Előszó
A szeretet koldusa
A szeretet koldusa vagyok,
Krisztus keresztjét ebben hordozom,
Az étet vihara tép sodor,
Életem szegélye kín fodor,
Szeretetről én vágyva álmodom.
Mint parányi fodra...
Tovább
Előszó
A szeretet koldusa
A szeretet koldusa vagyok,
Krisztus keresztjét ebben hordozom,
Az étet vihara tép sodor,
Életem szegélye kín fodor,
Szeretetről én vágyva álmodom.
Mint parányi fodra az árnak,
Álmok és vágyak láza fűt, hevít,
Futva zúg felettem a szél is
És én oktalan balga mégis
Vágyom az életet, mely nem terít.
Tudva tudom, hogy nem barátom,
Csak úgy tekint rám, mint az idegen,
Jaj! Talán tévedett az Isten?
Ő, ki tudja, mi az, ha nincsen?
Mázsányi súly ez vérző szivemen.
Embereknek hiába szólok,
Hallga hát rám ti messzi csillagok!
Gyötrődöm a szomorú mában!
A szeretet nélküli lázban!
Én a szeretet koldusa vagyok!
Vissza