Előszó
Mindenelőtt a területenkívüliség tárgyalási rendszeréről kívánok néhány szót szólani.
A «területenkívüliség« neve alatt szereplő sajátszerű jogintézménynek az egységes nemzetközi jog rendszerének...
Tovább
Előszó
Mindenelőtt a területenkívüliség tárgyalási rendszeréről kívánok néhány szót szólani.
A «területenkívüliség« neve alatt szereplő sajátszerű jogintézménynek az egységes nemzetközi jog rendszerének egészéből kiszakított monografikus tárgyalása - különösen a helyes rendszer, s így a könnyű áttekinthetőség szempontjából - igen nagy nehézségekbe ütközik.
Ennek oka egyrészt az, hogy összefüggés okából ki kell terjeszkedni oly részletekre is, melyek tulajdonképen szoros összefüggésben magával a kiváltsággal nincsenek ugyan, de ezen részek tárgyalása mégis elkerülhetlenül szükséges, mert e nélkül magának a területenkívüliségnek lényegét, előfeltételeit, mintegy azt a médiumot, melyben érvényesül, meg nem ismerve, - magáról a kiváltságról sem alkothatunk magunknak helyes fogalmat. Emez összefüggő részekhez tartoznak főleg a területenkívüliség alanyainak tárgyalásával összekötött kérdések.
De ez még a kisebb nehézség volna.
Nagyobb baj az, hogy a «területenkívüliség« épen nem valamely egységes, de sőt nagyon is heterogen elemekből összealkotott, s igy többé-kevésbbé elég önkényesen egy nevezet alá foglalt különálló jogintézmények összesége (mint azt későbben bővebben kifejteni iparkodom), melyek legfeljebb talán a legis ratio azonosságával vannak összekapcsolva (bár ez sem feltétlenül igaz), de ettől eltekintve mint jogintézmények csak nagyon laza összefüggésben állanak.
Főleg talál ez, ha a különböző alanyokat tekintjük, a kiknél nagyobbrészt még a legislativ inditó ok sem azonos; így pl. a követek kiváltságolása egészen más megfontolásban találja alapját, mint a hadihajók területenkívülisége; ismét más okokra vezethető vissza a pápa eximálása, mely teljesen eltérő, sui generis jogintézmény.
Vissza