Dr. Szapáry György: Elősző | 21 |
A könyv születéséről | 34 |
A Magyar Általános Hitelbank alapításának előzményei és története az I. világháborúig (1867-1914) | 41 |
A Magyar Általános Hitelbank alapítása és működésének első évei | 46 |
Részletek az MÁH első üzletévéről szóló jelentésből | 53 |
Az MÁH és a Creditanstalt közti kapcsolat szabályozása | 57 |
Az MÁH felügyelete és nyereségének felosztása | 63 |
Hogyan vezették a bankot? | 64 |
A Bank vezető testületeinek hatásköre és munkamegosztása | 68 |
A vezetés személyek szerinti munkamegosztása 1900-ban | 68 |
A bank apparátusának feladatai és munkájuk felügyelete | 70 |
A bankmunka részletes szabályaiból | 74 |
A bank hitelezési gyakorlatáról | 75 |
Hogyan informálódott a bank ügyfeleiről? | 78 |
Az 1867-1913. időszak üzleteredményei és megrázkódtatásai | 82 |
Az MÁH vezetői személyiségei az alapítástól az 1905. évi alapszabály-módosításáig | 87 |
Az MÁH és dolgozóinak kapcsolatai a századforduló előtt | 91 |
A munkaszervezésre és az alkalmazott érdekvédelemre vonatkozó fejlemények | 102 |
Az MÁH vezető-irányító testületi szervei az 1905. évi reform után | 107 |
Az ügyvezető igazgatóság feladatáról | 110 |
"Aranykor" - A századfordulótól az I. világháborúig | 114 |
Kornfeld Zsigmond, az MÁH történetének kiemelkedő vezető személyisége | 115 |
Jegyzetek | 121 |
A bank történetének folytatása a trianoni békeszerződésig | 123 |
Az MÁH válallati érdekeltségei (1901-1919) | 123 |
Az MÁH állambankári feladatai és teljesítésük (1873-1919) | 131 |
Az MÁH részvétele külföldi üzletekben és belföldi vállakozásai | 141 |
Vállalati érdekeltségek | 142 |
Az MÁH az USA piacán | 148 |
Befektetések, vállalkozások és a háborús helyzet kialakulása a balkáni országokban | 149 |
Az Ullmann-"dinasztia" | 151 |
Az MÁH az I. világháborúban és a forradalmak időszakában (1914-1919) | 154 |
Az I. világháború éveinek (1914-1919) üzleti élete | 159 |
Az MÁH az 1918-1919. évi forradalmak időszakában | 162 |
Devizakorlátozások és kezelési módjuk az I. világháború idején és a 20-as években | 164 |
A Devizaközpont a koronainfláció csúcsidőszakában | 168 |
Jegyzetek | 169 |
A Magyar Általános Hitelbank története Trianontól a nagy pénzügyi válság Budapestre érekdzéséig (1920-1931) | 171 |
A Monarchia felbomlásának közvetlen következményei a Bank életében | 177 |
Újabb külföldi részvénytulajdonosok a Bankban | 180 |
A koronastabilizáció folyamata és értékelése az MÁH vezetésében | 184 |
A Hitelbank ipari konszernje az infláció és stabilizáció idején | 187 |
Az MÁH vezetésének értékelése az időszak vállalati hitelpolitikájáról | 189 |
Fontos üzletesemények története az MÁH igazgatósági üléseinek 1926-1930. évi jegyzőkönyvei alapján | 190 |
A pengő-korszak kezdetei | 193 |
Jelzálogüzlet és záloglevelek kibocsátása | 200 |
Az MÁH állambankári szerepe a 20-as években | 218 |
Jegyzetek | 221 |
A bank helyzete a válságévekben. A Creditansalt bélyege az MÁH homlokán? Vagy másról is szó van? A bankok és az államok egymás közt rendezik a számlákat Bécsben és Budapesten. A forgatókönyvek tartalma azonban lényegesen eltér (1931-1938) | 223 |
Az MÁH a nagy válság éveiben - megindul a lavina | 225 |
Külföldi lapok kommentárjaiból | 230 |
Az MÁH és a Creditanstalt helyzete közti hasonlóságok és különbözőségek felsorolása és értékelése | 232 |
A Magyar Nemzeti Bank az 1931-es eseményekről | 240 |
Az MÁH és az állam közti pénzügyi kapcsolatok végleges rendezése | 243 |
A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsa - az MÁH-MÁT-fúzióról | 253 |
Az MÁH éves közgyűlésén, 1938 márciusában az MÁT-fúzió keserű piruláit "megédesítve" találják a részvényeseknek | 255 |
A Pénzintézeti Központ revizoraianak értékelése az MÁH-MÁT fúzióról | 257 |
Az MÁH ipari osztálya és a Bank iparvállalati érdekeltségei (1930-1938) | 261 |
Példák az iparvállalati érdekeltségek felügyeletére, ezek módszereire az MÁH-nál | 263 |
Az iparvállalatok pénzellátásának közös bankári feladata. Az Ipari Munkaszervező Intézet (IMI) szervezése és finanszírozása | 267 |
Az MÁH részvétele az IMI útján a hadsereg felszerelésének finanszírozásában a győri program előtti években | 267 |
A kötött devizagazdálkodás feltételei és következményei | 269 |
Az MÁH nemzetközi kötelezettségeinek változása (1931-1937) | 274 |
A "bér-elem" - fél(t)-e? A bank dolgozóinak és nyugdíjasainak helyzetéről | 275 |
Az MÁH új elnöke 1938 nyarán meglátogatja a párizsi és londoni nagyrészvényeseket | 286 |
Jegyzetek | 291 |
A Magyar Általános Hitelbank a II. világháború idején (1938-1944) | 295 |
Részletek az MÁH 1938-1944. évi közgyűlési beszámolóiból | 296 |
A Bank 1938-1943 közti időszakban | 303 |
Az MÁH betéteinek jellemző adatai 1939-ben | 304 |
Az MÁH és a vidéki pénzintézetek kapcsolatai | 307 |
Egy újabb korszakzárás - 1944. március | 312 |
Háborús konjunktúra - változó munkaerőpiac | 316 |
1942 augusztusában az igazgatóság újra szabályozta az illetményrendszert | 318 |
A MÁH nyugdíjszabályzata és a rendszer gyakorlati működése | 319 |
Egy ipariigazolvány használati értékének változásai | 320 |
1941-ben mire jogosít az eredeti jogosítvány? | 321 |
Jegyzetek | 324 |
A hadviselő felek az MÁH részvénytulajdonáról (is) vitáznak. A részvények közben a bank központi trezorjában "pihennek". (Bécstől-Berlinen és Párizson át - Budapester és Délkelet-Európába) | 325 |
Az 1940-1944. évi francia-német részvénytulajdon-viták történetéből | 325 |
A katonai sikerek növelik a német érdeklődést a magyarországi és délkelet-európai vagyonszerzési lehetőségek kihasználására | 330 |
A vichy francia kormányszervek, az I. G. Farbenindustrie és más érdekeltek véleményei az MÁH és vállalatai jelentőségéről a Német Birodalom számára | 334 |
A Ganz-konszern megszerzése iránt érdeklődik 1939-ben az "Hermann Göring Művek" | 348 |
Az MÁH és a Dresdner Bank megállapodásai | 349 |
Dokumentumok az MÁH-részvények tulajdonváltozásáról | 354 |
Jegyzetek | 360 |
Az MÁH-részvények már nem "pihennek" Budapesten, de a bank megéledt poraiból - a redőnyzárásig. Jaltától Potsdamon és Moszkván át Debrecenig és Budapestig (1945-1948) | 363 |
Az újraindulás körülményei, a háborús károk felmérése | 363 |
Az MÁH folytatja tevékenységét | 366 |
Az MÁH kezdeményezései 1945 után | 366 |
A bank vállalati érdekeltségei 1946 nyarán | 368 |
Külföldi bankkapcsolatok újrafelvétele | 370 |
Az MÁH pénzintézeti hálózata 1945 után | 373 |
Az MÁH fúziója a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral | 375 |
A "potsdami probléma" | 376 |
A magyar kormányszervek állásfoglalásai | 379 |
A Szovjetunió az MÁH és vállalatai "főrészvényesi" jogait igényli | 380 |
A megoldás: MÁH-részvénytulajdonosok - egyesüljetek! | 381 |
Állami ellenőrzés, államosítás - a bankrendszer átszervezése | 395 |
A bank és dolgozói | 397 |
Az MÁH szlovákiai és erdélyi pénzintézeti érdekeltségeinek sorsa | 400 |
Az MÁH beruházási osztálya - Beruházási Bank Nemzeti Vállat - Beruházási Bank (a redőnyhúzás szakaszai) | 404 |
Az orosz tiszti gazdasági bizottságok által elvitt értékek | 418 |
Az MÁH egyik jelentős ügyfelének hiteligénylése 1947-ből | 421 |
Az MÁH megnyitó forintmérlege 1947. január 1-én és 1947. december 31-i zárómérlege | 427 |
Jegyzetek | 431 |
Forrásjegyzék | 434 |
Függelék: A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának és ügyvezető igazgatóságának tagjai (1868-1948) | 437 |
Névmutató | 447 |