A Gutenberg-galaxis

A tipográfiai ember létrejötte

Szerző

Fordító

Lektor

'Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis ' összes példány

Kiadó:	Trezor Könyv- és Lapkiadó, Terjesztő Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	331 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9088-55-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E könyv az elmúlt évtizedek során legendás hírre tett szert: címe a nyomtatott betű, tágabb értelemben pedig az írásbeliség metaforájává vált.
A Gutenberg-galaxis 1962-es megjelenése óta viták kereszttüzében áll: a róla alkotott vélemények a rajongó elfogadástól a teljes elutasításig ívelnek. Bírálói mindenekelőtt azt róják fel McLuhannek, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít a technológiáknak - mindenekelőtt a könyvnyomtatásnak -, s ezáltal mintegy "megalázza", "lefokozza" az embert. A kanadai kommunikációtudós ezzel szemben úgy gondolja, hogy nem érheti az embert annál nagyobb megalázás, sőt csapás, mintha vaknak és süketnek mutatkozik azt a hatást illetően, amellyel az önmaga által létrehozott kommunikációs technológiák vannak érzékelés- és gondolkodásmódjára.
A Gutenberg-galaxis arra tesz sikeres kísérletet, hogy számbavegye ezt a sokoldalú és agresszív hatásrendszert. E számbavételnek persze csupán elméleti jelentősége lenne, ha nem egy olyan korszakban élnénk,... Tovább

Tartalom

Előszó	13
A Gutenberg-galaxis	23
A Lear király működő modellje annak a lecsupaszodásnak, amellyel az ember átformálta magát a szerepek világából a foglalkozások világába	26
A költészet története során a harmadik dimenzió gyötrelme nyelvileg először a Lear királyban nyer kifejezést	28
A fonetikus ábécé elsajátítása átülteti az embert a fül csodálatos világából a semleges vizuális világba	31
Szkizofrénia lehet az írásbelisgé szükségszerű következménye	35
Megváltoztatja-e a média interiorizációja, mint tették a betűk, az érzékszerveink közötti arányt és a lelki folyamatokat?	37
A civilizáció a barbár vagy törzsbeli embernek szemmel cseréli fel a fülét, és most hadilábon áll az elektronikus médiával	39
A modern fizikus otthonos a keleti mezőelméletben	42
Az új elektronikus egymásrautaltsá globális falu képében teremti újra a világot	45
Az írásbeliség fiziológiailag és pszichikailag hatással van az afrikaiakra	47
Miért nem tudnak az írástudatlan társadalmak alapos gyakorlás nélkül filmet és fényképeket nézni?	50
Az afrikai közönség a filmnézésben nem képes elfogadni a mi passzív befogadói szerepünket	53
Mikor a technológia kiterjeszti egyik érzékünket, az új technológia elsajátításával egyidejűleg a kultúra új fordulata következik be	55
Az érzékeink különféle kiterjesztései által eredményezett érzékszervi aránymódosulások ismerete nélkül nem alkotható meg a kulturális változás elmélete	57
Az alfabetikus és elektronikus kultúra XX. századi találkozása döntő szerepet ad a nyomtatott szónak az Afrika mélyéhez való visszatérés megállításában	59
Az olvasás és a helyesírás reformkísérletei iránti általános érdeklődés a vizuálistól az auditív felé irányít	62
Az ábécé a kultúrák agresszív és harcos bekebelezője és átalakítója, amint azt először Harold Innis mutatta ki	64
A homéroszi hős tudathasadást szenvedett, ahogy felvette az egyéni egót	65
A görögök világa megmutatja, miért nem érdekelhetik a vizuális megjelenítések az embereket az ábécé technikájának elsajátítása előtt	69
A görög nézőpont mind a művészetben, mind az időrend tekintetében kevéssé közös a miénkkel, de nagyon hasonló a középkorihoz	71
A görögök mind művészeti, mind tudományos újdonságaikat az ábécé elsajátítása után alkották meg	74
A görög és középkori művészet folytonosságát biztosította a caelatura vagy a metszetkészítés és a díszes kéziratok közötti kapcsolat	77
A vizuális kényszer növekedése elidegenítette a görögöket a primitív művészettől, melyet most az elektronikus kor újra felfedez, miután magáévá tette az elektromos egyidejűség egyesített terét	79
A nomád társadalom képtelen megtapasztalni a zárt teret	80
A primitívség sok modern művészkedés és spekuláció vulgáris kliséjévé vált	83
A Gutenberg-galaxis igyekszik megmutatni, hogy az alfabetikus ember miért volt hajlamos létezésmódjának deszakralizálására	85
A XX. század módszere az, hogy ne egyes, hanem összetett modelleket alkalmazzon a kísérleti kutatásokban - a felfüggesztett ítélet technikáját	87
Az írásbeliség történetének csak egy töredéke volt tipográfiai	90
Mostanáig a kultúra a társadalmak mechanikus végzete volt, saját technológiájuk automatikus elsajátítása	92
Az egyöntetűség és ismételhetőség technikáit a rómaiak és a középkor vezette be	93
A modern szó becsmérlő kifejezés volt, melyet a patrisztika humanistái alkalmaztak az új logikát és fizikát kifejlesztő skolasztikusokkal szemben	96
Az ókorban és a középkorban az olvasás szükségképpen hangos olvasás volt	99
A kéziratos kultúra dialogikus, már csak azért is, mivel az író és hallgatósága a közzététel előadásos formája révén fizikailag kapcsolatban van egymással	101
Minden tekintetben a kézirat alakította ki a középkor irodalmi szokásait	103
Az iskolás gyermekek hagyományos tanítása a kézzel író és a tipografikus ember közötti szakadékra utal	108
A középkori szerzetesek olvasófülkéje valójában egy éneklőfülke volt	109
Az egyházi iskolákban a grammatika mindenekelőtt a szóbeli hűség megteremtését szolgálta	111
A középkori diáknak az általa olvasott szerzők paleográfusának, szerkesztőjének és kiadójának kellett lennie egy személyben	113
Aquinói Szent Tamás megmagyarázza, hogy Szókratész, Krisztus és Püthagorász miért tért ki tanításainak írásbeli közlése elől	115
A skolasztikusok vagy modernek feltűnése a XII. században a hagyományos keresztény iskola ókori klasszikusaival való éles szakításhoz vezetett	118
A skolasztika, akárcsak Seneca követése, közvetlenül kapcsolódik az aforisztikus tanulás szóbeli tradíciójához	120
Kéziratos kultúra és gótikus építészet - mindkettő az áthatoló fénnyel kapcsolatos, nem a rávilágítással	123
A középkori világítás, fényezés és szobrászat egyaránt része volt az emlékezet művészetének; mindegyikük lényegi volt a kéziratos kultúra számára	126
A szóbeliség embere számára az írott szöveg az értelmezés minden lehetséges szintjét tartalmazza	129
Az információmozgás mennyiségének meredek növekedése már a nyomtatás előtt kedvezett a tudás vizuális szerveződésének és a perspektíva felemelkedésének	131
A középkori társadalmi életben ugyanaz az ütközés megy végbe a tudás írásos és szóbeli struktúrái között	134
A középkori világ az alkalmazott tudás zűrzavarában ért véget - az új középkori tudást az antikvitás újrateremtésére alkalmazták	136
A reneszánsz Itália antik tárgyak egyfajta hollywoodi díszletgyűjteményévé lett, és a reneszánsz új vizuális antikváriuma a különböző társadalmi osztályok számtalan tagja számára megnyitotta a hatalomhoz vezető utat	138
Királyi bálványok a középkorban	140
A nyomtatás feltalálása megerősítette és kiterjesztette az alkalmazott tudomány új vizuális kényszerhatását, létrehozva az első változatlan formában sokszorosítható árucikket, az első futószalagot és az első tömegtermelést	144
A nyomtatással lehetővé vált a rögzített nézőpont, és ez véget vetett a plasztikus szerveződésként létező képmásnak	146
A camera obscura természetes varázslata miként előzte meg Hollywoodot abban, hogy a külső világ látványát árucikké változtassa?	147
Morus Tamás tervet kínál a skolasztikus filozófia zavaros folyamának áthidalására	148
A kézzel írott kultúrának sem olyan írói, sem olyan olvasói nem voltak, mint amilyeneket a tipográfia létrehozott	150
A középkori könyvkereskedelem használtcikk-kereskedelem volt, éppúgy, mint ahogyan napjainkban a régi mesterek műveivel kereskedünk	153
A nyomtatás után több mint két évszázadig senki sem fedezte fel, hogyan lehet egy stílusban és tónusban maradni egy prózai fogalmazás során	155
A késő középkor vizuális feszültsége legalább annyira megzavarta a liturgikus ájtatosságot, mint amennyire napjainkban az elektromos tér kényszerhatása világossá tette azt	157
A reneszánsz érintkezési felülete a középkori pluralizmus, valamint a modern homogenitás és mechanika találkozása volt - a váratlanság és az átalakulás formulája	161
Peter Ramus és John Dewey volt a két nevelési szörfös vagy hullámlovas az ellentétekben gazdag korszakokban, a Gutenberg-korban, illetve a Marconi-féle elektronikus korban	165
Rabelais a jövő víziójaként kínálja a nyomtatás kultúráját, amely az alkalmazott tudomány révén a fogyasztók paradicsomát hozza létre	167
Rabelais ünnepelt kézzelfoghatósága a letűnő kéziratos kultúra markáns maradványa	171
A nyomdászat mint az első gépesített kézműves mesterség nem az új tudomány, hanem az alkalmazott tudás tökéletes példája	172
Minden, az ember által feltalált és magára öltött technológiának olyan ereje van, hogy működésének első periódusában elzsibbasztja az emberi éberséget	174
Gutenberggel Európa belép a haladás technológiai fázisába, mikor maga a változás válik a társadalmi élet normájává, őstípusává	177
Az alkalmazott tudománynak a reneszánszban a hallottakat láthatóvá, a plasztikust szemmel érzékelhetővé való átalakítójának a szerepét kellett felvennie	180
A tipográfia a nyelvet a megismerés és kutatás eszközéből hordozható árucikké alakította át	183
A könyvnyomtatás nem csupán technológia, hanem önmagában egy természetes anyagi forrás vagy termék, mint a gyapot, a fűrészáru vagy a rádió; és mint bármely termék, nemcsak az egyéni tudatviszonyokat alakítja, hanem a közösségi egymásrautaltságot is	186
A pontos mérés szenvedélye eluralkodott a reneszánszon	189
A nyomtatás okozta szakadás az ész és a szív között az a trauma, amely mélyen érinti Európát Machiavellitől napjainkig	193
A machiavellisztikus és a kereskedői gondolkodás megegyezik azon egyszerű hitében, hogy a szegmentálással teljességében uralható a hatalom és az erkölcs, valamint a pénz és az erkölcs kettőssége	197
Dantzig kifejti, hogy a számok nyelvének miért kellett felemelkednie ahhoz, hogy találkozzék a betűk új technológiája által teremtett igényekkel	199
Hogyan kerültek szembe a görögök a nyelvi zűrzavarral, mikor a számok elárasztották az euklideszi teret	201
A művészet és a tudomány XVI. századi jelentős különválása a számítások felgyorsulásával következett be	204
Francis Bacon, a modernek PR-hangja, mindkét lábával a középkor talaján állt	207
A középkori Természet Könyvének és a mozgatható betűk új könyvének furcsa nászát Francis Bacon vezette	210
Bacon Ádámja egy középkori misztikus, Miltoné egy szakszervezeti aktivista	212
Milyen mértékben helyettesítette a tömegesen előállított nyomtatott oldal a fülgyónást?	215
Aretino, akárcsak Rabelais és Cervantes, a nyomtatás lényegét Óriásinak, Fantasztikusnak és Emberfelettinek kiáltotta ki	218
Marlowe előre látta Whitman barbár ugatását, a rém nélküli vers által létrehozott nemzeti nyilvánosság rendszerét - az új sikertörténethez vezető hang terjedő jambikus rendszerét	221
A nyomtatás azáltal, hogy a nemzeti nyelveket tömegmédiumokká vagy zárt rendszerekké változtatta, létrehozta a modern nacionalizmus uniformizált és centralizált erőit	224
A költészet és zene szétválása először a nyomtatott oldalon ment végbe	225
Nashe prózájának hangzásbeli polifóniája megsérti a linearitás és az irodalom illemszabályait	227
A nyomdagépet először mindenki - Shakespeare-t kivéve - tévesen a halhatatlanság gépezetének hitte	228
A könyv hordozhatósága, akárcsak a festőállványé, sokkal járult hozzá az egyéniség kultuszához	232
A nyomtatás egyöntetűsége és ismételhetősége létrehozta a XVII. század politikai aritmetikáját és a XVIII. század hedonista számítását	234
A nyomdai logika létrehozta a kívülálló, elidegenedett embert mint az integrált, azaz intuitív és irracionális ember típusát	238
Cervantes Don Quijote figurájában a tipográfia emberével találta szemben magát	240
A tipográfia embere ki tudja fejezni magát, de nem képes kibetűzni a nyomtatási technika alakzatait	242
A történészek, noha tudják, hogy a nacionalizmus a XVI. században keletkezett, még nem találtak magyarázatot arra a szenvedélyre, amely megelőzte az elméletet	245
A nacionalizmus egyenlő jogokat követel az egyének és a nemzetek számára is	247
Cromwell és Napóleon polgári seregei voltak az új technológia ideális megnyilvánulásai	249
A spanyolokat eleve a nyomtatás ellen hangolta a mórokkal folytatott ősi viszály	252
A nyomtatás megfosztotta lététől a latint	255
A nyomtatás kiterjesztette jellegzetességeit a nyelvek szabályozására és rögzítésére	256
A nyomtatás nemcsak a helyesírást és a nyelvtant változtatta meg, de a nyelvek hanglejtését és ragozását is, és lehetővé tette a nyelvtani hibákat	259
A ragozás és a szójáték kiküszöbölése a XVII. században az alkalmazott tudomány programjának részévé lett	261
A nyomtatás össznemzeti egyöntetűséget és kormányzati centralizmust teremtett, ám egyszersmind megteremtette az individualizmust és a kormányzattal mint olyannal való szembenállást is	263
Írás nélküli társadalomban soha senki nem követett el nyelvtani hibát	266
Az élet és nyelv taktilis minőségeinek redukciója alapozza meg azt a kifinomultságot, amelyre a reneszánsz törekedett, és amelyet most, az elektronika korában elutasítanak	268
A tipográfia emberének új időérzéke kinematikus, szekvenciális és képszerű	268
A tudatos élet lecsupaszítása és egyetlen szintre való redukálása a XVI. században létrehozta a tudattalan új világát. A terep megtisztult az egyéni lélek archetípusaitól és pózaitól, és készen áll a kollektív tudattalan archetípusai számára	272
A tipográfia követelményeinek vagy dinamikájának öntudatlan elfogadásában a filozófia éppoly naiv volt, mint a természettudomány	274
Heidegger éppoly diadalmasan szörfölt az elektronikus hullámok hátán, mint ahogy Descartes meglovagolta a mechanikus hullámokat	276
A nyomtatás megrepesztette a csend hangjait	278
Elméletileg a Gutenberg-galaxis 1905-ben a tér förbületének felfedezésével bomlott fel, de gyakorlatilag a távíró már két generációval azelőtt megtámadta	281
Pope Szamáreposza azzal vádolja a nyomtatott könyvet, hogy egy primitív és romantikus jellegű újjászületés előkészítője. A tisztán vizuális mennyiség a törzsi horda mágikus rezonanciáját idézi fel. A fülkeszerű iroda mintha a bárdok varázsigéinek visszhangzó kamrájához való visszatérés lenne	284
Az új kollektív tudattalant Pope a személyes önkifejezés feltorlódott utóhatásainak tekintette	288
A Szamáreposz utolsó könyve egy fantasztikus úrvacsora-paródiaként jeleníti meg a mechanikusan alkalmazott tudás átalakító erejét	290
Az Újraformált Galaxis avagy a tömegember helyzete az individualista társadalomban	294
Irodalomjegyzék	311
A Gutenberg-galaxis margójára (Benczik Vilmos)	319

Témakörök

Történelem > Társadalomelmélet
Filozófia > A szerző származása szerint > Amerikai
Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrfilozófia
Művelődéstörténet > Kultúra > Írásbeliség
Művelődéstörténet > Könyvészet > Könyvnyomtatás
Műszaki > Ipar > Könnyűipar > Nyomdaipar
Filozófia > Témaköre szerint > Tanulmányok, esszék
Filozófia > Témaköre szerint > Társadalomfilozófia > Egyéb
Műszaki

Marshall McLuhan

Marshall McLuhan műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Marshall McLuhan könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem