A láthatatlan utas

Előszó

Részlet a könyvből:
Sid Glover titka.

Szentül megfogadtam, hogy nem kisérem el Hamiltonékat atlanti-óceáni útjukon és megfelelő időben lemondtam megtisztelő meghívásukról, valami ötletes mesével, amelyet az igazság helyett elébük tálaltam. És mégis, amikor a hajó október ötödikén elindult a kikötőből, én is a fedélzeten voltam.
Igaz, hogy egészen váratlan okok késztettek arra, hogy megváltoztassam az elhatározásomat. Az Indulás napján, kora délután, találkozót beszéltem meg Walt Harwooddal, a Broadway és a Tizenkilencedik-utca sarkán. Igen, a derék, jó, vöröshaju Walt-tal akartam találkozni, akinél jobb, igazabb barátom talán nincs is a világon. Walt Harwood el akarta kisérni Hamiltonékat. Ő már tudta, hogy köszönettel lemondtam a meghivást és egész bizonyosan tudta azt is, hogy sajnálkozó mentegetőzéseim nem fedik a valóságot. Én viszont teljes bizonyossággal tudtam, hogy elhatározásom igazi okát Walt még csak nem is sejti.
Miután Walt megigérte Madge Hamiltonnek, hogy segítségére lesz a hajóra szállása körül, megkért, hogy kisérjem el a kikötőbe, főleg, mert tudta, hogy általában nincsen semmi lényegesebb dolgom.
- Azt hallottam, hogy uj hajójuk van? - kérdeztem, mikor már kényelmesen ültünk a taxiban.
- Igen: nagyon szép, nagy hajó. Azelőtt parti teherhajónak használták, de Mr. Hamilton kijavittatta és megerősítette a gépeket, a fedélzetre pedig uj kabinokat épittetett. Vissza