1.035.431

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A földmívelés közgazdaságtana

Agrárgazdaságtan és agrárpolitika

Szerző

Kiadó: "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám: 379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Aranyozott félbőr könyvkötői kötésben. "Pátria" Irodalmi Váll. és Nyomdai R-T. nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Pázmány Péter Tudomány Egyetemen 1911 óta, a József Műegyetemen 1914 óta és a Közgazdaságtudományi Karon 1926 óta tartok agrárpolitikai előadásokat. Ezeknek az előadásoknak anyagát teszem közzé... Tovább

Előszó

A Pázmány Péter Tudomány Egyetemen 1911 óta, a József Műegyetemen 1914 óta és a Közgazdaságtudományi Karon 1926 óta tartok agrárpolitikai előadásokat. Ezeknek az előadásoknak anyagát teszem közzé ebben a könyvben. Egyes részek már 1919 tavaszán készen álltak, más részeit ellenben csak 1926 őszén vetettem papírra. Magyarország életének legváltozatosabb és legválságosabb éveire esik tehát az az idő, amely alatt a könyv készült. De ezek a változások nem érintették a tudományos megállapításokat.
A társadalmi tudományok szempontjából a legutóbbi tíz év sok olyan tapasztalattal szolgált és sok olyan szociális kísérletet hozott, hogy azok világában bizonyos kérdések másként hatnak ma, mint az azt megelőző hosszú béke korszakában. Ámde viszont az, ami ezen a szűrőn keresztülment, kiállta a legellentétesebb bírálatok kereszttüzét.
Könyvemnek az a célja, hogy a mezőgazdaságnak és a mezőgazdasági lakosságnak különállását, a közgazdasági élet törvényszerűségével megmagyarázzam.
Hálás köszönetet mondok a M. Kir. Statisztikai Hivatalnak, de különösen Kovács Alajos h. államtitkár, igazgató úrnak és Konkoly Thege Gyula min. tanácsos, aligazgató úrnak azokért a statisztikai adatokért, amelyeket szívesek voltak könyvem rendelkezésére bocsátani.

Budapest, 1927. február havában.
Mattyasovszky Miklós. Vissza

Tartalom

A földmívelés közgazdaságtana.
(Agrárgazdaságtan és agrárpolitika.)
I.
Agrárgazdaságtan
A földmívelés fogalma, ágai, történeti fejlődése 17-21
Mezőgazdaság, erdészet, bányászat. - Növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlészet, méhészet, baromfitenyésztés. - Vadászat, halászat. - Történeti sorrend. - Magyarország Szent István kora. - A földmívelés fejlődésmenete; külső ismertetőjelek (állat- vagy növénytenyésztés sokfélesége) ; kapcsolat a természettudománnyal.
Miben különbözik a földmívelés az ipartól, a kereskedelemtől? 21-35
A természet különböző szerepe. - A földjáradék - A járadék általánosítása. - A földmívelés és a járadék. - A járadék oka : az áldozatot felülmúló haszon. - A járadék mint nemzetközi jelenség. - A járadék és a magántulajdon. - Kommunizmus mellett is lehet járadék. - A földjáradék sajátságai. - A hozadék csökkenése a mezőgazdaságban. - A földjáradék és a haszonbér. - Házi kezelés mellett is lehet földjáradék. - A földjáradék kis- és nagyüzemnél. - Népsűrűség befolyása. - Forgalmi gazdaság nem előfeltétele a járadéknak. - A termelési költség. - A keresletkínálat - A haszonelmélet. A szükségletek szaporodása és finomodása; a szükségletkielégítés közvetlensége vagy közvetettsége. - Technikai műveletek és szerződéskötések. - Kereskedelem- és iparban nagyobb a rendszerinti nyereség. - A gazdasági súly különböző fokozatai földmívelésben, iparban és kereskedelemben. - E különbségeknek a gazdaságtanban is kifejezést kell adni. - Agrárgazdaságtan, agrárpolitika.
Az agrárgazdaságtan és agrárpolitika viszonya a joghoz, közigazgatáshoz, statisztikához 35-40
A jog a gazdasági élet külső, formai rendje. - Az agrárjog a dologi, kötelmi, öröklési, perjogban. - Agrár jog. - Az agrárjog a büntetőjogban és a közigazgatási jogban. - Agrárstatisztika.
Az agrárpolitikának az irodalomban és gyakorlatban többféle értelmet tulajdonítanak 40-46
Mezőgazdasági politika, agrárpolitika. - Az agrárpolitika mint földbirtokpolitika. - Az agrárpolitika tényezői: az állam, a társadalom. - Az agrárpolitika nemcsak szabályozza,
de fejleszti is a földmívelést. - Az egyoldalú agrárpolitika: agrárius politika. - Az állami agrárpolitika eszközei: intézkedések, rendeletek, törvények. - A földmívelést előmozdító
eszközök szervesek vagy szervetlenek. - Indukció és dedukció. - Történeti és leíró agrárpolitika. - Törvények és törvényszerűségek.
Az agrármozgalmak és agrárprogrammok 46-50
Gyakorlati agrárcélok. - Agrárválságok leküzdése. - Anglia. Az agrárvámok megszüntetése. - Telepítés. - Közterhek leszállítása, gabonahatáridő-üzlet, bimetallizmus, vasutak államosítása. - Északamerikai Unió. - Abszentizmus, egyenlő teherviselés. Kartelek, tőzsde, vasút, gabonaraktárak. - Franciaország. - Németország. Szerves agrárprogramm. - Magyarország. - Az elmélet is merített az agrármozgalmakból és agrárprogrammokból. - Az értékesítés válsága.
Az agrárpolitika viszonya a szociálpolitikához 50-56
A közgazdaságtan mint individuális, mint szociális tudomány. - Mi a szociálpolitika? - Általános és gazdasági szociálpolitika. - A gyengébb osztályok védelme. Az ipari proletariátus védelme. - Mi a különbség szociálpolitika és szociálizmus között? - A munkásosztály és a többi osztályok. - Középosztály-politika. - A mezőgazdasági munkások ügye. - Mezőgazdasági szociálpoltika. - A mezőgazdasági szociálpolitika szervesebben függ össze az általános gazdasági politikával, mint az ipari szociálpolitika. - Az állam szociálpolitikájának egyensúlyban kell tartani a földmívelő-, iparos- és kereskedő-osztályokat.
Az állami beavatkozás oka és mértéke 56-61
A földmívelők osztályának kisebb műveltsége és ereje. - Az ország élelmi- és nyersanyagszükséglete. - A földmívelő lakosság száma. - Akadályokat elhárító, egyenesen támogató beavatkozás. - Erkölcsi szempont. - A beavatkozásnak alkalmazkodnia kell a földmívelés természetéhez. - A földmívelő lakosság maradisága. - Honi szempontok.
A társadalom szerepe 61-65
A társadalom helyi feladatai partikuláris jellegével. - A társadalmi szervezkedés fokozatai.
- Tagozatok az agrártársadalmon belül. - Az agrárszervezetek kisebb, az ipari, kereskedelmi szervezetek nagyobb befolyása.
A földmívelő- vagy iparosállam kérdése 65-71
Mi alapon különböztetjük meg a földmívelő- és iparosállamot? - Miképpen egészítik ki egymást földmívelés, ipar és kereskedés ? - A kérdés az ókorban. - A középkorban. - Iparos állam földmívelése. - Egyéb sajátságai. - Az iparosodás mikéntje. - Nyugateurópa. - Oroszország és Magyarország. - Észak-Amerika.
A foglalkozás és az életviszonyok 71-72
Szaporodás. - Halálozás. Sorozási eredmények. - Öngyilkosságok. Bűnözési különbségek.
Irodalmi tájékoztató 72-75
Rendszeres agrárpolitikai művek. - Agrárpolitikai részek közgazdaságtani könyvekben. - Monográfiák és cikkek.
II.
Agrárpolitika.
1. A föld.
A föld mint termelő és jövedelmet adó tényező 79-82
A föld vagy a reáfordított munka termel-e ? - Tőke-e a föld ? - A föld mint jövedelemforrás. - Fogyasztásra, értékesítésre termelés.
A föld és az ember kapcsolata az egyes, a család, a törzs szempontjából 82-90
Közös tulajdon. - Egyéni tulajdon. - A falu, a tanya. - A földközösségek. - A földközösség magyarországi statisztikája. - Szociális jelentősége. - A földközösség és a községi földtulajdon.
A földtulajdon sajátosságai. A földtulajdon ellenzői 90-92
A föld, mint a munkarendszer alapja 92-94
Munkára kényszerít vagy a szükséglet vagy a hatalom. - A munka ellenőrzése. - A földmívelő munka ellenőrzése. - Rabszolgamunka, kolonátus a földmívelésben. - Jobbágymunka, mint különleges földmívelőmunka.
Jobbágyság és jobbágy megváltás különösen Magyarországon 94-98
A jobbágyság fokozatai, terhei. - Szabad költözés, röghöz kötöttség. - Urbarialisták, kontraktualisták. - A jobbágymunka termelékenysége csökkent, mikor értékesítésre kellett
termelni s mikor a munka értéke emelkedett. - A jobbágymegváltás többféleképpen történt.
Földhöz kötött munka, szabad munka 98-101
A jobbágyság megszűnésének gazdasági hatása a volt földesúrra. - A jobbágyság megszűnésének gazdasági hatása a volt jobbágyra. - A szabad munka alapja: az érdek. Érdek- vagy bérharcok. - Ezek korlátja a közérdek. - A földmívelő munka viszonylagos kötöttsége, szabad munkarendszer mellett is.
A föld kezelési módjai: Házi kezelés, haszonbérlet, részes bérlet 101-115
Legtermészetesebb a házikezelés. - Gazdasági előnye. - Alkotmányjogi előnye. - Társadalmi előnye. - Házikezelés a törpe-, kis-, közép-, nagybirtokon. - Hogy fejlődött ki
a haszonbérbeadás? - Nagybérlet, kisbérlet. - Részvénytársasági, szövetkezeti haszonbérlet. - Középhaszonbérlet. - Haszonbérleti statisztika. - A trágyázás nehéz kérdés a szövetkezeti bérletnél is. - Haszonbérleti jog. - Részes haszonbérlet.
Örökhaszonbérlet. Járadékbirtok 115-118
Az örökhaszonbérlet lényege, történeti fejlődése. - Az örökhaszonbérlet szerepét újabban a járadékbirtok vette át. - A járadékbirtok és a telepítés.
A föld mívelési módjai a termés (mit termelünk) és az eszközök (hogyan termelünk) szerint 118-122
Mívelési ágak, mivelési rendszerek. - A földmívelés nyersanyagkészlete. - A földmívelés kötöttebb, mint az ipar. - Vetésforgó.
A mívelési ágak a termelés, az értékesítés szempontjából 122-125
A városok mint fogyasztóközpontok. - Thünen. - Mívelési ág és a föld ára közt összefüggés van.
A mívelési rendszerek; külterjesség, belterjesség 125-132
Mit értünk külterjesség és belterjesség alatt. - A belterjesség növeli a gazda függését. - A terményárak, a termelési és szállítási költségek befolyása. - A mívelési rendszer változtatásának nehézségei. - Többtermelés és túltermelés a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem szempontjából. - Földjavítások.
A földmívelő üzem. Leltár; könyvvitel 132-134
Birtokrendezés. (Tagosítás. Arányosítás. Úrbéri elkülönítés) 134-138
A birtokrendezés és a közérdek. - Nyomásos és szabad gazdálkodás. - A birtokrendezés jelentősége. - Birtokrendezési eljárás. - A földbirtok alakja. A tagbirtok.
Földbirtokpolitika 138-148
Fogalma tágabb és szűkebb értelemben. - Birtokpolitika az ókorban, középkorban. - A modern állam földbirtokpolitikája.
Birtoknagyságok (kategóriák) 148-151
Az egyes birtokkategóriák. Előnyök és hátrányok 151-176
Kisbirtoknál termelési, értékesítési, népesedési, társadalmi és politikai szempontok. - Nagybirtoknál ugyanezek a szempontok. - Középbirtoknál és törpebirtoknál ugyanezek
a szempontok. - A birtokmegoszlás Nagy-Magyarországon. - Statisztikai adatok. - Osztályozás a munkakör alapján. - A középbirtok. - Osztályozás a terméshozam alapján. -
A magyar kisbirtok nagyrésze nincs tagosítva. - A tanyásbirtok. - A szélsőséges időjárás. - A nehéz talajviszonyok. - A kisbirtok erőssége a testi munka. - A kisbirtok tőkeszegény. - A kisbirtok állattartás terén elég jól áll. - A kisbirtok szemtermelése. - Az értékesítés szervezetlensége. - Kisbirtokon több ember él, mint nagybirtokon. - A népszaporodás is kisebb nagybirtokon. - A nagybirtok szociális hátrányai. - A túlnagy birtokok. - Korlátolt
forgalmú nagybirtokok. - A magyar hitbizományi birtokok. - A hitbizomány reformja. - Paraszthitbizomány. - Zárt birtokok. - Birtokminimum, parcellaminimum.
Birtokváltozási politika 176-189
A birtokváltozás esetei. - Szabad birtokforgalom. - Korlátozások. - Adóztatás. - A birtokváltozási esetek aránya. - Elidegenítés. - A föld ára. - Idegenek földszerzése. - Nemzetiségek földszerzése. - Végrehajtás. - Öröklés. - Jog és jogszokás. - Egyenlő osztály. - Törzsöröklés. - Magyarországi öröklési szokások. - A földreformtörvény törzsöröklése. - Törzsöröklés előnyei, hátrányai.
Birtokváltoztatási politika 189-202
Régi telepítések. - Mi a telepítés, mi a parcellázás? - Gazdasági, szociális, nemzeti telepítés. - Kisbirtokos, - munkástelepítés. - Középbirtokos telephely. - Falutelepítés, hozzátelepítés. - A telepes támogatása. - Középületek, közterületek. - A telepes ellenőrzése. - A parcellázás
szabályozása. - Külföldön. - Magyarországon. - Állami elővásárlási jog. - Kisajátítás. - Újabbkori magyar telepítések. - A Darányi-féle javaslat. - Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége (Altruista Bank). - Parcellázások. - Világháború előtti birtokpolitika Angliában. - Oroszországban. - Romániában. - Németországban. - Franciaországban. - A skandináv országokban. - Görög-, Olasz- és Spanyolországban.
A világháború és a földbirtokpolitika 202-208
Néphadsereg és földosztás. - Háború alatti birtokpolitika. - Az összeomlás. - A földreform, mint a hadsereg leszerelője. - A néptörvény - A nagybirtokok szocializálása. - A kommunizmus. - A trianoni határok miatt még rosszabb lett a birtokeloszlás. - Trianon miatt nőtt a proletariátus. - Az 1020. évi reform.
A háború utáni földreform 208-219
Törvények és rendeletek. - Megváltási jog..- Vagyonváltság. -. Elővásárlási jog. - Parcellázás ellenőrzése. - Tulajdoni, haszonbérleti alap. - Járadéktelek. - Konzerváló
rendelkezések. - Kiknek ad a reform földet ? - Kiktől vesz a reform földet ? - A nagybirtok a szomszéd államok reformjaiban. - A reform s a kötött birtok. - Kis- és középbirtok
védelme. - Régi középbirtokos- osztály. - Új középbirtokok létesítése. - Visszajuttatás ; vagyoni előny megosztása. - Vitézi telek. - A reform és a telepítés.
A földreform végrehajtása 219-221
Ki hajtsa végre a reformot? - Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB.). - A földbirtokrendező per.
Az ítélet végrehajtása 221-223
Költségek. - Végrehajtó szerv. - Mérnök. - Ellenérték megállapítása.
A kiosztott föld mívelése és megtartása. A házhelyek beépítése 223-226
Elidegenítési, terhelési, végrehajtási korlátozások. - Az okszerű mívelés akadályai. - Pénzügyi megoldás. - Házépítés.
A birtokrendezés befejezése 226-227
Befejezetté nyilvánítás. Mezőgazdasági hiteltörvény. - Az állami elővásárlási jog további fentartása. - A kiosztott földek tagosítása.
Eredmények 227-230
A reform a birtokeloszlási és szociális viszonyokat megváltoztatta. - De Csonka-Magyarországon a reform dacára alig valamivel lesz jobb a birtokmegoszlás, mint volt
Nagy-Magyarországon. - A szociális cél. - A termelési szempont.
2. A munka.
A munka a mezőgazdaságban 231-237
Testi, szellemi munka. - Mezőgazdasági munka. - Miben különbözik az ipari munkától? - Marx álláspontja. - Mezőgazdasági munkaegyesítés. - Mezőgazdasági munkamegosztás. - Mezőgazdasági gépek. - Férfi-, női- és gyermekmunka. - Családi munkamegosztás.
A munkás. A munkarendszerek 237-241
Munkára kényszerítő okok. - Gazdamunkás. - A kizárólag munkája után élő munkás. - Rabszolgaság. - Jobbágyság. - Szabad munka. - Mezőgazdasági munkásosztály tagozatai.
A munkaszerződés 241-242
A végzendő munka körülírása. - Pénzbér, terménybér. - A munka tartama.
A munkaszerződés szabadsága, szabályozása 242-246
Munkavállaló, munkaadó. - A munka mérése. - A munkaszerződést az állam ellenőrzi. - Nemzetközi munkafeltételek - Koalició és sztrájkjog korlátozása a mezőgazdaságban.
Mezőgazdasági szociálpolitika 246-250
A mezőgazdasági társadalom tagozatai. - Mezőgazdasági és ipari szociálpolitika közti különbség. - Középosztály szerepe. - Munkásvédelem.
A munkaerő fentartása 250-252
Munkásbiztosítás - szociális biztosítás. - Balesetbiztosítás. - Betegség elleni biztosítás. - Lakás, ruházkodás, táplálkozás, tisztaság.
A munkaalkalom biztosítása 252-256
A gazdasági cselédnél, a munkásnál, a törpe- és kisbirtokosnál. - Munkanélküliség. - Munkanélküliség elleni biztosítás. - Közmunkák. - Költözködés. - Munkásközvetités. -
Városbaözönlés. - Vándormunkások.
A falusi jóléti intézmények 256-263
Közüzemek (világítás, járda, vízvezeték). - Szövetkezetek. - A falusi ember szórakoztatása. - Jótékonyság. - Háziipar. - A munka elismerése és jutalmazása. - Falusi közigazgatás.
A mezőgazdasági munkára nevelés. A mezőgazdasági oktatás 263-267
A földmíves nép nevelése. - Iskolák osztályozása. - Falusi iskola. - Nők oktatása. - Katonák gazdasági oktatása. - Téli tanfolyam. - Népfőiskola.
Mezőgazdasági szakoktatás 267-270
Általános, különleges szakoktatás. - Alsó-, közép-, felsőfokú szakoktatás. - A gazdatiszt - Mezőgazdasági egyetem.
A mezőgazdasági munka és a szocializmus. Agrárszocializmus 270-278
Szocializmus és klasszikus közgazdaságtan. - Agrárszocializmus. - A régi szocialista dogma nem ismert különbséget mezei és ipari munka között. - Az ipari munka inkább ad egyforma életszínvonalú, szervezhető munkástömeget. - Parasztszocializmus. - Munkásszocializmus. - Szocializmus és válság. - Agrárszocialista programmok. - Az erfurti programm. - Parasztvédő programmok. - Magyarországi agrárszocializmus. - Agrárszocializmus más államokban. - A görlitzi programm. - A salzburgi programm. - A földmívesmunkás és a vallás - A vagyon- és jövedelemeloszlás nagy-aránytalansága okozza az agrárszocializmust.
3. A tőke.
A tőke a mezőgazdaságban 279-281
A tőkeképzés kezdete. - A kölcsön eredetileg a fogyasztás hiányából származott. - Hitelműveleti kölcsön. - A gazdálkodás függő helyzetbe jut a kapitalizmussal szemben. -
Kartellek.
Mezőgazdasági hitel 281-287
A hitel célja. - Földszerző, földjavító, üzemi hitel. - Fedezet, jogi forma, banktechnika. - Személyi hitel. - Hosszúlejáratú hitel. - Rövidlejáratú hitel. - Jelzáloghitel. - Tőkejelzálog-, járadékjelzáloghitel. - Zálogleveles hitel. - A föld becslése. - A hitel felhasználásának ellenőrzése. - A telekkönyv. - A földszerzési- és javítási hitel fontossága.
Üzemi hitel 287-292
Állami támogatás. - Váltóhitel. - Adóslevél, folyószámla. - Várható termésre adott hitel. - Kész termésre adott hitel. - Ingójelzáloghitel. - Szociális jelentősége.
Egyéb hitelkérdések ; különösen az uzsora 292-297
A hitelező személye vagy szervezete. - Részvénytársaság, szövetkezet. - Földhitelintézetek. - Birtokkategóriák összefüggése a hitelformákkal. - Hitelínség, hitelbőség. - Hitel termelési, értékesítési okból. - Uzsora. - Változatai. - Védekezés az uzsora ellen. - Zálogház. - Hitelszövetkezet. - Szövetkezeti központ.
Az eladósodás 297-302
Az eladósodás hatásai. - A hitel 1848 előtt. - 1867 után. - Javaslatok az eladósodás ellen. - Végrehajtási jog korlátozása. - Létminimum. - Otthonmentesítés. - Uj földtehermentesítés.
Hitel és takarékosság 302-307
Hitel nélkül termelő gazdaság. - Belterjesség és hitel. - takarékos gazdálkodás. - Életszínvonal. - A gazda személyes kiadásai a termelési költséghez tartoznak. - Gyermekek
neveltetése. - Hitel és értékesítés. - Egyforma feltételek. - Állami beavatkozás.
Mezőgazdasági biztosítás 307-314
Különös kárveszély. - Károk, melyek ellen nincs biztosítás. - Tűzkárbiztosítás. - Szociális jelentősége. - Önbiztosítás. - Kötelező tűzkárbiztosítás. - Jégkárbiztosítás. - Jelentőségét emeli a belterjesség. - Kötelező jégkárbiztosítás. - A jégkárbiztosítás előmozdítja a tagosítást. - Állatbiztosítás. - Állattenyésztést fejlesztő hatása. - Részvénytársasági vagy
szövetkezeti biztosítás.
4. A gazdálkodást óvó és előmozdító intézkedések. (Mezőrendőrség.)
Agrárrendészet. - Közigazgatási intézkedések ; ezek fontosabbak: mint a törvényhozásiak. - Szomszédsági viszonyok rendezése. - Növényi és állati betegségek (kártevők) elleni védekezés. - Kitanítás. -- Kötelezés. - Állami végrehajtás. - Erdőrendészet. - Vízrendészet. - Legelőrendészet. - Pozitív beavatkozás. - Fordulós (nyomásos) vagy szabad gazdálkodás. - Terményhamisítás megakadályozása. 315-320
5. Szervezkedés a mezőgazdaságban.
Az agrárszervezkedés fajai és fokozatai 321-328
Jobbágyközség. - Politikai község. Faluközösség. - öntudatos szervezkedés. - Gazdasági egylet, szövetkezet, érdekképviselet. - Gazdasági egyesületek. - Gazdasági egyesület
érdekképviseleti szerepe. - Gazdasági egyesület szövetkezeteket létesítő szerepe. - Az egyesületek nálunk nem tudták a falusi népet megszervezni. - Szövetkezetek. - Agrárválság, mint a szövetkezést előmozdító tényező. - Termelőszövetkezet kollektív üzemmel. - Részleges termelő szövetkezet. - Fogyasztási szövetkezet. - Értékesítő szövetkezet. - Szövetkezet és kereskedelmi törvény.
A szövetkezet jelentősége 328-331
A szövetkezeti gondolat. - Vegyes szövetkezet. - A szövetkezet átveszi a gazda kereskedelmi teendőit. - Szövetkezetek kooperációja. - Szövetkezeti központ. - Nevelő hatás. - Szövetkezeti vezetők.
Érdekképviselet. A falu vezetése 331-337
Kötelező érdekképviselet. - Magyarországon. - Mezőgazdasági kamara. - Agrárérdekek térvesztése; ennek okai. -
Agrártársadalom széttagoltsága. - Középosztály-kérdés. - Új középosztály. - Falusi tisztviselők jelentősége.
Agrársajtó 337-340
6. Fogyasztás és értékesítés a mezőgazdaságban.
A termelő nehéz helyzete az értékesítés szempontjából 341-316
Városok mint fogyasztó piacok. - A vásár.- A piac. - A tőzsde. - Az áralakulás. - A kínálat. - A gazda nem tudja befolyásolni a kínálatot. - A gazdák összebeszélése sem tudja befolyásolni a kínálatot. - A kereslet. - Kereskedelmi szabályok és szokások. - Nyereséges és veszteséges üzletek csak sok ügyletnél egyenlíthetik ki egymást. - A gazdának nehéz áttekintést szerezni. - Kereskedők, mint gazdasági terményt kínálók. - Hatósági intézkedések. - Gabonapolitika. - Mezőgazdasági és ipari cikkek értékesítése nem egyformán van szabályozva. - Háborús példák.
Árútőzsde és állatvásár. Mezőgazdasági ipar 346-351
Tőzsdei ügyletek. - Fedezetlen határidő-ügylet. - A határidő-ügylet eltiltása. - Jelentősége export- és import-államban. - Hivatalos árjegyzés. - A tőzsde autonomiája. - Tőzsdei bíráskodás. - A gazdák nincsenek képviselve a tőzsdén. - Állatvásárok. - Mezőgazdasági ipar. - Termelők, kereskedők kezében
A gazdák értékesítési akciói 354-360
Tájékozódás a termény- és állatárakról. - Hivatalos adatok. - Termésbecslés. Állatszámlálás. - Közvetítés csökkentése. - Értékesítő szövetkezetek. - Raktározás. - Hitelezés. - Az egész termés vagy egy részének lekötése a szövetkezetnek. - Értékesítő szövetkezet és árleszállás. - Áremelkedés. - A szövetkezet árszabályozó szerepe. - Az értékesítés elosztása egész évre. - Néha a kicsiben eladás előnyösebb. - A búzatermés mikor szokott kereskedelmi forgalomba jutni? - Eladósodott gazda rosszul szokott értékesíteni.
Értékesítési politika. Védvámok 360-368
Gabona- és húsdrágaság. - Kicsinybeni és nagybani árak. - Állandó drágulás állami beavatkozásra vezet. - Értékesítési válság. - A szabadkereskedelmi iskola ellenezte a beavatkozást. - Anglia. - Franciaország. - Németország. - Ausztria-Magyarország. - Védvámok; előbb csak ipariak, később agrárvámok is. - Ipari és agrárvám közti különbség a fogyasztásnál. - A termelésnél. - A munkásnál. - A törpe- és kisbirtokosnál. - Melléktermények vámja. - Állatvám. - Takarmányvám. - Agrárvám és belföldi mezőgazdaság. - Szállítási tarifa, adó, rendőri intézkedés is lehet védvámos hatású. - Lépcsőzetes vám. - Agrárvám mértéke. - Fogyasztók kárpótlása agrárvámokért. - Vagyon- és jövedelemadó. - Államosítás és monopólium.
Névmutató 369-370
Irodalom 371-379

Mattyasovszky Miklós

Mattyasovszky Miklós műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mattyasovszky Miklós könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv