Nemezis

Előszó

AZ EGYENLÍTŐI NEWARK
Azon a nyáron június elején történt az első gyermekbénulásos megbetegedés, közvetlenül a Hősök Emléknapja után, egy szegény olasz negyedben, mitőlünk nézve a város túlsó végén. Itt, a város délnyugati sarkában, a zsidók lakta Weequahic városrészben nem is hallottunk a dologról, ahogy a következő tucatnyi esetről sem, amelyek elszórtan jelentkeztek Newark szinte minden részében, kivéve a miénket.
A betegség csak akkor került a címlapra, amikor már negyven eset fordult elő a városban. Július negyedikén, a Függetlenség Napján ezzel a címmel közölt cikket az esti újság: „Gyermekparalízisriasztás a szülőknek", s ebben dr. William Kittell tisztifőorvos éberségre szólította fel a szülőket: ha gyerekük fejfájásra, torokfájásra, hányingerre, nyakmerevségre, ízületi fájdalomra panaszkodik vagy belázasodik, azonnal vigyék orvoshoz. Dr. Kittel elismerte, a negyven eset a gyermekbénulás-szezon ilyen korai szakaszában a szokásos számnak több mint kétszerese, de hangsúlyozta, hogy a 429 ezres lélekszámú városban ez még korántsem nevezhető járványnak. Ahogy az eddigi nyarakon, idén is jogos az aggodalom, és fontosak a megfelelő higiéniai óvintézkedések, de egyelőre nincs rá ok, hogy a szülők megkongassák a vészharangot, ahogy huszonnyolc évvel korábban, a kór addigi legsúlyosabb megjelenése idején "jó okkal" tették: az 1916-os járványban az Egyesült Államok északkeleti részén több mint huszonhétezren betegedtek meg,és hatezer volt a halálos áldozatok száma. Newarkban akkor ezerháromszázhatvanhárom végződött halállal. Vissza

Fülszöveg

Szörnyű járvány tombol „az egyenlítői Newark" fojtogató hőségében, életre szóló fogyatékossággal, bénulással halállal fenyegetve a New Jersey-beli város gyerekeit. Ezzel a tragikus témával foglalkozik Roth szívbe markoló regénye: 1944 háborús nyarának gyermekbénulás-járványával és hogy az milyen hatással van a szoros, családcentrikus newarki közösségre és az ott élő gyerekekre.
A Nemezis főhőse, Bucky Cantor, a városi sporttelep vezetője életerős, kötelességtudó huszonhárom éves sportember, remek súlyemelő és gerelyhajító, aki mindent megtesz a gondjaira bízott gyerekekért, miközben gyötri a lelkiismeret, mert rossz látása miatt nem harcolhat a háborúban kortársaival együtt. Cantor dilemmájára összpontosítva, miközben a járvány egyre szedi áldozatait a sporttelepen, a szerzővel együtt minden érzelmet átélünk, melyet egy ilyen tragédia kiválthat: a félelmet, pánikot, dühöt, zavarodottságot, szenvedést és fájdalmat.
A járvány szorításában vergődő Newark parázsló, bűzös utcái után Indian Hillben, egy idilli nyári táborban folytatódik a történet, fent a Poconos-hegységben - „a minden szennytől megtisztult, friss hegyi levegőjével" -, s Roth mindvégig egy tisztességes, energikus embert fest elénk, aki a legjobb szándékkal vívja saját háborúját a járvány ellen. Megértően és minden részletében pontosan írja le, ahogy Cantor élete katasztrófába torkollik, s ugyanilyen kendőzetlenül ábrázolja a gyerekek szenvedéseit.
Philip Roth legújabb művében ugyanaz a keserű kérdés lüktet, mint Roth valamennyi elmúlt években született kisregényében, az Akárki-ben, a Düh-ben, a Kiégés-ben: Hogyan alakítják sorsunkat végezetes döntéseink? Mennyire vagyunk tehetetlenek a körülmények hatalmával szemben? Vissza