| Kiadó: | Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 195 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. |
| A levegő | 1 |
| A levegő összetétele | 1 |
| A nitrogénium | 2 |
| Az oxigénium | 2 |
| Az ozon | 3 |
| A víz | 4 |
| Desztillált víz | 5 |
| A víz összetétele | 5 |
| A hidrogénium | 6 |
| Durranó gáz | 6 |
| A víz szintézise | 7 |
| A hidrogénhiperoxid | 8 |
| A kén | 8 |
| A kéndioxid | 11 |
| A kénsav | 11 |
| A kénhidrogén | 12 |
| A szénszulfid | 12 |
| A pirit | 13 |
| Általános chemiai fogalmak | 14 |
| Fizikai és chemiai tünemény | 14 |
| Összetett test | 14 |
| Egyszerű test vagy elem | 15 |
| Keverék. Vegyület | 15 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye | 16 |
| A sokszoros súlyviszonyok törvénye | 17 |
| Atóm és molekula | 19 |
| A molekulasúly | 19 |
| A chemiai képlet | 20 |
| A vegyületek megnevezése | 21 |
| Oxid | 21 |
| Szulfid | 22 |
| A markazit | 22 |
| A galenit | 22 |
| Az ólom | 23 |
| A szfalerit | 23 |
| A cink | 24 |
| A cinóber | 24 |
| A termes kéneső | 24 |
| Az antimonit | 25 |
| Az antimon | 25 |
| A realgár és az auripigment | 26 |
| Az arzenopirit | 26 |
| Az arzén | 26 |
| A chalkopirit | 26 |
| A vörösréz | 27 |
| A chloantit és a nikkelin | 27 |
| A nikkel | 27 |
| A fakóérc | 28 |
| Nem nemes fém | 29 |
| Nemes fém | 29 |
| A termésarany | 29 |
| A termésezüst | 31 |
| A termésplatina | 32 |
| A kősó | 32 |
| A kősó összetétele | 34 |
| A chlor | 35 |
| A sósav | 36 |
| A nátrium és a kálium | 37 |
| A nátriumhidroxid. A káliumhidroxid | 38 |
| A nátriumoxid. A káliumoxid | 38 |
| A fluorit | 38 |
| A fluór | 39 |
| A fluórsav | 39 |
| A jód | 39 |
| A bróm | 40 |
| A krioli | 40 |
| Az aluminium | 40 |
| Álatalános chemiai fogalmak | 41 |
| Chemiai átalakulások | 41 |
| Chemiai egyenlet | 42 |
| A chemiai összetétel és a chemiai egyenlet gyakorlati értékesítése | 42 |
| Egyszerű és összetett gyök | 44 |
| A vegyérték | 46 |
| Bázis | 47 |
| Sav | 48 |
| Só | 48 |
| A sók megnevezése | 50 |
| Normális só. Savanyú só | 50 |
| A kvarc | 51 |
| Az opál | 53 |
| A kovasav | 54 |
| A vízüveg | 54 |
| Az üveg és az üvegyártás | 54 |
| A grafit | 55 |
| A szén | 56 |
| A széndioxid | 57 |
| A szénoxid | 58 |
| A gyémánt | 59 |
| a korund | 61 |
| A berill | 62 |
| A topáz | 63 |
| A turmalin | 63 |
| A türkisz | 64 |
| A gránát | 64 |
| Krisztályrendszerek | 66 |
| Paraméter és paraméter-viszony | 69 |
| Feles alak | 70 |
| Kombináció | 70 |
| Ikerkristály | 70 |
| A szabályos kristályrendszer | 71 |
| A vörös vasérc | 73 |
| A mágnesvaskő | 74 |
| A barna vasérc | 74 |
| A vaspát | 75 |
| A vas kohászata | 76 |
| A meteoritok | 78 |
| A vörösrézérc | 79 |
| A malachit | 80 |
| A barnakő | 81 |
| A mangán | 81 |
| Az ónkő | 82 |
| Az én | 82 |
| A négyzetes kristályrendszer | 82 |
| A mészkő | 84 |
| A márvány | 86 |
| A cseppkő | 86 |
| A mésztufa | 88 |
| A kréta | 88 |
| A márga | 89 |
| A mészoxid | 89 |
| A mészhidroxid | 90 |
| Az aragonit | 91 |
| A dimorfizmus | 92 |
| A dolomit | 93 |
| A magnezit | 93 |
| A magnézium | 94 |
| A keserűsó | 94 |
| A hatszöges kristályrendszer | 94 |
| A sziksó | 96 |
| A nátriumhidrokarbonát | 96 |
| A hamuzsír | 96 |
| A salétrom | 97 |
| A puskapor | 98 |
| A nátriumsalétrom | 98 |
| A salétromsav | 98 |
| Az ezüstnitrát | 99 |
| A szalmiák | 99 |
| Az ammóniák | 99 |
| A nitrogénoxidul | 100 |
| A barit | 100 |
| A coelesztin | 101 |
| A rombos kristályrendszer | 101 |
| A gipsz | 103 |
| Az anhidrit | 104 |
| Az egyhajtású kristályrendszer | 104 |
| A timsó | 106 |
| Az izomorfizmus | 107 |
| A rézgálic és a vasgálic | 108 |
| A háromhajtású kristályrendszer | 109 |
| A borax | 110 |
| Az apatit | 110 |
| A foszfor | 111 |
| A foszforpentoxid | 112 |
| A foszforhidrogén | 112 |
| Összefüggés az ásávnyok chemiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között | 113 |
| A borostyánkő | 115 |
| A petróleum | 116 |
| Az ozokerit | 117 |
| A aszfalt | 118 |
| A kőszén | 118 |
| A mocsárgáz | 120 |
| A világítógáz | 120 |
| Az égés és a lány | 121 |
| A kőszénkátrány | 125 |
| Szeves vegyületek | 125 |
| A szénhidrogének | 125 |
| A fehérjék | 126 |
| A szénhidrátok | 126 |
| A keményítő | 126 |
| A cellulóze | 127 |
| A mézga | 128 |
| A cukor | 128 |
| Az erjedés | 128 |
| Szeszes italok | 128 |
| A borszesz | 129 |
| Az éter | 129 |
| A cloroform | 130 |
| Szerves savak | 130 |
| Az ecetsav | 130 |
| A sóskasav | 131 |
| A citromsav | 131 |
| A csersav | 131 |
| A szalicilsav | 132 |
| A zsírok (olajok) | 132 |
| A szappan | 132 |
| A glicerin | 133 |
| A nitroglicerin | 133 |
| A szerves bázisok | 133 |
| A ciánvegyületek | 134 |
| A ciánkálium | 134 |
| A ciánhidrogén | 135 |
| A ferrociánkálium | 135 |
| A víz geológiai működése | 136 |
| A víz chemiai működése | 137 |
| A víz mechanikai működése | 138 |
| Rétegek települése | 146 |
| Ülledék-kőzetek | 148 |
| Kövületek | 149 |
| A vulkanizmus | 151 |
| A vulkáni működés hatásai | 154 |
| A hegyképződés | 155 |
| A föld emelkedése és sülyedése | 155 |
| A földrengés | 16 |
| Gáz- és gőzkiömlések | 157 |
| Hévforrások (gejzirek) | 158 |
| A vulkánok anyaga | 163 |
| A gránit | 161 |
| A földpát | 163 |
| A csillám | 166 |
| A steatit | 167 |
| A szienit | 167 |
| A ditroit | 167 |
| A diorit | 167 |
| Az amfibol | 167 |
| Az angit | 168 |
| A porfir | 168 |
| A trachit | 169 |
| Az obszidián | 170 |
| A zöldkő | 170 |
| A bazalt | 170 |
| Az olivin | 172 |
| A szerpentin | 172 |
| A tajtékkő | 172 |
| A gnájsz | 173 |
| A csillámpala | 173 |
| A fillit | 173 |
| A levegő (a szél) geológiai működése | 173 |
| A szerves világ geológiai működése | 175 |
| Összefogás | 177 |
| Feladatok | 189 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal