Ipari közigazgatás

Előszó

Az 1884. évi XVII-ik t. cz.-be igtatott ipartörvény életbelépte óta eltelt közel másfél évtized alatt e törvényünkre vonatkozólag kibocsátott elvi határozatok ma már nagy anyagot képeznek. Ez elvi határozatok anyaga koronként ugyan már összegyűjtve lett részint a törvényt magyarázó művekben, részint egyéb közigazgatási határozatokkal kapcsolatban; sőt ujabb időben is iparügyi kormányunknak a IV-ik országos ipartestületi gyülés központi bizottságához 81647/1897. sz. a. intézett leiratában foglalt azon kijelentésének behatása alatt, hogy az ipartörvényt behatóbb módositás alá venni nem szándékozik, több oldalról tervbe lett véve az ipari közigazgatással kapcsolatos elvi-jelentőségü határozatok összegyűjtése. Ezt tudva, felmentve érezhettem volna magam művem kiadása alól. A tervezett gyűjtemények azonban csupán az ipartörvény egyes rendelkezéseire vonatkozó elvi határozatokat fogják tartalmazni, mint pl. a Győrött megjelenő s a betegsegélyző pénztárakra vonatkozó gyűjtemény, miért is művemben ezeket mellőztem ; - az eddig megjelent gyűjtemények pedig több kötetre terjedvén, első sorban hivatalos használatra látszanak szánva lenni s a kisiparos osztály által, melynek a törvény s a törvényt magyarázó rendeletek megismerésére a köréből sűrűen felhangzó panaszok nagy részének megszűnése czéljából kiválóan szüksége van, alig szerezhetők meg.
Bár művem összeállításánál a hivatalos használhatóságra is figyelemmel voltam, kiválóbb súlyt helyeztem mégis arra, hogy az ipartestületek és kisiparos-osztály részére nyújtsak egy nagyobb anyagi áldozat nélkül megszerezhető teljes gyűjteményt, mely a naponként felmerülő minden iparügyi kérdésben felvilágositással szolgál. E kitűzött czélra való törekvésemben leli magyarázatát, hogy művembe, - noha az ipartörvény magyarázata az iparügyi minisztérium jogkörébe tartozik, - a miniszteri rendeleteken és elvi határozatokon kivül a hazai kereskedelmi és ipari érdekképviseletek által fontosabb iparügyi kérdésekben nyilvánitott azon véleményeket is felvettem, melyek mig egyfelől minden kételyt kizárólag a törvény szövegének egyedüli helyes értelmezéséből folynak, másfelől a kereskedelem és ipar érdekképviselete terén több mint egy évtizedes szolgálatom alatt szerzett tapasztalataim szerint nélkülözhetlen felvilágosítást varinak hivatva nyújtani elvi határozatokban eddig kifejezésre nem jutott kérdésekben.
Művem több évi gyűjtés eredménye; beosztásánál a könnyű áttekintés végett szorosan az ipartörvény fejezeteihez alkalmazkodtam, mely módszer a törvény szövegének s a 39266/1884. sz, végrehajtási rendeletnek felvételét mellőzhetővé tette. A »Törvények gyűjteményé«-n és »Magyarországi Rendeletek Tárá«-n kivül a következő oldalon megnevezett műveket, a hazai kereskedelmi és iparkamarák jegyzőkönyveit, különböző szaklapokat, első sorban az »Iparügyek«-et és »Magyar Ipar«-t is forrásul használtam. Munkám kiadását kiválóan megkönnyitette dr. Horváth János ur, az »Országos Iparegyesület« igazgatósági tagja, ki az elvi határozatok összegyűjtésénél hathatósan támogatott, miért is e helyütt őszinte köszönetemet fejezem ki.
Ha az iparügyi kérdésekben való felvilágosításra s az ipari közigazgatás menetének gyorsítására irányuló czélomat sikerült csak némi részben elérnem, felesleges munkát nem végeztem.

Pécsett, 1898. évi szeptember havában. Vissza