Börzsöny útikalauz

Előszó

Részlet a kötetből:

I. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS
1. A Börzsöny hegység mai képe

A Börzsöny hegység az észak-magyarországi hegyvidék legnyugatibb része. Nyugaton és északon nagy ívben az Ipoly karolja át Délen a Duna zebegény-visegrádi áttörés választja el a hasonló felépítésű Szentendre-visegrádi hegységtől, míg keleten a Cserháttól a Nógrádverőce-Katalin völgy-Katalin puszta Szendehely vonal és a Berkenye-Drégelypalánk közötti vasútvonal a választóvonal. A hegység északdéli irányban húzódik a Kis- és Nagyalföld között.
A Börzsöny hegységet felszíni formák alapján négy részre tagolhatjuk, éspedig: Déli-, Nyugati-, Magas- vagy Központi- és Északi-Börzsönyre.
A Déli-Börzsöny. A Duna kanyarulatára támaszkodó Déli-Börzsönyt keleten a Katalin völgy választja el a váci Nagyszál (652 m) tömbjétől, nyugaton a Bészobd patak és Csitár patak völgye, északon pedig a Les völgy felső része, a szokolyai medence választja el a hegység fő tömegétől, a Magas-Börzsönytől.
A Déli-Börzsönynek a Dunakanyarban levő része, a Szentmihály-hegy Hegyestető vonulata igazi középhegység, ahol kis távolságon belül szintkülönbséggel (385 m) és sötét, mély völgyekkel zuhannak le a meredek lejtők a Dunához. Északon hosszan elnyúlt - helyenként mészköves felületű - dombhátakkal ereszkedik le a szokolya-kóspallag-márianosztrai medencékhez. A hegycsoportot északkeleten két északdéli irányú mély völgy - a Morgó patak völgye és a Les völgy - vágja át. A Les völgytől keletre eső hegyeket helytelenül a Cserháthoz szokták számítani, pedig felépítésük szerint a Börzsöny hegységhez tartoznak; ugyanis ezt a részt is több száz méter vastag andezittakaró fedi, mint a Magas-Börzsönyt. Vissza