A halál himnusza

Előszó

Részlet a könyvből:
Néminemű bölcs, hogy az halált jonkább eszében tarthatná ez bölcs szerzé ez verseket, ezenképpen mondván: Elmegyek meghalni mert az halál bizony de az halálnak órájánál semmi bizontalanab. Jólehet bizontalan legyen, de maga azért elmegyek meghalni. Vissza

Fülszöveg

A harmadik „Hungária könyv" szövege a magyar irodalom egyik legszebb ékessége. Ráskai Lea dömés apáca a XVI. század elején kézírással másolta ki a Példák könyvéből. Szelleme a középkori haláltáncokra emlékeztet és gyönyörű nyelvezete a legszebb magyar nyelvemlékké avatja. (Az itt közreadott szöveg Beöthy Zsolt feldolgozása).
A Hungária nyomda ezzel a könyvével azt kivánja dokumentálni, hogy a modern nyomdatechnika e régmúlt kor jellegzetes és az emberi kéz munkájára épitett stílusában is művészit tud alkotni.
A könyvnyomtatásnak Gutenberg találmányát megelőző korát az u. n. tömbnyomások (Blockdruck) jellemzik. A tömbnyomásoknál eleinte fába metszették a képeket «s a fametszetekről kinyomott könyvekbe kézzel irták be a szöveget. Később a tulajdonképeni Blockdrucknál a szöveget is fatömbbe metszették és igy sokszorositották. A középkori barátok kódexiró művészete ilymódon közkinccsé válhatott.
A halál himnuszának ez a kiadása a középkor müvészetét párositja a mai technikával. A szöveg elrendezésénél, a betük irásánál, az iniciáléknál és illusztrációknál a rajzolómüvész a XVI. század művészeti kultúráját és lelkivilágát akarta kihangsúlyozni. Minthogy a középkori kódexek másolásánál gyakori szóleröviditések itt nem voltak alkalmazhatók, a szövegnek olymódon való elrendezése és megrajzolása, hogy az oldalak mindig harmonikus képet nyújtsanak, szinte elképzelhetetlen nehézségeket okozott. Azt reméljük, hogy a kész munkán ezeknek a nehézségeknek semmi nyoma nem látszik.
A rajzokat a nyomda művészi vezetője ólomtömbökbe véste és sok hónapi munkája teljes épségben tudta átvinni az ólomtömbbe a rajzoló művészetét. Minden szin külön ólomvésetet tett szükségessé és a végzett munka igy többszöröse annak a munkamennyiségnek, amellyel tömegkönyv előállitásánál a modern reprodukáló ipar a sokszorosítást el tudja végezni.
Ennek a könyvnek elkészítésénél azonban el kellett térni a mai kor racionalizáló célkitűzésétől és az eltöltött munkaidő, a feláldozott munkamennyiség figyelmen kivül hagyásával csak arra voltunk tekintettel, hogy művészileg hibátlan és stílusában teljesen korszerű könyvet alkossunk.
Reméljük, hogy a modern nyomdai eszközök és a régmúlt idők kézi művészetének egyesítésével sikerült elgondolásunkat megvalósítani és a magunk elé tűzött célt elérni. Vissza