | 22 |
| Az ingatlanra előjegyzett tulajdonos ellen elrendelt végrehajtás esetében az ingatlanok haszonvételére zárlat el nem rendelhető (Budapesti kir. tábla) | 155 |
| A zárgondnok által okozott kár megtérítésében a végrehajtató, akinek kijelölése folytán a zárgondnok bevezetve lett, marasztaltatott, mert a bíróság abból, hogy a megbízhatatlannak bizonyult zárgondnok megszámoltatásakor ezt a végrehajtató képviselte, megállapította, hogy ez utóbbi a zárgondnok összes ténykedéseiről tudomással bírt | 102 |
| A rendes bírói illetőségtől eltérésnek nemcsak az 1868:LIV. tcz. 53. §-ában felsorolt, hanem mindazon ügyekre nézve nincs helye, amelyeknek eldöntése valamely más törvény vagy törvényes rendelet által kifejezetten külön ügybíróság elé van utalva. | |
| A nyilván valótlan vagy megszűnt igény biztosítására kért zárlatból eredő kártérítési követelésnek érvényesítése iránt a kereset az 1881:LX. tcz. 244., illetve 236. §. értelmében az ott megjelölt külön ügybíróságnál indítandó meg | 257 |
| Bírósági hivatalnokok felelőssége | |
| Habár a végrehajtó a mulasztásával okozott kárt, ha az perorvoslattal nem volt elhárítható, az 1871:LI. tcz. 20. §. s illetve az 1871:VIII. tcz. 66. §. értelmében megtéríteni tartozik is, mégis a fenforgó esetben, amidőn az árverés az ő mulasztása folytán megsemmisíttetett, a kártérítési kereset elutasíttatott, mert a végrehajtást szenvedő kára tekintetében az árverési vevővel kiegyezett | 71 |
| Ügyvédi rendtartás | |
| Az ügyvédi kamara választmányának az a határozata, amely az ügyvédjelölti gyakorlati időnek mely időponttól leendő számítására vonatkozik, nem tartozik az ügyvédi rendtartás és az 1887. évi XXVIII. tcz.-ben megjelölt azon határozatok közé, amelyek ellen a kir. Curiához felebbvitelnek van helye | 169 |
| Az elhalt ügyvéd irodája részére kirendelt gondnoknak nem tartozik sem jogai sem kötelességei közé az elhalt ügyvéd követeléseinek a behajtása és tartozásainak a kifizetése. Ha tehát az iroda részére kirendelt gondnok ily követeléseket behajt és ily tartozásokat kifizet, mint megbízás nélküli ügyvivő jár el; már pedig a megbízás nélküli ügyvivő és a jogosított között fenforgó jogviszony elbírálása az ügyvédi rendtartás 66. §-ában említett külön ügybíróság elé nem tartozik | 279 |
| Ha a váltó nem a még felmerülendő, hanem már kiérdemelt munkadíj fedezetéül adatik, úgy az meg nem támadható azon az alapon, hogy az 1874:XXXIV. tcz. 54. §-ában megkívánt okirat ki nem állíttatott. | |
| A fedezetül adott váltó behajtása iránti perben, ha a perköltségek összege egyezségileg nem állapíttatott meg, az ügyvéd a felmerült díj- és költségkövetelését részletezni tartozik | 75 |
| Az ügyvéd a részére pernyerés esetére kikötött jutalomdíjat igényelheti, ha ezen feltétel a jogerős ítéletekben teljesedésbe ment; ezen igény érvényesítésére nincs befolyással az a körülmény, hogy a pervesztesek ezen ítélet ellen perújítással éltek, s ezekkel a pernyertes fél a peres ingatlanok egy részének átengedése mellett kiegyezett. | |
| Az 1874:XXXIV. tcz. az ügyvédi jutalomdíj iránti egyezkedés érvényét nem köti okirat kiállításához akkor, ha az ügyvéd megbízója javára valamely jogról lemond | 104 |
| Az ügyvéd részére kikötött jutalomdíj érvényességéhez nem szükséges okirat, ha az nem az 1874:XXXIV. tcz. 38. §-ban említett ügyvédi ténykedésért köttetett ki, hanem vételügylet közvetítéséért. | |
| Azt, hogy mily megállapodás jött létre ezen jutalomdíjra, a megbízott (ügyvéd) tartozik bizonyítani, s ezen bizonyítási kötelezettség alól fel nem menti az a körülmány, hogy ellenfele őt óvatosságból főesküvel kínálta meg | 106 |
| A díjkötvény szerint ügyvédi jutalomdíjul azon összegnek 10%-a lett megállapítva, mely összegnek megfizetése alól a megbízó jogérvényesen felmentetni fog. Tekintettel arra, hogy a díjkötelezvény csak tőkéről rendelkezik, de a kamatokról egyáltalán említést sem tesz, kiterjesztő magyarázattal a díjkötvény hatálya a kamatokra ki nem terjeszthető | 108 |
| Az ügyvédi díjlevél az azt kiállító fél és a megbízást elvállaló ügyvéd kölcsönös jogviszonyait tanúsítja, illetve mindkettőnek érdekében van kiállítva és így közös okirat | 247 |
| Azon esetben, amidőn az ügyvéd megbízójával a jutalom iránt eleve megegyezik, a kikötött jutalomdíj ellenkező kikötés hiányában, annak a munkadíjnak és időveszteség kárpótlásának helyére lép, amelyet az ügyvéd a nyert megbízás alapján az előleges egyezkedés nem léte esetében követelhet | 249 |
| Az olyan megállapodás, melylyel a fél a behajtandó összeg felét engedi át ügyvédi jutalomdíj fejében, az 1874:XXXVI. tcz. 57. §-ában foglalt tiltó rendelkezésébe nem ütközik. Az esetben is azonban, ha az ügyvéd és fél közt ily megállapodás jött létre, a fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nélkül is bármikor elvonhatja, mely esetben az ügyvéd a félnek ügyiratait eredetben kiadni tartozik és a kiszolgáltatás megtagadásának okául a jutalomdíj vagy egyéb kiadások meg nem fizetése nem szolgálhat | 347 |
| A megbízó követelését ügyvédjének ajándékozta, ki a pert továbbra is a megbízó neve alatt folytatta, s a követelést a helyettesítésével megbízott ügyvédnek tovább ajándékozta. Minthogy a helyettesített ügyvéd a pert, bár a megbízó nevében, de saját személyében folytatta, a helyettesítő ügyvéd őt voltaképpen mint ügyfelet képviselte; ezen jogszerzés, mint az ügyvéd és az általa képviselt fél közötti átruházás, az 1874:XXXIV. tcz. 57. §-ának tekintete alá eső oly magához váltását képezi a peresített követelésnek, mely semmis és érvénytelen és a melyet az ajándékozó - helyettesített - ügyvéd halála után ennek örökösei megtámadni jogosultak, mert ők az örökhagyóval jogilag egy tekintet alá esnek | 74 |
| A kiskorú részére baleseti kártérítés czímén megítélt életjáradék annak oly törzsvagyonát képezi, mely felett a kiskorúnak atyja s maga a kiskorú gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhetett, és ennek hiányában érvénytelen a megítélendő járadék egy hányadának ügyvédi jutalomdíjul való kötelezése is | 218 |
| Az ügyvéd az írnoka által az ügyvéd meghatalmazásában átvett váltó birtoklása tekintetében nem tekinthető jóhiszemű harmadik személynek | 280 |
| Minthogy az ügyvéd az 1874:XXXIV. tcz. 71. §-a értelmében csak azon kárért tartozik teljes kártérítéssel, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, és amely a törvényszerű jogorvoslattal már el nem hárítható: az ügyvéd ellen indított kártérítési kereset elutasíttatott, mert az az 1881:LIX. tcz. 69. §-a alapján az illető ügyben perújításnak még helye van, és a fél ezen jogorvoslattal nem élt | 170 |
| A hitelezők végrehajtó bizottsága elnökét, ki ügyvéd volt, kiküldötte, hogy az elhalt gyárosok családjával a végrehajtó bizottság által megállapított feltételek mellett kösse meg a szerződést. Az ügyvéd ezen megbízásnak nem tett azonnal eleget, hanem előbb a gyárosok özvegyeivel szemben díjlevelét, illetve ennek aláírását kívánta biztosítani s e czélból az özvegyek környezete előtt, a való tényállás tudatos elhallgatásával, oly sötét színekkel festette le a gyár rendezésének ügyét, hogy ez a színezés a jelenvoltakban azt a meggyőződést keltette, hogy a helyzetnek egyedüli ura a felperes és amennyiben a díjazás iránt vele meg nem állapodnak, a csőd elkerülhetetlen. Ezen erkölcsi nyomás hatása alatt az özvegyek környezete a díjlevél aláírását tanácsolta ezeknek, kik erre azt alá is írták. A bíróság az ügyvédnek a kikötött jutalomdíj iránti keresetét elutasította, és az iratoknak a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, mert az ügyvéd ezek szerint a díjlevelet alperesek megtévesztésével eszközölte ki | 161 |
| Az, hogy a hivatalból kirendelt védőügyvéd a főtárgyaláson nem jelent meg, tekintettel arra, hogy a tárgyalásról történt elmaradása annak elhalasztását nem vonta maga után, és hogy a vádlott bűnösségét beismervén, védőügyvédre szüksége nem volt, nem tekinthető fegyelmi vétségnek, hanem csak kisebb kötelességszegésnek | 167 |
| Az ügyvéd a megbízói irányában minden kétségen felül álló kötelességét sértette meg azáltal, hogy az általa, mint igazolt meghatalmazott által ellenjegyzett felebbezésben az ügyfeleli felelősségére határozott vádként állított oly tényeket, amik valóságuk esetén a büntető eljárás megindítását vonták volna maguk után, amiknek valósága azonban beigazolva nincsen s amikről panaszlott ügyfeleinek tudomása nem volt, úgy annyira, hogy bűnvádi feljelentésnek és zaklatásnak is kitette őket. Az ügyvéd ezen ténykedése fegyelmi vétséget képez | 167 |
| Az ügyvédet, ki az ingatlan adásvételi szerződést csak annak aláírása után 45 nappal mutatta be a telekkönyvi hatóságnál s emiatt a panaszost 15 K bírsággal sújtotta az adóhivatal, a kir. Curia az 1874:XXXIV. tcz. 68. §-ának a) és d) pontjaiba ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyezte | 169 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.