kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A' nyelveknek első eredetéről közönségesen | 1 |
Némelly természet visgáló böltsek az oktalan állatoknak - is egymást értő nyelvet tulajdonitnak | 2 |
Hányféle értelemben vetetödik a' nyelv a' világi böltsek által | 3 |
A' Thalmudistak, és azoknak követöi a' Bábel tornyának épitésetöl húzzák le a' nyelveknek külömbségét | - |
Ez az értelem meg-tzáfoltatik a' józan okosságból | 4 |
Helyesebben lehet a' nyelveknek külömbségét az emberi nemzet szaporodásának, el-széledésének, és a' teremtett állatok' 's dolgok' lassan lassan nevekedő ismérétének tulajdonitani | 5 |
Innen vették az anya-nyelvek eredeteket | 6 |
A' leány nyelvek az anya-nyelveknek öszve zavarodásától származtak | 7 |
Némely nyelveknek éredetét lehet a' tudományoknak, mesterségeknek és kereskedésnek fel-állásától és öregbületétől-is le-huzni | 8 |
Lehetetlen minden e' világon lévő nyelveknek számát bizonyosan meg-határozni | 9 |
Európában 14. egymástól külömböző nyelvek vagynak | - |
Mellyeknek négye anya nyelv, u. m. a' görög, deák, nemet és tót nyelvek | - |
Első és leg-régibb anya nyelv Európában a' Görög nyelv | 10 |
Második a' déák nyelv | 11 |
Mitsoda leányai maradtak a' déák nyelvnek? | 12 |
Harmadik anya-nyelv a' német nyelv | 14 |
Hány leányai maradtak ennek? | - |
Negyedik anya-nyelv a' Tót nyelv | 15 |
Mellyek ennek leányai? | 16 |
Más több Európai nyelvekröl | 17 |
A' Magyar nyelvröl közönségesen | 18 |
Ennek eredetéröl | 19 |
Más nyelvekkel való atyafiságáról | 21 |
Természeti tulajdonságairól | 25 |
Mi az oka, hogy a' régi Magyarok nemzeit nyelveknek mivelését el-múlatták | 29 |
Nyelvünk miveletlenségének mostani okai | 35 |
1- sö Hazánknak Török szolgálatban való létele | 36 |
2-dik Idegen nemzetből származott fejedelmeink | 36 |
3-dik a' nálunk le-telepedett Sváb új lakosok | 38 |
4-dik mi magunk, idegen való lakásunk miatt | 39 |
Mivel mentik magokat az idegen városokban lakó magyar fő nemesek? | 41 |
Ezen mentségekre való felelet | 42 |
5-dik idegen nemzetből származott asszonyokkal való öszve házasodásunk | 45 |
6-dik a' magyar nemes asszonyok | 47 |
a) Idegen élet modjának követése által | - |
b) Idegen köntösben való öltözeteik által | - |
c) Idegen nyelvekkel való életek által | 48 |
d) Idegen fárfiakkal való társalkodások és öszve házasodások által | - |
7-dik A' tudományoknak iskolainkban déák nyelven való tanitatása | 50 |
Kiknek vagyon szüksége a' déák nyelvnek tanúlására? | 51 |
A' német, frantzia és olasz nyelvek hasznosabbak a' déák nyelvnél | - |
a' tudományokra nézve | - |
a' szép és hasznos mesterségekre és kereskedésre nézve | 52 |
a' földmivelésre és majorkodásra nézve | 53 |
Magyar Országon minden böséggel terem, mindene van, tsak pénz nélkül szükölködik | 54 |
Mi az oka, Magyar Hazánk szegénységének? | 56 |
Első a' földmivelés mesterségének, gazdaságnak és majorkodásnak nem-értéke | - |
Második nemes indúlatú nemzetünknek irigyei | 57 |
Harmadik Talentomainknak, a' szép mesterségeknek, és a' kereskedés kútfejének meg-fojtatása | 58 |
Negyedik a' vallásbeli nagy gyülölség | 59 |
Még a' Túdósokra nézve-is hasznosabb vólna a' német, frantzia és angliai nyelveknek tudása a' déák nyelvnél | 61 |
Ezen állatásra tett ellenvetés meg-tzáfoltatik | 62 |
8-dik oka a' magyar nyelv miveletlenségének nemelly könyvárosoknak és könyvkötöknek nagy fösvénysége | 65 |
A' magyar nyelv miveletlenségének káros következései | 66 |
a) A' tudományokra nézve | 68 |
b) A' szép és hasznos mesterségekre nézve | - |
c) A' kereskedésre nézve | 69 |
Mitsoda eszközök által lehetne, 's kellene a' magyar nyelvet virágozóbbá tenni? | 70 |
1-sö eszköz vólna egy Magyar Túdós Társaság | 73 |
A' mellységes tudományok körül foglalatoskodó Európai nevezetesebb tudós társaságokról | 74 |
Azokról, mellyek egyedül nemzeti nyelveknek mivelésében foglalatoskodnak | 75 |
A' Frantzia nyelvet mivelő Frantzia Tudós Társaságnak hasznos következéseiről | 77 |
Illyen túdós Társaságot kellene a' Magyar nemzet között-is fel-állitani, és mi okokra nézve? | 78 |
A' magyar nemzetnek nyelvéhez való mostani enthusiasmusa sokáig állandó nem-leszen | 79 |
Mitsoda formára kellene a' Magyar Tudós Társaságot önteni? | 81 |
Hány rendre kellene a' túdós tagókat felosztani? | 82 |
Minémű tulajdonságokkal kell azoknak birni? | 83 |
Budán kellene ennek a' túdós Társaságnak lakni. Mitsoda haszna vólna az ott való lakásának? | 84 |
Kit kellyen ennek a' túdós Társaságnak Prótektorságára választani? | 85 |
Mitsoda hasznai lesznek annak, ha Ferentz fő Hertzeg választatik azon hivatalra? | - |
Miképen kellessen magunkat hozzája viselnünk, ha a' Protektorságra meg-nyerhettyük? | 86 |
Minemünek kell lenni a' Túdós Társaság Direktorának? | 87 |
A' Társaság Titoknokjának állandónak kell lenni | 88 |
Mitsodás Kints-tartót kiván a' Túdós Társaságnak állapattya? | 89 |
Könyv-tár, és könyv-nyomtató mühely nélkül fel nem álhat a' Túdós Társaság | 90 |
A' Társaság rendes tagjainak bizonyos fizetést kell rendelni, 's ollyat, melly mellett meg-álhassanak | 91 |
Honnan kellene arra fundust venni? | 92 |
Egy ilyen magyar Túdós Társaságnak hasznos következései | 98 |
a) A' magyar nyelvre nézve | - |
b) A' tudományokra nézve | - |
c) A' szép és hasznos mesterségekre nézve | - |
d) A' gazdálkodásra nézve | 101 |
e) Az egyházi és polgári igazgatásra nézve | 102 |
2-dik eszköze vólna a' magyar nyelv mivelésének egy jó magyar szótárnak, és nyelv-tanitó könyvnek készitése | 104 |
Miként készitette a' Frantzia túdós Társaság a' maga szótárát? | 105 |
Éppen úgy kellene a' magyar Szótárt-is késziteni | 106 |
Minémü szótárra vagyon a' Magyar nemzetnek szüksége | 107 |
Kinek lehet egy hasznos magyar nyelvet tanitó könyvet irni? | 108 |
3-dik A' gondolkodásban irásban és nyomtatásban való tellyes szabadság | 110 |
Mikor, hol, 's ki által találtatott a' könyvnyomtatásnak mestersége? | 112 |
Európa minemü hasznait vette a' könyvnyomtatás mesterségének? | 113 |
A' könyv-nyomtatásra való szabattságnak tökélletesnek kell lenni | 114 |
A' Magyar Országi könyvvisgálok nagy akadályára vagynak a' magyar tudományok elö-menetelének | 115 |
Mitsodás tulajdonságokkal birónak kell lenni a' jó lelki-isméreti könyv-visgálónak? | 116 |
A' papok nem alkalmatosak a' könyveknek visgálására | 117 |
Minden tudományokban szabad legyen a' gondolkodás irás; és nyomtatás | 118 |
4-dik. A' jó magyar könyvek' kinyomtatásának meg-könnyitése | 119 |
5-dik. A' túdós vetelkedések | 123 |
6-dik. Mindenféle tudományoknak magyar nyelven való tanitatása, nem tsak az alsó, hanem a' felsőbb-iskolákban-is | 124 |
A' Magyar Országi iskolák közönségesen szükölködnek meg-jobbitás nélkül | 125 |
A' tudományok' tanúlását leg-inkább neheziti azoknak idegen nyelven való tanitatása | 126 |
Kár a' magyar ifúságot a' déák nyelvnek hosszas tanulásával kinzani | 127 |
Kik legyenek a' déák nyelvnek leg-hütségesebb pártfogói? | 128 |
Semmit nem-vesztene a' magyar törvény, ha szintén deákúl folynának-is a' törvényes dolgok a' törvényes székeken | 129 |
A' Tótok, Németek és más idegen nyelvvel élő magyar lakosok-is könyebben meg-tanúlhatnák a' magyar nyelvet, mint a' déákot | 130 |
Szégyen a' Magyar Országi Tót Vármegyéknek a' magyar nyelvet meg nem tanúlni, mikent kellene azokban a' közönséges dolgokat magyarúl folytatni? | 131 |
A' Horvátok fem lennének a' magyar nyelvnek tanúlásától idegenek | 132 |
7-dik eszköze vólna a' magyar nyelv miveltetésének, annak nemtsak a' polgári, hanem törvényes székekben való bé-vitetése-is | 133 |
Mitsoda kárára vagyon a' nemzetnek, a' polgári és törvényes dolgoknak deák nyelven való folytatása? | - |
A' leg-hasznosabb Magyar Országi hivatalokat idegen nemzetbeliek viselik | 134 |
Kétféle módon mentik Elöljáróink az idegeneknek magyar hivatalokra való eméltetését | 135 |
Igen nehezen esik a' nemes ifjúságnak, hogy magyar hivatalokra idegen emeltetnek, ők pedig elő nem mehetnek leg-nagyobb érdemeik mellett-is | 137 |
Hogyha a' magyar nyelv minden polgári székekbe bé vétetödik, úgy vagy elmennek tölünk az idegenek, vagy magyarizállyák magokat | 138 |
Még a' magyar hadi seregeknek-is magyarúl kellene a' fegyverben gyakoroltatni. Mitsoda kára vagyon azoknak, fegyverben idegen nyelven való gyakoroltatásoknak? | 139 |
Kiváltképen a' német nyelvet nem értő új katonákra nézve | 140 |
8-dik eszköze vólna a' magyar nyelv mivelésének és virágzásának a' Magyar Commerciumnak fel-állítása | 141 |
Mellyik Európai nemzetekkel lehetne a' Magyaroknak kereskedni, és mivel? | 142 |
Kettös, söt hármas haszna lenne a' magyar Commercium fel-állításának | 144 |
Első Gabonainknak, borainknak, 's barmainknak más nemzetekkel való közölhetése | - |
Második az Industrianak fel-ébredése | 145 |
Harmadik nemzeti nyelvünknek pallérozódása | 146 |
Valameddig a' Magyar nemzet anyai nyelvét serényebben nem miveli, és azt közönségesé nem teszi az egész Hazában, addig sem természeti, sem erköltsi, sem polgári állapottyára nézve bóldog nem-lehet | 147 |
Miben áll | |
1. a' természeti bóldogság | 148 |
2. az Erköltsi bóldogság? | 150 |
3. a' Polgári bóldogság? | 152 |
Kérö intés a' Magyar nemzethez | 154 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.