| Szülőföldünk - anyanyelvünk | 3 |
| Jókai Mór: Egy az Isten | 3 |
| Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat | 5 |
| Tompa László: Magányos fenyő | 9 |
| A versről | 11 |
| Tamási Áron: Bölcső és bagoly | 17 |
| Bartalis János: Új kenyér sül | 24 |
| Népballadák | 27 |
| Kőmíves Kelemenné | 27 |
| Fogarasi István s az ő testvérhúga | 32 |
| A bíró fia | 34 |
| A népballada (Összefoglalás) | 36 |
| Régi balladák margójára (Kányádi Sándor) | 37 |
| A népi hős irodalmunkban | 38 |
| Arany János éelte | 38 |
| Arany János: Toldi | 41 |
| Előhang | 41 |
| Első ének | 42 |
| A költői nyelv. A szemléletesség és hangulatosság | 46 |
| Hasonlat | 47 |
| Második ének | 49 |
| Metafora | 53 |
| Harmadik ének | 54 |
| Negyedik ének | 58 |
| A stílusról általában | 64 |
| Ötödik ének | 66 |
| Toldi (Összefoglalás) | 69 |
| Család és iskola | 72 |
| Tűzfelelősök (Sütő András) | 72 |
| István öcsémhez (Petőfi Sándor) | 74 |
| A költői levél | 75 |
| Bűntrágyalás (Gárdonyi Géza) | 77 |
| Az irodalmi mű cselekménye, a cselekmény fő mozzanatai | 81 |
| Anyám (József Attila) | 84 |
| Február, hol a nyár? (Móricz Zsigmond) | 86 |
| A jellemzés | 94 |
| Tóth Gáspár számításai (Bajor András) | 96 |
| Forradalom és költészet | 100 |
| Petőfi Sándor | 100 |
| A Tisza (Petőfi Sándor) | 102 |
| A tájleíró költemény | 106 |
| Egy gondolat bánt engemet... (Petőfi Sándor) | 106 |
| A stílus szemléletességének és hangulatosságának eszközei: a stílusalakzatok | 108 |
| Olvasmányok | 111 |
| Czincziri Hám (Tamási Áron) | 111 |
| Manole Mester (Román népballbada) | 117 |
| Kis-Gergő Istvánné (Népballada) | 122 |
| Toldi. Nyolcadik ének (Arany János) | 124 |
| Falu végén kurta kocsma (Petőfi Sándor) | 129 |
| A kóchuszár (Móra Ferenc) | 130 |
| Tavaszodik (Áprily Lajos) | 133 |
| Kell-e Gyuri, aranybicska? (Szabó Gyula) | 134 |
| Nyelvi ismeretek | |
| Visszatekintés | 140 |
| Hogyan keletkezik az összetett mondat? | 144 |
| A mondatrészkifejező alárendelő mondatok | 147 |
| Az alanyi mellékmondat | 147 |
| Az állítmányi mellékmondat | 149 |
| A tárgyi mellékmondat | 152 |
| A helyhatározói mellékmondat | 155 |
| Az időhatározói mellékmondat | 158 |
| A módhatározói és az állapothatározói mellékmondat | 161 |
| Az okhatározói és a célhatározói mellékmondat | 164 |
| Az állandó határozói mellékmondat | 168 |
| A határozói mellékmondat egyéb fajtái | 172 |
| A jelzői mellékmondat | 174 |
| A sajátos jelentéstartalmú alárendelő mondatok | 178 |
| A hasonlító mellékmondat | 178 |
| A feltételes mellékmondat | 184 |
| A megengedő mellékmondat | 186 |
| A mondatrend | 188 |
| A mellérendelő mondatok | 190 |
| A kapcsolatos mellérendelő mondatok | 191 |
| Az ellentétes mellérendelő mondat | 195 |
| A mellérendelés egyéb fajtái | 201 |
| Az írásjelek az összetett mondatban | 205 |
| Rend az összetett mondatban | 207 |
| Rövid és hosszú mondat | 210 |
| A szófajok | 212 |
| A főnév és a köréje csoportosuló szófajok | 216 |
| A főnév | 216 |
| Bibliai eredetű nevek | 218 |
| Első magyar neveink | 223 |
| A névelő | 224 |
| A névutó | 225 |
| A melléknév | 226 |
| A számnév | 231 |
| A névmások | 235 |
| A névszók többes száma és birtokos személyragozása | 244 |
| Az ige és a köréje csoportosuló szófajok | 247 |
| Az ige | 247 |
| Az igekötő | 262 |
| A határozószók | 265 |
| A módosítószók | 267 |
| Az igenevek | 269 |
| A főnévi igenév | 269 |
| A melléknévi igenév | 270 |
| A határozói igenév | 271 |
| Egyéb szófajok | 273 |
| A kötőszó | 273 |
| Az indulatszó | 275 |
Folytatás Microsoft-tal