A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Katasztrófaelmélet és alkalmazásai

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 359 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 20 cm
ISBN: 963-10-5021-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi száma: 61 053.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

René Thom készülő művéről, a Stabilité Structurelle et Morphogénése-ről az első hírek a hatvanas évek közepén kezdtek szállongani. A könyv végül 1972-ben jelent meg, időközben rohamosan nőtt az... Tovább

Előszó

René Thom készülő művéről, a Stabilité Structurelle et Morphogénése-ről az első hírek a hatvanas évek közepén kezdtek szállongani. A könyv végül 1972-ben jelent meg, időközben rohamosan nőtt az érdeklődés az iránt, amit ma katasztrófaelméletnek neveznek. Thom kezdeményezésének lényege, hogy természeti és különösen biológiai jelenségeknél a nem folytonos változások leírására a dinamikus rendszerek topologikus elméletét alkalmazza. Ezek vizsgálatát Poincaré kezdte meg, közel száz évvel ezelőtt. Thom felhívta a figyelmet a strukturális stabilitás - azaz a kis változásokkal szembeni érzéketlenség - fontosságára. Rámutatott, hogy - bizonyos ésszerű megszorítások mellett - a vizsgált rendszerek hét osztályba sorolhatók, más szóval, hogy a nem folytonos változás lényegében hétféle lehet, ezek modelljeit nevezi Thom elemi katasztrófáknak.
A heves érdeklődést később zűrzavar, majd újabban nem kevésbé heves ellenállás követte. Kellő alátámasztás nélkül túl sokat hangoztattak egyesek az elmélet kezdet idejéből származó és az elméletet univerzálisnak kikiáltó kijelentéseket, amelyek részint az elemi és nem elemi katasztrófák összetévesztésén alapultak, részint az újdonság iránti fiatalos lelkesedéssel magyarázhatók. Egyes körökben elterjedt, hogy az elmélet tisztán kvalitatív, ami azután élesen elválasztotta azokat, akik az ilyesmit jónak tartják azoktól, akik nem. Az előzmények (mint majd a 7. fejezetben látni fogjuk, szükségszerűen) széles köre egyesekben azt a benyomást keltette, hogy az egészben nincsen semmi új. Voltak, akik az elméletet olyan területekre is megpróbálták kiterjeszteni, ahol az nem támasztható alá megfelelő matematikai formalizmussal, és ezt alkalmazásként állították be. Az ennek nyomán fellángoló viták rossz fényt vetettek olyan területekre is, ahol a nehézségek egészen más természetűek. A félreértések oka főleg az a matematikai formalizmus, amelyen az elmélet megfogalmazható. Egyes matematikusok hajlamosak arra, hogy túlzottan hangsúlyozzák az elmélet olyan problémáit, amelyek a gyakorlatban dolgozó kutató tudós számára nem túl érdekesek. Amikor Turingot hibáztatták azért, hogy a számítógépek csak determinisztikusan képesek működni, azt felelte, hogy tőle ezt kérték. Ugyanez a helyzet a topológusokkal, akik a katasztrófákat csak kvalitatíve írják le, azzal a különbséggel, hogy tőlük ezt senki sem kérte. Aki számokat akar, az kapjon számokat, a legtöbb topológus nem számokra kíváncsi, hanem kvalitatív tulajdonságokra, még akkor is, ha ezek néha külsőre ijesztő algebrai kifejezésekkel vagy éppen számokkal írhatók le. Súlyosbította a problémát a forrásmunkák hiánya, amelyek áthidalták volna a népszerűsítő irodalom és a modern topológia közötti szakadékot. Vissza

Tartalom

Előszó9
Folytonos és hirtelen változások13
Katasztrófák13
Zeeman katasztrófagépei14
Gravitációs katasztrófagépek15
Katasztrófaelmélet17
Többdimenziós geometria18
Halmazelméleti alapfogalmak18
Az euklideszi tér20
Lineáris transzformációk21
Mátrixok23
Kvadratikus alakok25
Kétváltozós harmadfokú alakok27
Polinomok geometriája31
Többváltozós analízis34
Távolságok az euklideszi térben34
A derivált mint érintő35
Nívófelületek37
Parciális deriváltak38
Magasabbrendű deriváltak38
Taylor-sorok39
Csonkított algebra41
Az inverzfüggvény-tétel42
Az implicitfüggvény-tétel42
Kritikus pontok, transzverzalitás44
Kritikus pontok44
A Morse-lemma46
Egyváltozós függvények47
Többváltozós függvények49
A felbontási lemma50
Strukturális stabilitás51
Sokaságok52
Transzverzalitás53
Transzverzalitás és stabilitás57
Transzverzális leképezések58
Kodimenzió59
Vissza a katasztrófagépekhez60
Zeeman katasztrófagépe60
A kanonikus csúcskatasztrófa62
Zeeman gépének dinamikája65
Gravitációs katasztrófagépek68
A feladat általános megfogalmazása69
Strukturális stabilitás70
Függvénycsaládok ekvivalenciája70
Függvénycsaládok strukturális stabilitása72
A strukturális stabilitás fizikai interpretációi73
A Morse-lemma és a felbontási lemma függvénycsaládok esetén74
Katasztrófageometria75
Thom osztályozási tétele76
Függvények és függvénycsaládok76
Egyparaméteres függvénycsaládok77
Nem transzverzális metszés és szimmetria81
Kétparaméteres függvénycsaládok83
Három-, négy- és ötparaméteres függvénycsaládok86
Magasabbrendű katasztrófák89
Thom tétele91
Determináltság és kifejtés93
Determináltság és erős determináltság94
Egyváltozós szelettér95
Infinitezimális koordinátatranszformációk97
Gyengébb determináltsági feltételek100
Az origót elmozdító transzformációk101
Érintők és transzverzálisok102
Kodimenzió és kifejezés105
Transzverzalitás és univerzalitás109
Kifejtések erős ekvivalenciája111
Szingularitások jellemző adatai111
Egyenlőtlenségek113
Az eredmények és a számítási módszerek összefoglalása113
Példák és számítások118
A szóhasználattal kapcsolatos számítások122
A hét elemi katasztrófa123
Vizsgálatunk tárgya123
Az áthajláskatasztrófa124
A csúcskatasztrófa124
A fecskefarok-katasztrófa125
A pillangókatasztrófa128
Az elliptikus umbilikus katasztrófa130
A hiperbolikus umbilikus katasztrófa132
A parabolikus umbilikus katasztrófa134
Vonalfelületek138
Hajók stabilitása140
Statikus egyensúlyi helyzetek140
A felhajtóerő140
Az egyensúly140
Stabilitás141
Függőleges oldalú hajók141
A vízkiszorítási súlypontok görbéje142
Metacentrumok143
Hajóalakok144
Az elliptikus hajó144
A téglalap alakú hajó146
Háromdimenziós hajó150
Úszó olajfúró tornyok152
A katasztrófaelmélet összehasonlítása a szokásos eljárásokkal154
A folyadékok geometriája158
A folyadékok mechanikája158
Fejezetünk tárgya158
Áramfüggvények159
Néhány áramlás161
A rotáció161
Komplexfüggvénytani módszerek163
Stabilitás és kísérletek163
A változók helyettesítése163
A heurisztikus program164
Néhány kísérlet165
Polimer molekulák kifésülése168
Nem Newton-jellegű viselkedés168
Extenzív áramlások168
Degenerált áramlások170
A hatgörgősmalom170
Az elliptikus umbilikus katasztrófa nem lokális bifurkációs halmaza174
A hatgörgős malom polimer oldatban177
A 2n-görgős malom179
Optika és szóráselmélet180
Sugároptika180
Kausztikák180
A szivárvány185
Variációs elvek186
A szórás187
Hullámoptika190
A hullámegyenlet aszimptotikus megoldásai190
Oszcilláló integrálok191
Univerzális kifejtések193
A kausztikák rendje193
Alkalmazások196
Szórás kristályrácson196
További kausztikák199
Délibábok200
A hangrobbanás202
Óriás óceánhullámok207
Rugalmasságtan210
Az általános elmélet211
A terhelés hatása211
A rugalmas egyensúly212
A végtelen dimenzió jellegzetességei213
Az Euler-rúd214
A véges elemű változat214
A klasszikus variációszámítási megközelítés (1744)215
Perturbációanalízis218
A modern funkcionálanalízis219
A rugó kihajlása221
A feszített rúd224
A stabilitásvesztés geometriája225
A zavarások iránti érzékenység225
(r, s)-stabilitás228
Optimalizálás230
Szimmetria: rudak és héjak231
Lemezek hullámozódása233
A Kármán-egyenletek233
Egy kétszeres sajátérték kifejtése235
Dinamika238
Lágy móduszok238
Merev szerkezetek239
Hőtan és fázisátmenetek240
Állapotegyenletek240
A van der Waals-féle egyenlet240
A ferromágnesség243
Termodinamikai potenciálok244
Az entrópia244
A maximális entrópia elvének transzformációi244
A Legendre-transzformáció245
Explicit potenciálok246
A Landau-elmélet248
Fluktuáció és kritikus kitevők249
Klasszikus kitevők249
Topologikus toldozás250
A fluktuációk szerepe250
A térbeli variáció252
Partíciófüggvények252
A renormalizációs csoport253
A renormalizálás strukturális stabilitása254
A szimmetria szerepe255
Páros függvények255
A forgó csillagok alakja256
Szimmetriarontás257
Trikritikus pontok257
Kristályszimmetriák259
Spektrumszingularitások259
Lézerfizika260
Előzmények260
Atomok260
Erőterek262
Kölcsönhatások262
Mérések263
A lézerkatasztrófa264
A Hamilton-operátr kifejtése264
A mozgásegyenletek264
Az átlagolt tér265
Peremfeltételek266
Stacionárius sokaság a nem egyensúlyi esetben266
Kísérletek267
A lézerátmenet267
Optikai bistabilitás268
Fotonszámeloszlások269
Analitikus megfeleltetés271
Egyensúlyi peremfeltételek272
Az egyensúlyi sokaság272
Termodinamikai fázisátmenetek272
A kritikus viselkedés272
A kísérletek analitikus megfeleltetése273
A fejlődés útja273
Biológia és ökológia274
A méhközösségek nagysága274
A méhek gazdaságtana274
A közösség előnyei275
A katasztrófageometria275
Térbeli változások277
Bonyolultabb modellek277
Feltételes katasztrófák278
Peremfeltételek278
Az osztályozás279
Haladóhullámok az ökológiában281
A konvenciók és a modell megválasztása281
Határok281
Numerikus tesztek283
Hogyan stabilizálódnak a határok?286
A szétválás kezdete287
Embriológia288
A sejtek osztódása288
Kapcsolókatasztrófák290
A modellezés nehézségei a társadalomtudományok területén293
A változók293
A hirtelen változások archeológiája295
Katasztrófák mint modellek295
Börtönlázadások298
Az érzékelés bistabilitása300
Alkohol és introvertáltság301
Ahol az elemi katasztrófaelmélet módszerei nem alkalmazhatók304
Katasztrófaelmélet: hogyan tovább?307
A jelen307
A jövő308
1. Függelék310
Számítógépprogram a determináltság és a kifejtés meghatározására (készítették: D. R. Olsen, S. R. Carter és A. Rockwood)310
2. Függelék325
Katasztrófaelmélet és numerikus analízis325
Útmutató az irodalom használatához327
A katasztrófaelmélet bibliográfiája329
A felhasznált irodalom343
Tárgymutató351
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv