Erőszak a családban

('mit tehet a rendőrség a családi kapcsolatokon belül a nők ellen elkövetett erőszak leküzdése érdekében?')/Munkadokumentum

Szerkesztő

'Forgó Györgyné: Erőszak a családban ' összes példány

Kiadó:	Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkárság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	76 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Európa rendőrségeinek munkatársai találkoztak a Bécs melletti Badenban tartott konferencián. A nőket családjuk körében sújtó erőszak ugyanis nem elszigetelt jelenség, nem is egyes kultúrákhoz, társadalmi csoportokhoz, vagy személyes élethelyzetekhez kötődő probléma.
Minden magát demokratikus jogállamnak tekintő ország az alapjogok között deklarálja a férfiak és nők jogegyenlőségét. A valóságban azonban a társadalmi élet szinte minden területén - és többé vagy kevésbé, de minden országban - jelentős hátrányok sújtják a nőket a munkaerőpiacon és a munkahelyen, a gazdasági, politikai és közéletben, s a médiában; gyakran megalázó, becsmérlő megjegyzéseknek, lelki, fizikai és szexuális bántalmazásnak vannak kitéve közterületeken és otthonukban egyaránt; nők és gyermekek tömegeit használják rabszolgaként, illetve holmi szexuális tárgyként a leánykereskedelem, az embercsempészet, a pornó és a prostitúció haszonélvezői. A felsorolt jelenségeket foglalja egybe a „nők elleni erőszak" fogalma.
A családon belüli erőszak csupán egyik, noha kétségkívül talán legelterjedtebb, legmakacsabb, leginkább láthatatlan és legkevésbé leküzdhető válfaja a nőket az élet változatos színterein érő erőszaknak. Felmérések egybehangzó tanúsága szerint Európa-szerte (s hazánkban is) minden nyolcadik-tizedik család él a nőket (és persze a gyerekeket) sújtó erőszak légkörében.
Mindenki tudja, hogy egy másik embert ütni-verni, becsmérelni, cselekvés- és mozgásszabadságában, valamint nemi önrendelkezésében korlátozni nem szabad: ezek bűncselekmények. De miként kezeljük mindezt, ha otthon, elfogulatlan tanúk nélkül, az intim kapcsolatokba zárva történik?
A rendőr-konferencia résztvevői sorra vették tehát a családon belül a nőket érő erőszak társadalmi hátterét, okait, indokait, az alkalmazott módszereket, az áldozatokra és környezetükre gyakorolt hatásait - és azokat a törvényes eljárásokat, az intézményrendszerben megvalósítandó reformokat, amelyek segítségével a rendőrség, széleskörű együttműködésre támaszkodva persze, megkísérelheti felvenni a harcot az erőszak ellen. Nem csak a rendőrség által alkalmazott eljárásokat, a nyilvántartás rendszerét, a kihallgatási és tanúvédelmi technikákat kell megreformálni, ha azt akarjuk, hogy a családi otthon falai között elkövetett bűncselekmények tettesei méltó elbánásban részesüljenek. Az egész társadalom szemléletében kell változásokat elérni: világossá kell tenni, hogy a nő öntudatos, szabad ember, akinek nem kell senki terrorját elviselnie - számíthat rokonai, barátai, ismerősei, s az egész társadalmat képviselő intézményrendszer szolidaritására.
Az Olvasó egy konferencia záródokumentumát tartja a kezében, nem történeti-szociológiai tanulmányt, nem is esszét. Szeretnénk, ha eljutna a rendőrségek, a családsegítő és a gyerekjóléti szolgálatok munkatársai, s az ügyvédek, ügyészek, bírák, valamint a törvényhozó politikusok minél szélesebb köréhez. Abban a reményben adjuk közre, hogy munkaanyagként, példatárként fog szolgálni, ezzel is elősegítve egy a családon belüli erőszak leküzdését célzó országos felvilágosító és bűnmegelőzési program kialakítását. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 4
BEVEZETÉS 5
1. NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK A CSALÁDBAN 6
1.1 Terminológia 6
1.1.1 Az erőszak típusai és definíciói 6
1.1.2 „Családon belüli" erőszak 9
1.1.3 A nemek különbsége: a társadalmi dimenzió 11
1.1.4 Nemi erőszak 11
1.1.5 Az áldozat megbélyegzése 12
1.2 A nőkkel szembeni erőszak méretei 13
1.2.1 Mennyiségi szempontok 13
1.2.2 A családon belüli erőszak mindenütt jelen van 15
1.2.3 Az erőszak alapvető okai 15
1.2.4 Az erőszak következményei 18
2. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS NORMÁK 20
2.1 AZ ENSZ 20
2.2 Európai szint 21
2.2.1 Európa Tanács 21
2.2.2 Az Európai Unió 21
2.3 Jogi helyzet az Európai Unió tagállamaiban 22
2.3.1 Az elkövető „eltávolítása": a családon belüli erőszak kezelésének legfőbb eszköze 22
2.3.2 Rendőri beavatkozás 24
2.3.3 Az elkövető kötelezése otthonától való távolmaradásra 27
2.3.4 Különleges hatáskör 30
2.3.5 A hatóságok és a civil szervezetek közötti együttműködés 30
2.3.6 A polgári bíróságok szerepe 31
2.3.7 A családon belüli erőszakra vonatkozó különleges eljárások a büntető törvényekben 31
2.3.8 A nők mint erőszak áldozatai a bűnvádi eljárásban 32
2.4 AZ EU tagállamok reformcsomagjai 33
2.4.1 Németország 33
2.4.2 Finnország 35
2.4.3 Olaszország 35
2.4.4 Hollandia 35
2.4.5 Ausztria 35
2.4.6 Portugália 33
2.4.7 Spanyolország 33
2.4.8 Egyesült Királyság 39
3. A KAPCSOLATON BELÜLI ERŐSZAK ANATÓMIÁJA 40
3.1 A kapcsolaton belüli erőszak, mint eszköz, és az áldozat, mint tárgy 40
3.2 A KAPCSOLATON BELÜLI ERŐSZAK DINAMIKÁJA ÉS A KAPCSOLAT STABILIZÁLÁSÁNAK MÓDSZEREI 40
3.2.1 Az erőszakos kapcsolat stabilitása 40
3.2.2 Az áldozat ambivalens érzései - az erőszak ciklusa 47
3.2.3 A kapcsolaton belüli erőszak láncszemei - „miért nem hagyja ott" 41
3.3 Mit igényelnek az áldozatok? 44
3.3.1 Biztonság 44
3.3.2 Pszichológiai segítség 44
3.3.3 Büntessék meg a bántalmazót, ne terhelje még részleges felelősség sem az áldozatot
44
4. MILYEN LEGYEN AZ ÁLLAM NŐPOLITIKÁJA? - KIINDULÓPONTOK 46
4.1 A magánszféra nem beavatkozás-mentes terület 46
4.2 Első a nők biztonsága 47
4.3 A családon belüli erőszak következetes tilalma 48
4.4 Az elkövető felelősségének hangsúlyozása 49
4.5 Az áldozat peres félként való elismerése a bűnügyi eljárásban 50
4.6 AZ ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK LELKI ÉS SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE 51
4.7 Az otthon tartható lőfegyverek tilalma 52
4.8 Multi-diszciplináris megközelítés, intézmény-közi együttműködés 52
5. A RENDŐRSÉG SZEREPE 54
5.1 Az erőszakos kapcsolatok és a rendőri munka 54
5.2 A megelőzés és a büntetőeljárás közötti különbség jelentősége 56
5.3 A megelőzés és a büntetőeljárás kölcsönhatásai 57
5.4 Feltétlen beavatkozási kötelezettség, világos követelmények 57
5.5 A beavatkozással közvetített üzenet 58
5.6 A beavatkozás során nem lehet kezdettől elvárni a nő segítségét 58
5.7 A rendőri beavatkozás mint első lépés 59
5.8 AZ intervenció az elkövető, ne pedig az áldozat ellen irányuljon 60
5.9 Hogyan viselkedjenek a rendőrök az erőszakot elszenvedett nőkkel? 61
5.10 A kihallgatások és egyéb beszélgetések lebonyolítása 62
5.10.1 Beavatkozás a családi otthonban 62
5.10.2 Áttekinthető dokumentáció, a többi hatóság haladéktalan tájékoztatása 62
5.10.3 A nők helyzete a nyomozás folyamán 63
5.11 Szervezeti keretek 64
5.11.1 Központosítás 65
5.11.2 Szakosodás 65
5.12 Kiképzés, világos alapelvek, ellenőrzés 65
5.12.1 Készenlét a családi ügyekben való beavatkozásra 65
5.12.2 Búcsú a meséktől 65
5.12.3 Meg kell érteni az erőszakos kapcsolatok működését 66
5.12.4 Az áldozat szükségletei - hogyan bánjon a rendőr az erőszaknak áldozatul esett nővel 66
5.12.5 Egyértelmű hozzáállás, érthető és világos programok 67
5.12.6 Immunissá kell válni a hamis érveléssel és a manipulációs technikákkal szemben 67
5.12.7 Ellenőrzés 67
6. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE 68
6.1 A civil szervezetek mint a krízis-intervenció intézményei 68
6.2 A civil szervezetek mint tanácsadó központok 69
6.3 A civil szervezetek mint intervenciós irodák 69
6.4 A civil szervezetek mint támogató intézmények 70
7. A BEVÁNDOROLT NŐKKEL SZEMBENI ERŐSZAK KÜLÖNLEGES SZEMPONTJAI 71
7.1 A bevándorolt nők biztonsága: a törvényhozók felelőssége 72
7.2 Az erőszakos külföldi állampolgárok felelőssége 72
IRODALOMJEGYZÉK 74
AZ IDÉZETT ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI DOKUMENTUMOK RÖVID CÍMEI 76

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem