A negyven éves Budapest

Tartalom

Dr. Bárczy István: A negyven éves
Budapest 1
Havas Ignác miniszteri biztos megnyitó beszéde Budapest törvényhatósági bizottság
alakuló gyűlésén 1873 nov. 17-én 1
Budapest beépített része az egyesülés előtt 2
Az Andrássy-út és Nagy-körút kiépítése 3
A Duna szabályozása 4
A Margit-híd és az összekötő vasúti híd
építése 4
A kaszárnyák beváltása (1894: XX. t.-c.) 4
A keleti pályaudvar építése 4
A népesség számának emelkedése 5
A szomszédos községek népességének felszaporodása 5
Budapest helye az európai nagyvárosok közt
1874-ben és 1914-ben 5
Budapest népességének összetétele 5
Közoktatásügyi kiadások 1874-ben és 1912-ben 6
A népesség műveltségének emelkedése 6
Intézmények s ezek fejlődése 7
Átlagos életkor 1874-ben és 1912-ben 9
Budapest pénzügyi helyzete 9
Közhasznú beruházások 10
A főváros vagyona 1874-ben és 1912-ben 11
A főváros szervezete az egyesítéskor 11
A kerületi közigazgatás újjászervezése 12
A főváros központi igazgatásának reformja 12
A fővárosi alkalmazottak javadalmazásának
rendezése 13
A közigazgatási és tanszemélyzet számának
és a személyi kiadásoknak emelkedése
1874-től 1912-ig 13
Mult és jövő 13
Ráth Károly, Kamermayer Károly és Gerlóczy
Károly 14
Márkus József, Halmos János 15
Feladatok, melyek a főváros egyesítésének
bekövetkező félszázados jubileumáig megoldásra várnak 15
Dr. Gárdonyi Albert: Budapest egyesi2 tésének története 18
Dr. Pikler J. Gyula: A népesség 33
I. A népszám és annak növekedése
1. A növekedés nagysága és gyorsasága 33
2. A főváros külső képének megváltozása 50
3. A növekedés forrásai és jelentősége 66
4. Az egyes kerületek fejlődése 81
II. A népesség elemei 95
1. Származás (születéshely) 95
2. Nem 95
3. Kor 95
4. Hitfelekezet szerinti megoszlás 99
5. Családi állapot 102
6. Nemzetiség (anyanyelv) 103
7. írni-olvasni tudás 106
8. A lakosság foglalkozása 106
9. A népesség gazdasági fejlődése 110
III. Népmozgalmi jelenségek 111
1. Vándorlás 111
2. Házasságkötések és felbomlások 113
3. Születés . 113
4. Halandóság 122
Marher Aladár: A szervezet 145
I. A Budapest fővárosi törvényhatóság
alakításáról és rendezéséről szóló
1872. évi XXXVI. törvénycikk 146
II. A fővárosi törvény életbeléptetése 151
III. Szervezeti reformtörekvések és
reformok a kerületi elöljáróságok
újjászervezéséig 158
1. Tanácsi ügyosztályok alakítása 158
IV. Szervezeti reformtörekvések és
reformok a kerületi elöljáróságok
újjászervezése után 172
V. A közigazgatási alkalmazottak jogviszonyai 185
Létszám; javadalmazás és fizetési osztály 188
Az ideiglenes hivatali személyzet javadalmazása 209
Altisztek és szolgák javadalmazása . . . 213
A főváros régi és új nyugdijszabályai . . 216
A főváros nyugdíjpótló intézménye ... 222
A közigazgatási alkalmazottak és azok
hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról
szóló szabályrendelet legújabb módosítása 224
VI. A fővárosi államrendőrség és a
fővárosi közmunkák tanácsa ... 227
a) A fővárosi államrendőrség . . 227
b) A fővárosi közmunkák tanácsa 230
Dr. Rácz Gyula: A pénzügyek ... 232
I. A székesfőváros bevételei 233
A) A közjogi bevételek és a közigazgatási tevékenységből eredő
bevételek 233
1. Városi adók 241
2. A városi vám 250
3. Illetékek, járulékok, dijak 251
4. Egyéb közigazgatási jellegű bevételek 261
5. A közegészségügyi közigazgatással
kapcsolatos bevételek 263
6. A közjótékonysági közigazgatás
bevételei 263
B) A főváros saját vagyonából
és gazdasági tevékenységéből
eredő bevételei . 263
1. A haszonvételi jogok bevételei . . 264
2. A fővárosi ingatlanok bevételei . . 267
3. A főváros saját vállalataiból eredő
bevételei 273
4. A cselekvő tőkékből eredő bevételek 287
C) A bevételekről általában ... 288
II. A székesfőváros kiadásai 289
A) A városi hatóságok és hivatalok kiadásai 295
1. A közigazgatási személyzet illetményei 303
2. Dologi kiadások 303
B) A tulajdonképeni városi közigazgatási kiadások 305
1. A kötelező közrendészeti kiadások 307
2. A kötelező katonaügyi kiadások . 308
3. Az állami anyakönyvi kiadások . . 310
4. Az állami adók kezelése 311
5. A közegészségügyi szükségletek . 312
6. A közművelődési kiadások 314
7. A szegényügyi kiadások 320
8. A közlekedési kiadások 320
C) A városi háztartás fenntartásával járó kiadások 322
1. Közjogi kiadások 323
2. A fővárosi ingatlanokkal és üzemekkel kapcsolatos kiadások 323
3. A kölcsöntartozás költségei 323
D) A háztartási hiány és a kölcsönpénzek emelkedésének okai 323
1. Budapest rohamos, nagyarányú fejlődése 324
2. A bevételek elégtelen volta 325
3. Jövedelmező vállalatok hiánya 327
4. Közigazgatási terhek 327
5. Kölcsönpénzekkel való gazdálkodás
hibái 327
III. A beruházások 334
IV. A főváros vagyona 344
1. A községi alap összes vagyona 346
2. Ingatlanok, telkek értéke 346
3. Cselekvő tőkék értéke 354
4. Haszonvételi jogok értéke 354
5. Bútorok, felszerelési tárgyak értéke 354
6. Cselekvő hátralékok értéke 355
V. A főváros adóssága 355
1. A főváros adósságainak emelkedése 355
2. Törlesztéses és egyéb kölcsönök
mostani összege 356
VI. A főváros tiszta vagyona 369
VII. A főváros felügyelete és kezelése
alatt álló alapok és alapítványok 370
Dr. Schmelhegger Árpád: Városépítés 378
A szabályozás 381
A pesti szabályozási terv 382
A budai belsőség szabályozása 387
Óbuda első szabályozási terve 388
Új dunai hidak építése, a Belváros átalakulása 390
Az Újépület telkének szabályozása 395
A főváros fejlesztéséről szóló 1898 : XLVIII. t-c. 397
A Tabán városrész újjáépítése 400
A Kelenföld szabályozási terve 403
Az építkezés képe 405
A nagy vasútak 419
A Duna szabályozása 420
A vízellátás és a vízművek 421
A csatornázás 423
Az utak és az útburkolat 425
A világítás 426
A szabályozás végrehajtása és a telekrendezés 428
Az építési szabályok 429
Telekpolitika 435
Pásztor Mihály: A közlekedés.
1. A közlekedés általában 437
2. Az egyes közlekedési vállalatok 453
a) A lóvasút 453
b) A villamos „Közúti Vaspálya" 460
c) A Villamos Városi vasút 470
d) A földalatti vasút 476
é) Az omnibusz 476
f) A sikló 478
g) A fogaskerekű vasút 478
h) A vicinálisok 479
i) A hidak és csavargőzösök 481
Dr. Szabó Sándor: A közegészségügy 484
I. Közegészségügyi személyzet 486
II. Bakteriológiai intézet 488
III. Fertőtlenítés 489
IV. Kórházak és gyógyító intézetek . 492
V. Köztisztaság 496
VI. Fürdők és gyógyforrások 499
I. A gyógyfürdők 499
1. A lőpormalmi forrás 500
2. A szigeti források 500
3. Az artézi forrás (Széchenyi-fürdő) 500
4. A józsefhegyi meszes kénes források 501
a) A Császárfürdő 501
b) A Szt. Lukácsfürdő 502
c) Királyfürdő 502
5. A Gellérthegy tövében felbuggyanó
meleg források 502
a) Rácfürdő 502
b) A Rudas gyógyfürdő 503
c) A Gellértftirdő („Sárosfürdő") 504
6. A városligeti artézi kút 506
7. Erzsébet királyné sósfürdő 506
II. Gyógyforrások 507
III. Uszodák 509
IV. Nem gyógyjellegű fürdők 509
VII. Temetők 511
I. Dunabalparti temetők 513
II. Dunajobbparti temetők 516
Dr. Miklós Elemér: Közoktatás és
közművelődés 524
Bevezetés 524
Analfabéták 526
Magyarosodás 527
Történelmi áttekintés 527
Tanszemélyzet 534
Kisdedóvók . 538
Napközi otthonok 540
Elemi iskolák 540
Iskolaépítkezések 541
Tanterv 543
A helyi tanterv 544
Ismétlő iskolák 549
Tanonciskolák 550
Női kereskedelmi tanfolyamok 551
Női ipariskola 552
Iparrajziskola , 553
Polgári iskolák 555
Zeneoktatás 555
Testnevelés 556
A szakfelügyelet 558
Pedagógiai szeminárium 558
Fővárosi könyvtár 560
Dr. Basch Imre: A gazdasági tevékenység 565
Dr. Sidó Zoltán: A közélelmezés 583
1. Bevezetés 583
2. A közvágóhidak és állatvásárok 584
3. A vásárcsarnokok 594
4. A vásárpénztár 598
5. A községi kenyérgyár 602
6. A községi lóhúsüzem 606
7. A községi élelmiszerárusító üzem 608
Dr. Bolgár Elek: A szociálpolitika 610
Közjótékonysági igazgatás 611
Közjótékonysági intézetek (szegényházak,
menhelyek stb.) 612
Gyermekvédelem 613
Munkásházak 616
Népház 625
Népszálló 627
Családi kertbérletek . 632
Városi étkező 634
Hatósági útbaigazító hivatal 642
A munkanélküliség enyhítése 643
A Hűvösvölgyi Diáklakástelep 645

Témakörök