1.035.308

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához

Melioráció - öntözés és talajvédelem '88 melléklet

Előszó

A mezőgazdasági termelés elsődleges célja egyre nagyobb növényi hozamok megfelelő minőségben és egyre kisebb fajlagos költségekkel történő előállítása anélkül, hogy a termelési tevékenység hatására... Tovább

Előszó

A mezőgazdasági termelés elsődleges célja egyre nagyobb növényi hozamok megfelelő minőségben és egyre kisebb fajlagos költségekkel történő előállítása anélkül, hogy a termelési tevékenység hatására az adott és a környező terület talajaiban kedvezőtlen változások következnének be.
Talajkészleteink Magyarország természeti erőforrásainak jelentős hányadát képezik, racionális hasznosításuk mezőgazdaságunk egyik alapvető feladata.
A talaj legfontosabb jellemzője a termékenység, az a specifikus tulajdonság, hogy a talaj, víz, levegő és növényi tápanyagok egyidejű jelenlétét teszi lehetővé, s képes ily módon a természetes növényzet vagy a termesztett növények talajökológiai igényeit - többé vagy kevésbé - kielégíteni.
A talaj több természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) együttes hatását integrálva biztosít „életteret" a mikroorganizmus-tevékenység, „termőhelyet" a növények számára.
A talaj feltételesen megújuló erőforrás, és mint ilyen a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze. A növényi hozamok előállítása során nem semmisül meg, nem változik meg szükségszerűen és alapvetően. Megújulása azonban nem megy végbe automatikusan.
A talajtermékenység megőrzése és fokozása állandó tevékenységet követel, amelynek legfontosabb két területe az agrotechnika és a melioráció. Végül a talaj a bioszféra nagy pufferkapacitással rendelkező eleme, amely - egy bizonyos határig - képes mérsékelni, tompítani a talajt érő - természeti tényezők vagy emberi tevékenység által okozott - hatásokat. A talaj termékenységét a talajtulajdonságok együttese, illetve a talajban végbemenő anyag és energiaforgalmi folyamatok határozzák meg.
A talajok jellemzéséhez, a talajban lejátszódó folyamatok jobb megismeréséhez, a különböző beavatkozások szükségességének meghatározásához, sorrendiségének elbírálásához, módszereinek kidolgozásához (tervezés, kivitelezés, ellenőrzés) megfelelő tartalmú és részletességű helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a talajszelvény minden szintjéből és rétegéből.
A helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok eredményét (számszerű értékkel vagy határértékekkel meghatározott kategóriákkal) a talajtérképek tartalmazzák. A talajtérkép mint tematikus térkép, a talajról szerzett információkat területre vetítve ábrázolja.
A gyakorlati igényeknek leginkább a nagyméretarányú, 1:10 000-es léptékű talajtérkép felel meg. Ez közvetlenül vagy célvizsgálatokkal kiegészítve alkalmas a mezőgazdasági üzemek talajadottságainak rögzítésére, a talajtani-, agrokémiai igények kielégítésére.
Így különösen:
-- A korszerű földértékeléshez:a talajok termékenységét kifejező termőhelyi értékszámok megállapításához. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. A HELYSZÍNI TALAJFELVÉTELEZÉST MEGELŐZŐ FELADATOK 7
1. A helyszíni munka előkészítése 7
2. Térképi alapok 8
2.1 A topográfiai térkép 9
2.2 Lejtőkategória térkép 9
2.3 Távérzékelési alapok 12
3. Talajtérképezés alapelvei 12
3.1 A talajtérképezéssel érintett terület 12
3.2 A talajtérképezés rendszere 12
4. A helyszíni talajfelvételezés eszközei 13
5. A talajtérkép készítés segédletei 13
5.1 Talajszelvény helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv 14
5.2 Talajminta átadási-átvételi jegyzék 14
5.3 Jegyzőkönyv a talajtérkép minősítéséről és átvételéről 14
II. HELYSZÍNI TALAJFELVÉTELEZÉS 15
1. A terület természeti adottságainak megismerése és értékelése 15
2. A talajszelvények helyének kijelölése 15
3. A talajszelvények feltárása 19
3.1 Ásott talajszelvények 19
3.2 Fúrt talajszelvények 20
4. A talajszelvény általános adatainak rögzítése 20
5. A környezet leírása 21
5.1 Domborzat 21
5.2 Növényzet 22
6. A talajszelvény morfológiai vizsgálata és leírása 22
6.1 A talajszelvény előkészítése morfológiai vizsgálatra 23
6.2 A talajszelvény szintjeinek (rétegeinek) elhatárolása, megnevezése,
jelölése, leírása 23
6.2.1 A talajszintek és rétegek elhatárolása 24
6.2.2 Talajszintek és rétegek megnevezése 24
6.2.3 A talajszintek és rétegek leírása 28
6.2.4 A humuszos réteg vastagságának megállapítása 28
6.2.5 Eltemetett talajrétegek leírása 29
7. A talajszintek, rétegek tulajdonságai és leírásuk 29
7.1 A talaj színe 29
7.2 A talaj nedvességállapota 31
7.3 A talaj mechanikai összetételének (fizikai féleség) és a talajképző
kőzetnek a meghatározása 31
7.3.1 A talaj mechanikai összetétele (fizikai félesége) 31
7.3.2 A talajképző kőzet 33
7.4 A talaj szerkezete 34
7.5 A talaj tömörsége, tömődöttsége 37
7.6 Másodlagos képződmények, kiválások, konkréciók, gyökérfejlődést akadályozó tényezők 37
7.6.1 Másodlagos képződmények, kiválások, konkréciók 37
7.6.2 Gyökérfejlődést akadályozó tényezők (talajhibák) 40
7.7 Növényi gyökérzet mennyisége és mélységbeni elhelyezkedése 41
7.8 Talajvíz 42
7.9 Helyszíni talajvizsgálatok 43
7.9.1 Karbonáttartalom meghatározása 43
7.9.2 Fenolftalein lúgosság meghatározása 44
7.9.3 Kémhatás meghatározása 44
8. Talaj és talajvíz mintavétel 44
8.1 A talajmintavétel 44
8.2 Mintavétel a talajszelvényből 45
8.3 Talajmintavétel fúróval 46
8.4 Talajvíz mintavétel 46
9. A talaj típusának, altípusának helyszíni meghatározása 46
10. A talajosztályozási egységek területi elhatárolása 48
11. A talajszelvény helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv kitöltése 48
III. MAGYARORSZÁG TALAJAINAK OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE
A TALAJOSZTÁLYOZÁSI RENDSZER FŐTÍPUSAI, TÍPUSAI ÉS ALTÍPUSAI 55
I. VÁZTALAJOK 56
010. Köves sziklás váztalajok 57
020. Kavicsos váztalajok 57
030. Földes kopár talajok 58
040. Futóhomok talajok 58
050. Humuszos homoktalajok 59
II. KŐZETHATÁSÚ TALAJOK 60
060. Humuszkarbonát talajok 60
070. Rendzina talajok 61
080. Fekete nyirok talajok 61
III. KÖZÉP- ÉS DÉLKELET-EURÓPAI BARNA ERDŐTALAJOK 62
090. Erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok 65
100. Podzolos barna erdőtalajok 65
110. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 66
120. Pszeudoglejes (pangóvizes) barna erdőtalajok 67
130. Ramann-féle barna erdőtalajok 67
140. Kovárványos barna erdőtalajok 68
150. Karbonátmaradványos barna erdőtalajok 69
160. Csernozjom barna erdőtalajok 69
IV. CSERNOZJOM TALAJOK 70
170. Erdőmaradványos csernozjom talajok 71
180. Kilúgzott csernozjom talajok 72
190. Meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajok 72
200. Réti csernozjom talajok 73
210. Terasz (öntés) csernozjom talajok 74
V. SZIKES TALAJOK 75
220. Szoloncsák talajok 77
230. Szoloncsák-szolonyec talajok 77
240. Réti szolonyec talajok 77
250. Sztyeppesedő réti szolonyec talajok 79
260. Szology talajok 79
270. Másodlagosan elszikesedett talajok 79
VI. RÉTI TALAJOK 80
280. Szoloncsákos réti talajok 81
290. Szolonyeces réti talajok 82
300. Réti talajok 82
310. Öntés réti talajok 83
320. Lápos réti talajok 83
330. Csernozjom réti talajok 84
VII. LÁPTALAJOK 85
340. Mohaláp talajok 86
350. Rétláp talajok 86
360. Lecsapolt és telkesített rétláp talajok 87
VIII. MOCSÁRI ERDŐK TALAJAI 87
370. Mocsári erdőtalajok 87
IX. FOLYÓVIZEK, TAVAK ÜLEDÉKEINEK ÉS LEJTŐK HORDALÉKAINAK TALAJAI 88
380. Nyers öntés talajok 88
390. Humuszos öntéstalajok 89
400. Lejtőhordalék talajok 89
TALAJVIZSGÁLATOK ÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE 91
1. A laboratóriumi vizsgálati igény meghatározása, a talajminták átadása a
laboratóriumnak 91
2. Laboratóriumi talajvizsgálatok 91
2.1 Alapvizsgálatok 92
2.2 Különleges talajvizsgálatok 93
2.3 Talajvíz vizsgálatok 93
3. A talajvizsgálati adatok értékelése 94
V. TALAJTÉRKÉPEK ÉS KARTOGRAMOK SZERKESZTÉSE 96
1. A térképszerkesztési munka előkészítése 97
2. Térképszerkesztési alapelvek . 97
3. A talajtérkép (alaptérkép) szerkesztése 98
4. A kartogramok szerkesztése 101
4.1 A humusz kartogram szerkesztése 101
4.2 Kémhatás és mészállapot kartogram szerkesztése 101
4.3 Talajvíz kartogram 105
4.4 A szikesedési tulajdonságok kartogram szerkesztése 106
4.5 A talajtermékenységet és talajhasználatot befolyásoló tulajdonságok kartogram szerkesztése 107
VI. A TALAJTÉRKÉPEK FELÚJÍTÁSA 110
1. A talajtérképek felújításának szükségessége 110
2. A talajtérképek felújításának végrehajtása 111
VII. A TALAJTÉRKÉP MINŐSÍTÉSE ÉS ÁTVÉTELE 115
1. A talajtérkép minősítő vizsgálata 115
2. A talajtérkép átvétele 117
3. Eljárás a földhasználók talajtérkép adatait érintő észrevételei rendezése
során 118
Mellékletek
1. melléklet: Talajszelvény helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv 123
2. melléklet: Talajminta átadási-átvételi jegyzék 125
3. melléklet: Jegyzőkönyv 126
4. melléklet: Jegyzőkönyv 127
5. melléklet: Kódjegyzék 128
6. melléklet: Víz vizsgálati eredmények 135
7. melléklet: Talajszelvény helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv kitöltése 136
8. melléklet: Minta a talajtérkép szerkesztéséhez 142
Minta a humusz kartogram szerkesztéséhez 143
Minta a kémhatás és mészállapot kartogram szerkesztéséhez 144
Minta a talajvíz kartogram szerkesztéséhez 145
Minta a szikesedési tulajdonságok kartogram szerkesztéséhez 146
Minta a talajtermékenységet és talajhasználatot befolyásoló tulajdonságok kartogram szerkesztéséhez 147
TARTALOMJEGYZÉK 149
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv