Előszó
Részlet a könyvből:
BEVEZETŐ RÉSZ.
1. A lelki élet megismerésének jelentősége.
A lelki élet megismerésére azért van szükségünk, hogy egyrészt a magunk életét megfelelően alakíthassuk,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
BEVEZETŐ RÉSZ.
1. A lelki élet megismerésének jelentősége.
A lelki élet megismerésére azért van szükségünk, hogy egyrészt a magunk életét megfelelően alakíthassuk, másrészt másokhoz való viszonyunkat kellően szabályozhassuk.
a) Mindenekelőtt ismernünk kell a saját képességeinket. Erre azért van szükségünk, hogy képességeinknek megfelelő feladatokat tűzhessünk magunk elé, és hogy szellemi erőnket meghaladó feladatokra ne vállalkozzunk. Költői tehetség nélkül pl. végzetes hiba volna költői babérok után futni.
Ismernünk kell hibáinkat is, mert csak úgy tudjuk azokat kiküszöbölni. Az egyéni képességek túlértékelése folytán önteltek, hencegők és jogtalanul követelődzők lehetünk. Az ilyen magatartás végeredményben összeütközésekhez vezet.
Mint ahogy az egyénnek szüksége van önismeretre, ugyanúgy a népeknek és a nemzeteknek is meg kell ismerniök magukat. A nemzeti önismeret gondolatának legmeggyőzőbb hirdetője nálunk gróf Széchenyi István volt. Nagyszabású munkáiban adott példát az önismerés helyes módjára. Tanításaiban arra intett, hogy - folytonos öndicséret helyett - őszintén számba kell vennünk hibáinkat is. Az a tény, hogy a XIX. századi magyar ifjúság elfordult a kereskedelmi és gyakorlati pályáktól, képességeinknek és valódi szükségleteinknek félreismerésén alapult.
b) Mások szellemi és lelki tulajdonságainak megismerése szintén nagyon fontos. Ha úgy választanék meg barátainkat, munkatársainkat és jövendő élettársunkat, hogy nem ismernők lelki sajátságaikat, sok csalódásnak tennők ki magunkat. A tanítónak a rábízott gyermekeket, a papnak híveit, az orvosnak betegeit, a kereskedőnek vevőit, mindenkinek azt, akivel együtt van, jól kell ismernie.
Vissza