Termelőszövetkezeti ABC

'Termelőszövetkezeti ABC ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	279 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Közgyűlés, vezetés, vezetők	5
A közgyűlés a szövetkezet parlamentje	5
Mikor helyettesítheti a közgyűlést a küldöttgyűlés?	6
Milyen időszakokban kell közgyűlést, küldöttgyűlést tartani?	6
A vezetőség hatásköre	7
Mi az elnök feladata?	8
Mi a szakember feladata?	9
Mi a könyvelő feladata?	9
Mi a brigádvezető feladata?	10
A növénytermesztő brigádvezető feladata és javadalmazása	11
A kertészeti brigádvezető feladata és javadalmazása	13
A szőlő- és gyümölcstermesztő brigádvezető feladata és javadalmazása	14
Az állattenyésztő brigádvezető feladata és javadalmazása	15
A munkacsapat-vezető feladata és javadalmazása	15
Az ellenőrző bizottság hatásköre, feladata	16
A fegyelmi bizottság munkája, hatásköre	17
A tervkészítő bizottság munkája	19
A szociális bizottság hatásköre, feladata	20
A szövetkezeti gazdálkodás alapelvei	22
Milyen alapelvek szerint gazdálkodnak a termelőszövetkezetek?	22
Hogyan készül a termelőszövetkezeti alapszabály?	23
Tudnivalók a közös munkáról és a munkaszervezésről	25
A szervezett munka feltétele a jó munkaszervezet	25
A növénytermesztő brigád szervezete és feladata	25
Az állattenyésztő brigád szervezete és feladata	26
A kertészeti brigádok szervezete és feladatai	27
A komplex brigád	28
Repülő-brigádok és alkalmi munkák	29
Az építőbrigád szervezése, feladatai	30
A fogatos rigád	30
A brigád kisebb egysége: a munkacsapat	31
A családtagok munkájának jelentősége a szövetkezetben	31
A kapásnövények területfelosztásának jelentősége	32
Mi az a munkanorma?	33
Munkaszervezés a műhelyekben és a feldolgozó üzemekben	33
A munkarend	34
Tudnivalók a jövedelemelosztás köréből	35
Mi a munkaegység?	35
Hogyan számítják ki, hogy az elvégzett munkáért hány munkaegység jár?	36
Mikor helyes beírni a tagkönyvbe a megszerzett mukaegységeket?	36
A rendszeres előlegfizetés jelentősége, az előleg forrásai	37
Előnyös, ha az évi jövedelem nagyobb részét pénzben fizeti a tsz	38
Miért van szükség a premizálásra?	39
A premizálás módja a növénytermesztésben	40
A premizálás módja az állattenyésztésben	40
A premizálás módja a kertészetben és a gyümölcstermesztésben	41
A termelőszövetkezeti vezetők javadalmazása	42
Mi az eredményességi munkaegység-rendszer?	44
A pénzbevétel utáni jövedelemrészesedés	45
Mi a földjáradék, és kinek jár?	45
Mennyi földjáradékot fizet a termelőszövetkezet?	46
A közös gazdaság fejlesztése	47
A közös vagyon a tagok jólétének forrása	47
Mi az oszthatatlan szövetkezeti alap?	47
Mi tartozik a tartalékalapba?	49
Melyek az állóeszközök?	50
Melyek a forgóeszközök?	50
Melyek az állóeszközök és a forgóeszközök forrásai?	50
Vetőmag- és takarmányalap	51
Mi a befejezetlen termelés?	53
Közös beszerzés, közös értékesítés	53
Hogyan lehet jó minőségű vetőmagot beszerezni?	53
A műtrágyavásárlás előnyei	54
A gépvásárlás lehetőségei	54
Az építőanyag-vásárlás lehetőségei	55
A növényvédőszer-vásárlás kedvezményei	56
Mi a fedezetigazolás, és mire lehet kapni?	57
Ki vásárolhat a tsz nevében a szövetkezetnek?	58
Hogyan juthat a termelőszövetkezet fölözött tejhez, ipari abrakhoz, répaszelethez?	58
Hogyan kell kiszámítani az áruértékesítési és árutermelési mutatót?	59
Milyen kedvezményeket kaphat a tsz az áruértékesítési mutató teljesítése esetén?	60
Mire lehet termelési és értékesítési szerződést kötni és mi ezeknek az előnye?	61
Milyen árucikkeket vihet a termelőszövetkezet saját árusítóhelyére, és milyen árusítóhelyeket létesíthet?	64
Segédüzemágak	66
Mit nevezünk segédüzemágnak és milyen segédüzemágakat létesíthetnek a termelőszövetkezetek?	66
Feldolgozó üzemágak a termelőszövetkezetben	67
A segéd- és feldolgozó üzemágak jelentősége a munkaerő egyenletes kihasználásában	68
A segéd- és feldolgozó üzemágak jelentősége az idősebbek vagy a nagyon fiatalok foglalkoztatásában	69
Segéd- és feldolgozó üzemágak létesítésének engedélyeztetése	69
Tudnivalók a szövetkezeti tervezésről	70
A tervkészítés célja	70
Mit tartalmaz a termelési terv?	71
Mi van a bevétel-kiadási tervben?	72
Mit nevezünk részlettervnek?	72
Mit tartalmaz a munkaegység-felhasználási terv?	73
Mit nevezünk tervévnek?	74
Ki hagyja jóvá a szövetkezet tervét?	74
Hogyan történik a terv előkészítése?	75
Miért kell a járási tanácsnak részt vennie a terv készítésében és megerősítésében?	75
Hogyan lehet év közben ellenőrizni a tervteljesítést?	76
Az idénytervek, kampánytervek, brigádtervek készítésének célja, jelentősége	77
Kik segíthetnek a termelőszövetkezeteknek a tervkészítésben?	78
A munka termelékenysége a termelőszövetkezetekben	78
Bővített újratermelés a mezőgazdasági üzemekben	79
Tudnivalók a nyilvántartásról és a könyvelésről	80
Miért nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetekben a nyilvántartás?	80
Kik végzik a nyilvántartást?	80
Hány adminisztrációs dolgozót ajánlatos foglalkoztatni?	81
A számadási felelősök feladatai	81
A termelőszövetkezetek könyvelésének bizonylatai	82
A raktárkészletek számvitele	83
A megtermelt termények nyilvántartása	83
Az eladott termények nyilvántartása	84
Hogyan tartják nyilván a tsz-tag munkáját?	85
Mi a zárszámadás?	86
A zárszámadás előkészítésének munkái	86
Mit tartalmaz a mérleg?	88
Mi a leltár?	88
Mi a mérlegelemzés?	89
Mit nevezünk a termelőszövetkezet tiszta vagyonának?	90
Miből áll a termelőszövetkezet összvagyona?	91
Mit tartalmaz a gazdasági beszámoló?	92
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységének ellenőrzése	92
A termelőszövetkezetek egyszeres (rovatos) könyvelési rendszerének fontosabb jellemzői	93
A kettős könyvelés előnyei	94
Mi az önköltség?	95
Hogyan számítható ki a jövedelmezőség?	96
Mi a munkaerőmérleg?	96
Mi a takarmánymérleg?	97
A tagok szocialista szellemű nevelése	99
Ki a szövetkezet gazdája?	99
A termelőszövetkezeti pártszervezet feladata	100
A kommunisták hivatása a tagság nevelésében	101
A KISZ-szervezet jelentősége a közös gazdaság életében	101
A nőbizottság munkájának fontossága a szövetkezet életében	103
A köztulajdon óvásának jelentősége	104
Parancsolás-e a tervszerűség?	104
A munkafegyelem fontossága a közös gazdaságban	105
Milyen fegyelmi rendszabályokat hozhatnak a szövetkezetben?	106
A szövetkezeti tagok jogai és kötelességei	107
A tagok jogai	107
A tagok kötelességei	107
Kinek jár háztáji gazdaság?	108
Mekkora lehet a háztáji gazdaság?	108
Kihez fordulhat sérelme esetén a termelőszövetkezeti tag?	108
Ki vonhatja felelősségre a mulasztó tagot? Mikor és milyen mértékben kell megtéríteni az anyagi kárt?	109
Mikor lehet a termelőszövetkezeti tagot kizárni a szövetkezetből?	110
Kinek jár egészségügyi szolgáltatás?	111
Főbb tudnivalók a betegellátásról	112
Hogyan lehet beteglapot kérni, kórházi beutalót szerezni?	112
Mikor kell és mikor nem kell térítést fizetni az egészségügyi szolgáltatásokért?	113
Jár-e a tsz-tagnak csecsemőkelengye, s mikor kaphatja meg?	113
Kit illet meg az anyasági segély és mekkora az összege?	113
Kinek jár családi pótlék?	114
Mit kell tudni a baleseti kártalanításról?	114
Emberi kötelesség gondoskodni az öregekről	115
Ki kaphat öregségi nyugdíjat?	116
Kinek jár öreségi és munkaképtelenségi járadék?	116
Rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj	117
Mekkora lehet a nyugdíj összege?	118
Halálozási segély, árvaellátás	118
A megalakítás utáni első teendőkről	119
Kikkel helyes a szövetkezetnek felvenni a kapcsolatot?	119
Az értékelő bizottság és feladatai	120
Milyen elgondolások alapjn szervezzék a brigádokat?	120
Mi lesz a szövetkezetbe került föld tulajdonjogával?	121
Hogyan értékelik a termelőszövetkezetbe vitt felszereléseket, a korábban végzett fogatos munkákat, s mikor fizetik ki az értük járó pénzt?	121
A közösbe vitt jószág értékelése	122
A bevitt évelő kultúrák és szőlő értékelése	123
A kisiparosok szerszámainak értékelése	123
Milyen mértékben járulnak hozzá a belépéskor a tagok az oszthatatlan alaphoz?	124
Miből nem vonnak le az oszthatatlan szövetkezeti alap javára?	124
Hogyan lehet kisparcellákból nagy táblákat kialakítani, ha már az őszieket elvetették?	124
Hogyan szervezhető meg a munka a kisparcellás szőlő- és gyümölcsös területeken?	125
A vetőmagról, a takarmányról a tagságnak kell gondoskodnia	126
A közös állattenyésztés fő forrása a bevitt jószág	126
Mire kell ügyelni, amikor az állatállományt beszállítják a közös istállóba?	126
Hogyan szervezhető meg az állattenyésztés, ha nincs közös istálló?	127
A szétszórt állomány takarmányodzása	128
Hány holdra érdemes meghagyni egy pár fogatot?	128
A belterjes gazdálkodás	129
A gazdálkodással kapcsolatos tudnivalók	131
Üzemszervezés, talajerőgazdálkodás, növénytermesztés	131
Mi a vetésszerkezet?	131
Mitől függ a vetésszerkezet alakulása?	132
Mit kell szem előtt tartani a nagyüzemi táblák kialakításánál?	133
Mit értünk vetésforgón?	134
Hány szakasz legyen egy-egy vetésforgóban?	136
Hány vetésforgót tervezzen egy gazdaság?	136
Mi a rétváltós gazdálkodás?	137
Mi a művelési ág?	138
Mi az üzemág?	138
Mi a társüzemág?	138
Mi a táblatörzskönyv, s mire jó?	139
Állami fajtaelismerés	140
Mit értünk fajta- és beltenyésztéses hibridkukoricán?	140
A jó vetőmagtermesztés követelményei	141
Mi a takarónövény?	142
Mi a köztesnövény?	143
Mi az elő- és utóvetemény?	143
Mi a kettőstermesztés?	143
Mit nevezünk tőszámnak - a tőszám és a termés összefüggése	144
Fajtamegválasztás a szántóföldeken?	145
Milyen szántóföldi kísérleteket állítsunk be a termelőszövetkezetekben?	146
Mire jó a talajhasznosítási térkép?	147
Milyen talajokat kell megjavítani?	148
A talajerózió és az ellene való védekezés	149
Mennyi a talajjavítás díja?	150
Mi a trágyaszarvas?	150
Vegyszeres gyomirtás "Dikonirt"-tal	151
Hogyan alakíthatunk vízügyi társulást?	152
Az öntözéses termesztés előnyei és a víznormák	152
Az őszi vetések tavaszi minősítése	153
Mi az alaptrágya, mi a fejtrágya, mire jó a foszfor-, a kálium-, a nitrogénműtrágya?	154
A vetőmag-mennyiség meghatározása	155
A gabonafélék termésbecslése	156
A szemveszteség és a szedési veszteség mérése	157
Mit nevezünk talajszerkezetnek?	158
Mi a helyes vetési mélység?	159
A kazalrakás szabályai	160
A mag- és a szalmatermés aránya	161
Hogyan táplálkozik a növény?	162
Istállótrágya kezelési veszteségek	162
Hogyan számítható ki a várható istálótrágya-termelés?	163
Állattenyésztés	164
Akklimatizáció, honosulás	164
Öröklődnek-e az állatbetegségek?	165
A fajtatiszta, a telivér, a félvér fogalma	166
Tájfajta, törzstenyészet, zárttenyészet	166
Növekedési erély	167
A mesterséges termékenyítés előnyei	168
Mit jelent a tenyészkiválasztás fogalma?	169
Mi a haszonállatt-előállító keresztezés?	169
A törzskönyvezés haszna	170
A jószágelhelyezés általános követelményei	170
Mit nevezünk a takarmány szárazanyag-tartalmának	171
Antibiotikumok a takarmányozásban	172
Mi a keményítőérték?	172
Mit értünk egy számosállaton?	173
A szarvasmarhaegység fogalma és használata	174
Mit értünk daraszázalékon?	175
Életfenntartó takarmány, termelő takarmány	176
A zöld futószalag	176
A silózás előnyei	177
Istálló-átlag, fejési átlag	177
Az itasásos borjúnevelés	178
A sertések szállítási súlyvesztesége	179
Az állatbetegségek bejelentési kötelezettsége	180
Az állatszavatosság	181
Mi az állatbírálat, és hogyan bíráljuk a tenyészállatokat?	182
Gépesítés	182
Gépi kapálás - kevesebb fáradság	182
Mi a vonóhorog-teljesítmény?	183
Hogyan lehet gépi munkára szerződést kötni?	184
Mikor helyezik ki a gépeket a termelőszövetkezetekbe?	184
Ki irányítsa a gépállomási gépek munkáját?	185
Mi a normálhold?	186
Mennyi a gépi munkák díja?	186
A traktorosok munkájának díjazása a termelőszövetkezetekben	187
Hogyan kell segíteniük a gépállomásoknak a termelőszövetkezetek saját gépeinek üzemeltetését?	188
Mi az egységtraktor?	189
Mi a traktorlépcső?	190
Gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés	190
Honnan lehet gyümölcsfákat beszerezni?	190
Hány éves korától terem, meddig él a gyümölcsfa?	191
Mit értünk termőfaegységen?	192
A redukált szántó fogalma	193
100 termőfaegységes gyümölcsös munkaerőigénye különböző gyümölcsnemeknél	194
Hol lehet szőlőoltványt beszerezni?	195
A gyümölcs- és zöldségfélék jó értékesítésének előfeltételei	195
Építkezés, beruházás	196
Hol legyen a szövetkezeti gazdaság központja?	196
Hol válasszuk ki a szövetkezeti major helyét?	197
Hogyan gondoskodjunk a majorok vízellátásáról?	198
Mi a telepítési és épülethely-kijelölési terv?	199
Milyen segítséget kérhet a szövetkezet a megyei tsz-beruházási irodától?	199
Kell-e terv a szövetkezet egyszerű építkezéseihez és ki készítheti el?	200
Kitől kérhet a szövetkezet építési és bontási engedélyt?	201
Mibe kerülnek a fontosabb gazdasági épületek?	202
Mit és hogyan építhetünk szerfából?	202
Hogyan lehet szerfás épületet igényelni, és hol lehet beszerezni a hozzávaló fa- és vasanyagot?	204
Hogyan építkezhet a szövetkezet saját erőből?	205
Hogyan számolják el a szövetkezet építőbrigádjának munkáját?	206
Mi az építő vándorbrigád, és hogyan díjazható a munkája?	206
Milyen segítséget nyújthatnak a szövetkezetek a náluk végzett vállalati építkezésekhez?	207
Miképpen foglalkoztathatók a tsz-községek kisiparosai?	208
Hogyan készül a tsz-községek mezőgazdasági és községfejlesztési terve?	209
Hogyan hasznosíthatjuk a helyi építőanyagokat?	210
Hogyan lehet téglát égetni?	210
A megyei ajánlott tervek	211
Milyen kedvezmény illeti meg a szövetkezetet, ha a megyei ajánlott terv alapján épít	212
A termelőszövetkezet pénzügyei	213
A pénzkezelés a tsz-ben	213
Mennyi pnz tartható a házipénztárban?	213
Hányféle számla nyitható a termelőszövetkezet számára?	214
Ki rendelkezik a termelőszövetkezet bankban levő pénzével?	215
Mennyi kamatot kaphat a tsz a bankban elhelyezett pénze után?	215
Hány fajta hitel van és melyik mire folyósítható?	216
Milyen beruházási munkákra ad a bank hitelt?	217
Hogyan igényelhet hitelt az új termelőszövetkezet?	219
Hogyan igényelhet beruházási hitelt a termelőszövetkezet?	219
Milyen hiteleket kaphat a termelőszövetkezet az egyszerű építkezésekhez?	220
Mikor és milyen beruházási kedvezményekben részesülhet a tsz?	220
Mekkora lehet a hitelelengedés mértéke?	221
Hány évre és milyen kamatra adják a hiteleket?	223
Milyen kedvezmény jár a saját erőből történő beruházások után?	223
Mi a termelőszövetkezeti jövedelemadó lényege?	224
Milyen adókat fizetnek a termelőszövetkezetek?	224
Milyen az adózás a pénzbeni és a természetbeni jövedelem után?	224
Mennyi a tsz-ek földadója	225
Mi után fizetnek forgalmi adót a tsz-ek?	226
Milyen épületek után kell házadót fizetni?	226
Kell-e községfejlesztési hozzájárulást fizetni a tsz-eknek?	227
Milyen időpont ban kell az adókat befizetni a tsz-eknek?	227
Hogyan adóznak a tsz-tagok a háztáji gazdaság után?	227
Mennyi a háztáji gazdaság búzaföldadója?	227
Mennyi a tsz-tag házadója?	228
Mennyi a háztáji gazdaság jövedelemadója?	228
Mennyi községfejlesztési hozzájárulást fizetnek a háztáji gazdasággal rendelkező tsz-tagok?	229
Milyen időpontban kell adót fizetni a háztáji gazdaságok után?	229
Hogyan adóznak a tsz-be lépett kisiparosok?	229
Mennyi az öröklési illeték?	230
Kell-e fizetni a tsz-tagnak a juttatott földért megváltási árat?	231
A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és termelőszövetkezeti csoportokat érintő fontosabb jogszabályok	232
A tsz-ek szervezete, működése	232
A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése	233
Egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek	233
Termelőszövetkezetek működésének engedélyezése	233
A mezőgazdasági nagyüzemű gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása	234
A termelőszövetkezeti pártoló tagság	234
A termelőszövetkezetek szakszerű irányítása	235
Nyugellátás	235
Öregségi és munkaképtelenségi járadék	235
Családi pótlék	236
Betegbiztosítás	236
Balesetbiztosítás	236
Pénz- és hitelgazdálkodás	237
A számviteli fegyelem megszilárdítása	237
A belépő tag termelési szerződése	237
A felosztott termelőszövetkezetek tartozásainak rendezése	238
Gépállomási szerződések megkötése	238
A mezőgazdasági gépi munkák és a gépbérlet díja	239
A termelőszövetkezetek gépeinek javítása, alkatrészekkel és üzemanyaggal való ellátása	239
Szőlőgazdálkodás	239
A termelőszövetkezetek kötelessége a tsz-község legelő- és apaállat-gazdálkodásának ellátása terén	240
Szerződéses termelés	240
A termelőszövetkezetek piaci elárusítóhelyen folytatott értékesítő tevékenysége	240
Termelői borkimérési engedély	241
Termelőszövetkezeti beruházási iroda	241
Az építkezések műszaki feltételeinek biztosítása	242
Termelőszövetkezetek egyszerűbb kivitelezésű építményeinek megvalósítása	242
Bekötőutak építése	243
Balesetelhárítás	243
Egyéb tudnivalók	244
A termelőszövetkezeti elnökök, könyvelők és a tagság oktatása	244
Fontosabb intézmények címei	245
Számítások, táblázatok	247
Területmértékek	247
Területátszámítási táblázat	248
Anyagok térfogatsúlya	248
Szántóegység	252
Termények, termékek természetes súlyveszteségének tájékoztató értékei	252
Szállítási-mutatók	253
A növények száma 1 katasztrális holdon, eltérő sor- és növénytávolságnál	253
Számosállatszámítás	254
Betűrendes tartalom	257

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem