Előszó | 3 |
Mérések (Balogh Viktória) | 5 |
A mérés, mértékegység, mennyiség fogalma | 5 |
A mennyiség megközelítően pontos mérése | 8 |
Mérőeszközök, mértékegységek | 11 |
Mennyiségek kerekített értéke, tűrés | 15 |
Mértékváltások | 18 |
Feladatok | 22 |
Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás | 24 |
Kerületszámítás | 24 |
A területszámítás előkészítése | 27 |
Területszámítás közelítéssel | 38 |
Területszámítás átdarabolással és kiegészítéssel | 40 |
Térfogatszámítás, térszemlélet fejlesztése | 46 |
Tömeg és űrtartalom-számítás | 54 |
Szögmérés, időmérés | 54 |
Egybevágósági transzformációk (dr. Jakab Albertné) | 56 |
A geometria axiomatikus tárgyalása | 56 |
Geometriai leképezések és transzformációk | 57 |
Egybevágósági transzformációk | 60 |
Tengelyes tükrözés | 60 |
Forgás | 61 |
Eltolás | 62 |
Az egybevágósági transzformációk általános iskolai feldolgozása | 63 |
A valóság tárgyai és geometriai modelljei | 63 |
Vonal, pont, szakasz | 63 |
Illeszkedés, rendezés, elválasztás egyszerű problémái | 65 |
Sokszögek | 67 |
Konvex, konkáv síkidomok | 68 |
A szimmetria alapfogalmainak kialakítása | 68 |
Szimmetrikus alakzatok, szimmetriatengely fogalmának bevezetése | 68 |
Alakzatok szimmetrikus helyzetben | 69 |
Tengelyes tükrözés | 71 |
Összefoglalás | 75 |
Az egyenlő szárú és egyenlő oldalú háromszög tulajdonságai | 76 |
Tengelyes tükrözés felhasználásával megoldható alapszerkesztések | 77 |
A kör leképezései tengelyes tükrözéssel | 78 |
Forgás | 80 |
A négyzet és az egyenlő oldalú háromszög tulajdonságainak vizsgálata forgatással | 80 |
Szerkesztési és bizonyítási feladatok megoldása forgatással | 80 |
A paralelogramma származtatása forgatással és tulajdonságainak megállapítása | 83 |
Eltolás | 84 |
Egyállású és váltószögek tulajdonságának vizsgálata eltolással | 86 |
Az egybevágósági transzformációk összetétele | 87 |
Két eltolás összetétele | 87 |
Két forgatás összetétele | 87 |
Eltolás és forgatás összetétele | 87 |
Háromszögek egybevágósága | 88 |
Hasonlóság (Dr. Jakab Albert) | 90 |
Hasonlósági transzformáció | 90 |
Centrális nyújtás | 94 |
Affinitás | 96 |
Hasonlóság az általános iskola 1-4. osztályaiban | 98 |
Hasonlóság tanítása az általános iskola felső tagozatában | 104 |
Szakaszok felosztása adott számú részre | 104 |
Centrális nyújtás | 106 |
A centrális nyújtás tulajdonságai | 107 |
Hasonlósági leképezések | 110 |
Két centrális nyújtás összetétele | 111 |
A kör hasonlósági leképezése | 116 |
Szerkesztési feladatok megoldása hasonlósági leképezéssel | 117 |
Hasonló síkidomok | 122 |
Háromszögek hasonlósága | 123 |
1. számú feladatlap | 127 |
2. számú feladatlap | 128 |
3. számú feladatlap | 129 |
4. számú feladatlap | 130 |
5. számú feladatlap | 131 |
Mértani helyek (Dr. Cservenyák János) | 133 |
Síkbeli mértani helyek | 133 |
Egy elemhez tartozó mértani helyek | 133 |
Két elemhez tartozó mértani helyek | 141 |
Három elemhez tartozó mértani helyek | 153 |
Térbeli mértani helyek | 156 |
Egy térelemhez tartozó mértani helyek | 156 |
Két térelemhez tartozó mértani helyek | 157 |
Három térelemhez tartozó mértani helyek | 159 |
A mértani helyek általános iskolai tárgyalása | 160 |
Síkbeli mértani helyek | 160 |
A kör | 160 |
A párhuzamos egyenespár | 163 |
Körtől adott távolságra levő pontok mértani helye | 165 |
Adott egyenest adott pontjában érintő körök középpontjainak mértani helye | 166 |
A szögfelezők | 166 |
Két párhuzamos egyenestől egyenlő távolságra levő pontok mértani helye | 168 |
A szakaszfelező merőleges | 168 |
Térbeli mértani helyek | 171 |
A gömb | 171 |
A hengerfelület | 171 |
Egy síktól adott távolságra levő pontok mértani helye | 172 |
Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok mértani helye | 172 |
Topológia (Berényi Andrásné) | 173 |
Topológikus leképezés | 173 |
Topológiailag ekvivalens alakzatok | 176 |
Konvexitás | 181 |
Topológiailag invariáns tulajdonságok | 183 |
A gráfokról | 187 |
Matematikai statisztika (Balogh Viktória) | 200 |
Mintavétel, valószínűségi változók | 200 |
Statisztikai függvények | 203 |
A minta középértéke (átlaga) | 204 |
A minta szórásnégyzete | 204 |
A minta középpontja | 205 |
A minta terjedelme | 206 |
A minta mediánja (közepe) | 206 |
A minta eloszlásfüggvénye | 207 |
Összefoglalás | 209 |
Feladatok | 209 |
A medián meghatározása interpolálással | 212 |
Gyakorisági diagram | 213 |
Kvantilisek | 216 |
Módusz | 218 |
Összefoglalás | 220 |
Harmonikus közép, mértani közép, négyzetes közép | 221 |
Harmonikus közép | 222 |
Mértani közép | 222 |
Négyzetes vagy kvadratikus közép | 223 |
Feladatok | 224 |
Korreláció | 226 |
A matematikai statisztika tárgyalása az általános iskolában | 228 |
Alsó tagozatban | 228 |
Felső tagozatban | 230 |
Számítástechnikai alapismeretek (dr. Perge Imre) | 232 |
Az elektronikus számítógép | 232 |
Az adat fogalma | 234 |
Az adatfeldolgozás fogalma | 234 |
Az adatok rögzítése és tárolása | 235 |
Az adatok átalakítása | 237 |
A lyukkártya | 239 |
A lyukszalag | 239 |
A mágnesszalag | 240 |
A számítógép egységei és funkciói | 241 |
Gyakorlat | 243 |
Algoritmus és folyamatábra | 252 |
Feltétlen utasítások | 252 |
Döntések (feltételes utasítások) | 255 |
Ciklusok, ismétlődő utasítások | 258 |
Példák és feladatok | 266 |
Feltétlen utasítások | 266 |
Döntések: (Feltételes utasítások) | 270 |
Ciklusok | 272 |
Gyakoriságmeghatározó algoritmus (1) | 277 |
Gyakoriságmeghatározó algoritmus (2) | 277 |
Gyakoriságmeghatározás a tanulók bevonásával | 278 |
Matematikai logika (dr. Szepessy Bálint, Mátyás Ferenc) | 279 |
Logikai műveletek | 280 |
A negáció | 281 |
A konjukció | 283 |
A diszjunkció | 285 |
Az implikáció | 287 |
Az ekvivalencia | 290 |
Következtetés | 292 |
A predikátumlogika elemei | 294 |
Műveletek egyváltozós nyitott mondatokkal | 298 |
Következtetés II. | 300 |
Feladatok | 303 |