A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ablakszerkezetek energetikai méretezése

Szerző
Lektor

Kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 218 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-512-577-1
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 196/81. Megjelent 600 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. BEVEZETÉS Korunk építészetének egyik fő jellemzője a külső üvegfelületek kiterjedt alkalmazása. Az utóbbi évtizedekben - egészen az 1973-ban bekövetkezett, „energiaválság'' -ként ismeretessé... Tovább

Előszó

I. BEVEZETÉS Korunk építészetének egyik fő jellemzője a külső üvegfelületek kiterjedt alkalmazása. Az utóbbi évtizedekben - egészen az 1973-ban bekövetkezett, „energiaválság'' -ként ismeretessé vált nemzetközi eseménysorozatig - szinte valamennyi építmény esetében a külső üvegfelületek arányának növekedése volt megfigyelhető. A homlokzatok üvegezési aránya esetenként a 100%-ot is elérte. Az ily módon kivitelezett épületek újszerű igényeket vétettek fel az épületet kiszolgáló kalorikus gépészeti (fűtő-hűtő-szellőztető) berendezésekkel szemben. A zárt „üveg-dobozok" megjelenése nagy kihívás volt az épület-energetika, az épületgépészet és a szabályozás-automatizálás tudománya és ipari háttere számára. E kihívás hatására számos új tudományos eredmény született, amelyek feltárták az építmény és a meteorológiai környezet közötti hőtechnikai-energetikai kölcsönhatást. Ezek alapján olyan fűtőhűtő-szellőztető berendezéseket terveztek és kiviteleztek, amelyek alkalmasak voltak a folyamatosan változó meteorológiai feltételek között a belső mikroklíma viszonyok megfelelő szinten tartására. Végül, de nem utolsósorban az üvegipar olyan módosított optikai és hőtechnikai tulajdonságú üvegszerkezeteket fejlesztett ki, amelyek mint kiváló termékek meglapozták az üveg-architektúra terjedését. Nem kétséges, hogy az üveg-architektúra által felvetett tudományos és technológiai kihívás nélkül az építéstudomány és az építészet ma számos kiemelkedő alkotással szegényebb lenne. A tömeges lakás- és kommunális építésben az 1970-es évek elején különböző okokból kétségek merültek fel a külső üvegfelületek növelésének helyességét, ésszerűségét illetően. A kételyeket kiváltó közvetlen okok - a kérdés tárgyalását a hazai eseményekre leszűkítve - a következők voltak. Az 1960-as évek végén született az a határozat, amely előirányozta a könnyűszerkezetes építés hazai bevezetését. Ennek előkészítése keretében felmerült az ilymódon kivitelezett, a hagyományosnál kisebb hőtárolási kapacitással rendelkező épületek várható nyári hőmérséklet viszonyai vizsgálatának szükségessége. Egyéb tényezőkkel együtt feltárták a külső üvegfelületeknek a belső helyiségek nyári felmelegedésére gyakorolt hatását is. E vizsgálatok ahhoz az egyértelmű megállapításhoz vezettek, hogy a homlokzati üvegezési arány növelése fokozza az épület túlzott nyári felmelegedésének veszélyét. Bár ez a veszély bizonyos építészeti eszközökkel (pl. árnyékolással, megfelelő tájolással stb.) mérsékelhető, mégis az a vélemény alakult ki, hogy a helyiségek - az üvegezésen keresztül bejutó napsugárzási energia hatására bekövetkező - túlzott nyári felmelegedésének elkerülése céljából nem kívánatos irányzat a homlokzati üvegezési arány növelése. A később kibontakozó energiaválság és az ennek hatására hozott energiatakarékossági intézkedések ismét a vizsgálatok előterébe helyezték - igaz most más, a helyiségek fűtési energiafogyasztására gyakorolt befolyása szempontjából - a homlokzati üvegezés, illetve az üvegezett nyílászárók kérdését. Az érvényben lévő eljárások, szabványok - a hagyományos számítási eljárások mechanikus alkalmazását logikus következményeként - általában kedvezőtlen képet mutatnak, mind az III mind pedig az üvegezett nyílászáró szerkezeteknek az épület fűtési energiafogyasztására gyakorolt hatásáról. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés............................................. 5
2. Üvegezett nyílászáró szerkezetek energia áteresztésének összetevői............ 7
3. Nyílászáró szerkezetek hőátbocsátása............................. 9
3.1 Az üveg hőtechnikai jellemzői............................... 10
3.2 Üvegszerkezetek hőátbocsátási tényezője......................... 10
3.3 Keretszerkezet hőátbocsátási tényezője.......................... 20
3.4 Az üvegszerkezet befolyása az ablak hőátbocsátási tényezőjére............ 29
3.5 A keret anyagának és arányának befolyása az ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjére .............................................. 33
3.6 Az üvegszerkezet optikai tulajdonságainak és hőátbocsátási tényezőjének összefüggései .............................................. 38
3.7 Az üveg-, keret- és ablakszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének mérése....... 43
3.8 A filtráció jelensége és a hőátbocsátási tényező..................... 48
3.9 Az ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjének egyéb értelmezései .......... 51
4. Az üvegezés napsugárzási energia áteresztése......................... 52
4.1 Az üveg fizikai és kémiai tulajdonságai.......................... 52
4.2 Az üveg napsugárzás-optikai tulajdonságai........................ 54
4.3 Az építőiparban alkalmazott üvegezések napsugárzás-optikai adatai.......... 58
4.4 A naptényező értelmezése és mérése ........................... 72
4.5 Egyrétegű (3 mm vastag) üvegezés napsugárzási energiaáteresztésének meghatározása ............................................. 73
4.6 A naptényező tervezési értékei.............................. 75
4.7 Függönyök alkalmazása belső árnyékolószerkezetként................. 80
4.8 A naptényező értékét befolyásoló körülmények....................
4.9 Üvegszerkezeteken keresztül a külső-belső hőmérséklet-különbség és a napsugárzás
együttes hatására létrejövő energiaáram meghatározása................ 87
5. Nyílászáró szerkezetek lég áteresztése............................. 93
5.1 A filtráció jelensége..................................... 93
5.2 A filtráció számítása..................................... 95
5.3 Filtráció, mint a természetes szellőztetés megoldási módja............... 99
5.4 Nyílászáró szerkezetek légáteresztésének mérése.....................100
5.5 Nyílászáró szerkezetek légáteresztésének és hőátbocsátásának követelmény értékei.
5.6 A légáteresztés csökkentésének szükségessége, kívánatos határa és gyakorlati lehetőségei .............................................108
6. Meteorológiai adatok üvegezett nyílászáró szerkezetek hőtechnikai és energetikai méretezéséhez .............................................110
6.1 Magyarországra vonatkozó meteorológiai adatok....................110
6.2 A hőtechnikai számításokhoz szükséges meteorológiai adatok meghatározása tetszőleges földrajzi helyre...................................124
6.3 Meteorológiai adatok az éves energiaforgalom meghatározásához...........137
7. Üvegezett nyílászáró szerkezetek hatása az épület energiamérlegére............140
7.1 Helyzetismertetés......................................140
7.2 Az üvegezés befolyása az építmény fűtési energiafogyasztására............140
7.3 A klimatizálás hűtési teljesítményigényét és energiafogyasztását befolyásoló tényezők ..............................................155
7.4 Épületek nyári felmelegedési viszonyait befolyásoló tényezők elemzése.......171
73 A természetes és mesterséges világítás méretezésének energetikai vonatkozásai . . .
7.6 Építmények energiafogyasztásának racionalizálása és az üvegezett nyílászáró szerkezetek ........................................... 189
8. A homlokzati üvegezési arány optimuma.......................... 190
8.1 Az optimum-probléma identifikációja.......................... 190
8.2 Az üvegezési (ablak) arány optimalizálása a fűtési energiafogyasztás minimumára . 193
9. Alkalmazási kérdések......................................196
9.1 Homlokzati üvegezések és árnyékoló szerkezetek tervezésének általános irányelvei . 196
92 Különleges üvegszerkezetek fényáteresztési és hőtechnikái tulajdonságai.......199
9.3 Üvegszerkezetek fényáteresztési és hőtechnikai tulajdonságait módosító utólagos
felületkezelési eljárások .............................202
9.4 Különleges üvegszerkezetek hatékony alkalmazásának feltételei............204
9.5 Esettanulmány ...............................206
10. összefoglalás...........................................213
Irodalomjegyzék...........................................215
Jelölések................................................218
Indexek................................................219

Dr. Szabó Gyula

Dr. Szabó Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Szabó Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv