1.035.545

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kísérleti fizika II.

Elektromosság-, fénytan, korpuszkuláris fizika/Egyetemi tankönyv

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Ötödik kiadás. 344 fekete-fehér fotóval és ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

XVII. fejezet
MÁGNESSSÉG
Bevezető (módszertani) megjegyzés. Modern tankönyvekben a mágneses jelenségeket
együtt szokás tárgyalni az elektromos jelenségekkel. A történeti fejlődésnek azonban... Tovább

Előszó

XVII. fejezet
MÁGNESSSÉG
Bevezető (módszertani) megjegyzés. Modern tankönyvekben a mágneses jelenségeket
együtt szokás tárgyalni az elektromos jelenségekkel. A történeti fejlődésnek azonban jobban
megfelel, ha külön, a tapasztalatból kiindulva foglalkozunk ezekkel. Később látni fogjuk,
miképpen nő ki az elektromos jelenségek ismeretéből a mágneses jelenségek értelmezése.
A fizika a jelenségekből, a természet által adott folyamatokból indul ki. Módszerének
lényege a mérés, azaz a nyert eredmények számokkal való jellemzése. Ugyanezt az eljárást
alkalmazzuk tehát a mágneses jelenségeknél is. Megvizsgáljuk, hogy a jelenségnek (pl.az
északi és déli mágneses pólusok vonzása és taszítása) milyen tényezői mérhetők (pl. mágneses
póluserősség, az erő, az r távolság). Méréssel pedig azt állapítjuk meg, hogy az egyik tényező
változtatásával miképpen változik a másik. Az eredményt feltüntethetjük grafikusan, táblázatban vagy - ha sikerül - algebrai összefüggésben. Az eredmény a fizikai törvény, mely
azután a gyakorlatban alkalmazható.
1. §. Mágneses alapjelenségek. Már az ókorban ismerték azt a jelenséget,
hogy egyes vasércfajták más vasércdarabkákat vagy vasdarabokat magukhoz
vonzanak, és fogva tartanak, még akkor is, ha egy ilyen vasdarab súlya a
másikénál nagyobb. Ezeket a vasfajtákat nevezték el az akkoriban ismert
kisázsiai lelőhelyükről (Magnesia) mágnesnek. Nem mágneses vasfajták, pl.
acélrudak is mágnesezhetők úgy, hogy azokon magnetitet (Fe303) húzunk
végig. Ilyen módon akárhány acélpálcából mágnes állítható elő anélkül, hogy
a magnetit mágneses hatásából veszítene. Ez azt mutatja, hogy a mágnesezés
nem valamilyen anyag átadásából áll, mint az érintkezés útján történő elektromos töltés átvitele. Az is ismeretes volt, hogy két mágnes között taszítás
is felléphet.
A vonzó- és taszító erő nem egyenletesen indul ki a mágnesrúd pontjaiból,
hanem vannak a rúd végeinek közelében kitüntetett
pontok, amelyek a mágneses erők forrásainak tekinthetők. Ezeket nevezzük mágneses pólusoknak.
Megfigyelték azonkívül,
hogy a vízszintes síkban
szabadon lengő mágnesrudak (mágnestűk) megközelítőleg észak-déli irányban helyezkednek el. Vissza

Tartalom

NEGYEDIK RÉSZ
Mágnesség és elektromosság
XVII. Mágnesség
1. §. Mágneses alapjelenségek 7
2. §. A mágnesség számszerű jellemzése 8
3. §. Coulomb törvénye 10
4. §. Mágneses megosztás (influencia) 11
5. §. Mágneses térerősség és mágneses erővonalak 11
6. §. Mágneses gerjesztés 15
7. §. Mágnesrúd mágneses tere: Gauss-féle főhelyzetek 16
8. §. Földmágnesség 17
XVIII. Elektrosztatikai jelenségek vákuumban (levegőben)
1. §. Alapjelenségek 21
2. §. A testek elektromos állapotának számszerű jellemzése. Coulomb törvénye 22
3. §. Elektromos térerősség 24
4. §. Elektromos erővonalak 25
5. §. Pontszerű elektromos töltés elektromos erővonalfluxusa. Gauss tétele 26
6. §. Elektromos potenciál 27
7. §. Elektroszkópok és elektrométerek 28
8. §. Elektromos megosztás (influencia) 30
9. §. Összefüggés a potenciál és a térerősség között 31
10. §. A potenciál, a térerősség és a töltés eloszlása a vezető felületén és belsejében 33
11. §. Kapacitás 35
12. §. Sűrítők vagy kondenzátorok 38
13. §. Elektromos energia. Kondenzátor energiája 39
14. §. Sűrítők kapcsolása 41
15. §. Erőhatás a kondenzátor lemezei között 42
16. §. Millikan-Ehrenhaft-kísérlet. Az elektron 43
17. §. Elektromos gépek 45
XIX. A szigetelő közeg szerepe az elektromos jelenségeknél
1. §. Sűrítő dielektrikummal. Dielektromos állandó 48
2. §. Coulomb törvénye dielektrikumban 50
3. §. Az elektromos tér dielektrikumban 51
4. §. Elektromos eltolódás 52
5. §. A dielektromos állandó molekuláris értelmezése. Polarizáció 53
6. §. Erőhatás dielektromos testekre 54
7. §. Piezoelektromos hatás 55
8. §. Az elektromos CGS rendszer 55
XX. Az elektromos egyenáram keletkezése és alaptörvényei
1. §. Az elektromos áram erőssége 57
2. §. Ohm törvénye 58
3. §. Érintkezési elektromosság. (Kontaktpotenciál) 59
4. §. Galvánelemek 60
5. §. Galvánelemek kapcsolása 63
XXI. Az elektromos áram mágneses hatása
1. §. Az áram mágneses tere. Biot-Savart törvénye 65
2. §. Egyenes és köralakú vezető mágneses tere 70
3. §. Tangensgalvanométer 73
4. §. Egyéb mágneses árammérő készülékek 74
5. §. Erőhatás áramok között. (Elektrodinamikai hatás) 77
XXII. Az áramelágazás Kirchhoff-féle törvényei és azok alkalmazásai
1. §. Kirchhoff-féle elágazási szabályok 79
2. §. Ellenállások kapcsolása 80
3. §. Az ampermérő mérési körének kibővítése (shunt) 81
4. §. Feszültségmérés. Voltmérők 82
5. §. Ellenállásmérés 83
6. §. Fajlagos ellenállás 85
7. §. Elektromotoros erő mérése kompenzációs (Poggendorf-féle) módszerrel 86
XXIII. Az áram hőhatása
1. §. Joule-féle hő. Az áram teljesítménye 87
2. §. Termoelektromosság 89
3. §. Peltier-féle hő 92
XXIV. Az áram kémiai hatása
1. §. Alapjelenség. Faraday törvényei 93
2. §. Az elektrolízis értelmezése 94
3. §. Specifikus töltés 96
4. §. Galvánpolarizáció. Akkumulátor 97
5. §. Elektrolitek specifikus vezetőképessége 99
XXV. Az anyagok mágneses sajátságai
1. §. Szuszceptibilitás és permeabilitás. Hiszterézis 102
2. Éj. A vas mágneseződésének elmélete 105
3. §. Nem ferromágneses anyagok mágneseződése 105
4. §. Lágyvas készülék 107
XXVI. Indukció
1. §. Alapkísérletek. Lene törvénye 108
2. §. Az indukció törvényei: Faraday és Lene törvénye 111
3. §. Neumann törvénye 113
4. §. önindukció 114
5. §. Induktor 116
XXVII. Váltakozó áram
1. §. Váltakozó áram keletkezése 118
2. §. Váltakozó áram önindukciót tartalmazó áramkörben 121
3. §. Váltakozó áram kapacitást tartalmazó áramkörben 123
4. §. Váltakozó áram önindukciót és kapacitást tartalmazó áramkörben 125
5. §. Transzformátor 125
6. §. Telefon és mikrofon 127
7. Maxwell féle egyenletek 128
8. §. Az áramerősség elektromágneses CGS-egysége 129
XXVIII. Elektromos kisülések gázokban. Sugárzások
1. §. Gázok ionizálása 131
2. §. Katódsugár 134
3. §. Az elektron fajlagos töltésének meghatározása 135
4. §. Ritkított gázokban az önállótlan kisülés értelmezése 138
5. §. Anód- vagy csősugarak 140
6. §. Röntgensugár 140
7. §. Termikus elektronkiváltás (Richardson-effektus) 141
8. §. Az elektroncső 141
XXIX. Elektromos rezgések és hullámok
1. §. Csillapított rezgések keletkezése 141
2. §. Csillapítatlan rezgések létrehozása 150
3. §. Rezonancia 152
4. §. Rezgések kimutatása 154
5. §. Elektromos hullámok 155
6. §. Rádió (drótnélküli telefónia) 165
ÖTÖDIK RÉSZ
Fénytan
XXX. Geometriai fénytan
1. §. A fény egyenesvonalú terjedése 167
2. §. A fény visszaverődése 168
3. §. Képszerkesztés tükrökkel 169
4. §. Fénytörés 173
5. §. Fénytörés plánparalel lemezen 175
6. §. Teljes visszaverődés 176
7. §. Fénytörés prizmán 177
8. §. Színszórás 179
9. §. Vékony lencsék 180
10. §. Vastag lencsék és lencserendszerek 184
11. §. Lencsehibák 187
12. §. A lencsék nagyítása. Egyszerű nagyító 189
13. §. Mikroszkóp 191
14. §. Távcső 193
15. §. Az emberi szem 194
16. §. A fény terjedési sebessége 197
XXXI. Fizikai fénytan
1. §. Koherens hullámok 199
2. §. Fényhullámok interferenciája 199
3. §. Fényelhajlás 207
4. §. Polarizáció és kettős törés 216
XXXII. Fotometria vagy fényerősségmérés
1. §. Fényerősség, fényáram, megvilágítás 223
2. §. Fotométerek 225
XXXIII. Színképek
1. §. A diszperzió jelensége 229
2. §. Spektroszkópok és spektrográfok 230
3. §. Emissziós színképek 231
4. §. Abszorpciós színképek 232
5. §. Normális és anormális diszperzió. Reflexióképesség 233
6. §. Röntgen-sugarak 235
7. §. Színképelemzés (spektrálanalízis) 236
8. §. A hőmérsékleti sugárzás törvényei 238
9. §. A fény kvantumszerűsége. A foton 243
HATODIK RÉSZ
Korpuszkuláris fizika
XXXIV. Atomfizika
1. §. Fényelektromos jelenségek 244
2. §. A fény kvantumelmélete 249
3. §. A modern atomfogalom kialakulása 254
4. §. Alfarészek szóródása és a Rutherford-féle atommodell 258
5. §. Bohr atommodellje 260
6. §. Az atomok gerjesztése és ionizációja. Franck és Hertz kísérletei 265
7. §. Az atom szerkezete és az elemek periódusos rendszere 270
8. §. Röntgenszínképek 277
XXXV. Atommagfizika
1. §. Természetes rádióaktivitás 281
2. §. Izotópok 291
3. §. A neutron felfedezése és jelentősége 298
4. §. Párképződés és pozitron 299
5. §. A mezon 301
6. §. Mesterséges atomátalakítás 301
7. §. Mesterséges rádióaktivitás 306
8. §. A mag szerkezete 309
9. §. A nehéz atommagok hasadása 311
Az atommag-fizikában használt jelölések és elnevezések 315
Név- és tárgymutató 317
FÜGGELÉK
Fizikusok életrajzi adatai 325

Gyulai Zoltán

Gyulai Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gyulai Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv