Az igazságosságról

Tartalom

I.
A legismertebb tétel, hogy nincs igazság a földön. Csokonai ennek talán a legszebb költői kifejezője az egész világirodalomban. Az ellenkező tételt, hogy van igazság, már a görög tragikusok Aischylos és Sophokles is hirdetik. Carlyle nézete, Emerson elmélete a kiegyenlítésről. Az igazság fogalmának különböző definíciói. Platón, Aristoteles, sz, Ágoston, Leibniz, Höffding, Spencer, Baumgarten meghatározásai 3
II.
Az igazság fogalmának vizsgálása, a vizsgálás módszere. A történés és az események átélése. Az észrevételre lefolyó reakciók. A felismerés. Mindenki más szemmel nézi a világot. Az értékelés. Az erkölcsi érzés mint az igazságosság gyökere. A reakciók egy hasonlattal illusztrálva (különbözőképpen töltött rakéták). Az örökölt igazságérzet. A szeretet érzelmének szerepe, a részvét, érzékenység, a tisztelet. Wilde O. vallomásai. Az emóció mértéke az igazságérzetnek 10
III.
A szeretet erősítő hatása. Az elnéző türelem. Az önző vágyak szerepe. Az ösztönök és vágyak zsarnoki hatalma. Anima mal nata. Maudsley elmegyógyász az epe szerepéről. Vágyaink az egyenlőség fogalmához vezetnek. Az egyenlőség az igazságosság fogalmába tolakodik. A természet egyenlőtleneknek teremtett bennünket s így követeléseink sem lehetnek egyformák. Az igazmondás. Pascal az emberekről. Gyulai Pál esete. A hazugságok özöne 27
IV.
Szervezetünk nyugalomkeresése. Az igazság után való áhítozás, mint fiziológiai jelenség. Agyvelőnk a megzavart egyensúlyt akarja helyreállítani. Az én igazságom és a köz igazsága. Byron a hitványokról. A tulajdonképpeni igazság. Minden relatív. Az igazságosság elemeinek összefoglaló áttekintése. Az igazságosság fogalmának megállapítása, definíciója 43
V.
Miért oly ritka az igazságosság? Nincs erkölcsi érzék, született bűnösök. Az önzés, indulatok. A hamis értékelés. A szellemi és testi munka természete. Bizonyos kézimunkával
mindenkinek kellene foglalkoznia. A saját «érdemeink»-ről. A különféle állások hamis értékelése. Mindenkinek oly helyen kellene állania, mely öt tehetsége szerint megilleti. Emmerson a szereplő emberek tehetségeiről. Sokszor magunk is félünk megmondani az igazat 54
VI.
A világ megjavításának gondolata. Eszményi, utópisztikus államok. Platón, eszményi állama (Politeia). Morus Tamás «Utópiá»-ja. Tommaso Campanella «civitas solis»-a. Madách Imre «Phalanstere». Bulwer Litton : «A jövő nemzedéke». Flammarion Camill «Urania»-ja. Hartmann E. az emberiség sorsáról. A világmegjavító gondolatokról. A szocializmus tanai és törekvései 64
VII.
Várható-e és milyen javulás? A minimális haladás négy feltétele. A vezető államférfiakról és közhivatalnokokról. Az emberek erkölcsi megjavulása. Az egészségügyi állapotok megjavulása. A házassági feltételek megszorítása. A különféle szabadságok újabb megszorítása. Zárszó 75

Témakörök