| I. kötet | |
| Előszó | 1 |
| Bevezetés: Az újszövetség világa | 2 |
| A görög-római világ | |
| A római világbirodalom | |
| A földrajzi keret: A határok/Az utak | |
| A népesség: Sok féle nemzetiség, a polgári és szociális rend | |
| A provinciák és a közigazgatás | |
| A hellénista civilizáció | 5 |
| A hellénizmus lényege, jelentősége | |
| A "philosophia popularis" | |
| Az antik világ hellénizálódása | |
| A görög-római pogányság | 8 |
| A honi istenek áthagyományozott kultusza | |
| Az orientális vallások, | |
| A miszteriumok | |
| A gnoszticizmus | |
| A császárkultusz | |
| A zsidóság világa | 14 |
| A zsidó vallás | |
| Vallási meggyőződés és vallási élet: | |
| A monoteista hit | |
| Angyalok és démonok | |
| A túlvilági élet és jutalom | |
| Messzianizmus és eszkatológia | |
| A törvény és a hagyomány | |
| Az egyéni vallásosság | |
| A papság és a kultusz | |
| A Templom | |
| A papság | |
| A templomi kultusz | |
| A "szábbát" és az ünnepek | |
| A zsinagógák | |
| A törvény és a hagyomáyn őrzői: | |
| A szinedrium | |
| Az írástudók | |
| Vallási és politikai pártok a zsidóságban | |
| A farizeusok | |
| A szadduceusok | |
| Az esszenek | |
| A Qumrán-kérdés | |
| A szamaritánusok | |
| A zelóták | |
| A heródiánusok | |
| Palesztina és a Római birodalom | 36 |
| Heródes dinasztiája: | |
| Nagy Heródes | |
| Nagy Heródes fiai | |
| A római prokurátorok | |
| A prokurátorok uralma | |
| Az első prokurátorok | |
| Herodes Agrippa | |
| Az utolsó prokurátorok | |
| Lázadás Róma ellen és Judea pusztulása | |
| A zsidóság ujjászerveződése | |
| Jeruzsálem pusztulása után | |
| A 2. sz. iskolái és tanítói | |
| A diaspora-zsidóság | 44 |
| A diaspora-köösségek szervezete | |
| Prozelitaság és vallási propaganda | |
| A hellénista zsidóság | |
| Zsidóellenes reakciók | |
| Az irodalmi miliő | |
| A zsidóság irodalma | 48 |
| A palesztinai zsidóság apokrif iratai | |
| Az apokrif iratokról általában | |
| A Hénok-irodalom | |
| A Jubileumok könyve | |
| A 12 Pátriárka testamentuma | |
| Salamon zsoltárai | |
| A "Haggada"-s elbeszélések | |
| Az apokalipszisek | |
| A Qumrán-textusok: | |
| A szekta regulái | |
| Az u.n. "háborus tekercs": | |
| Himnuszok és hálaadó zsoltárok | |
| A Habakuk-kommentár | |
| A Damaszkusz-dokumentum | |
| A Qumrán-iratok jelentősége | |
| A hellenista zsidóság irodalma: | |
| A görögül írt apokrifek | |
| Költők és historikusok | |
| Apologetika és propaganda | |
| Alexandria-i Filón | |
| A rabbinista irodalom | |
| Általánosságban | |
| A szóbeli hagyománytól a leírásig | |
| A Talmud-i kompilációk | |
| A "midrás"-ok | |
| A "targum"-ok | |
| Az új szövetség szent iratainak keletkezése és megszületése | |
| Őskeresztény igehirdetési műfajok és formák | 60 |
| Őskeresztény hitvallások: | |
| A prédikáció | |
| A homologia | |
| Hitvallásformulák | |
| Változatos megfogalmazások | |
| Őskeresztény énekeke | |
| Krisztus-himnuszok | |
| Változatosságok | |
| A liturgikus hagyomány | |
| Az istentisztelet | |
| Eukarisztia | |
| A keresztség | |
| A dosologiák | |
| A parainetikus hagyomány | |
| Erény-, bűnkatalogusok | |
| Állapot-, állás-táblázatok | |
| Hivatáskatalógusok | |
| Az Újszövetség leveleinek megírása | 71 |
| A levél és az episztola | |
| Fogalmi tisztázás | |
| A megírási körülmények | |
| Autenticitás és pszeudonimitás | |
| A levél írójának a neve | |
| Név nélküli írások | |
| A pszeudonim író | |
| Az őskerszténység kronológiája | |
| Abszolut és relatív kronológia | |
| A Gallio-felirat | |
| Szent Pál levelei | 79 |
| Szent Pál apostol élete: A megtért farizeus - A pogányok apostola - Missziós útjai | |
| Szent Pál levelei: Leveleinek száma - Leveleinek jellegzetessége - A "valódi" Pál-i levelek | |
| A Tesszalonikaiakhoz írt két levél | 84 |
| A tesszalonikai egyházközség | |
| Tessz tartalma | |
| Tessz tartalma | |
| Tessz megírásának ideje | |
| Tessz viszonya | |
| Tessz-hez | |
| Tessz hitelességének kérdése | |
| A galatákhoz írt levél | 89 |
| A Gal hitelessége és egysége - A Gal címzettjei | |
| A gal tartalma - A Gal célja | |
| A korintusiakhoz írt első levél | 94 |
| Korintus Szent Pál korában | |
| A korintusi egyházközség | |
| Az egyházközségben uralkodó állapotok | |
| Kor tartalma | |
| Megírásnak indítéka, helye, ideje | |
| A korintusiakhoz írt második levél | 100 |
| A korintusi egyház az 1. kor megírása után | |
| Pál ellenfelei Korintusban | |
| 2 Kor hitelessége és egysége | |
| 2 Kor megírási helye és ideje | |
| Tartalma | |
| 2 Kor jellemzése | |
| A rómaiakhoz írt levél | 106 |
| A Róm tartalma | |
| A római egyházközség | |
| A Róm megírásának körülményei | |
| Megírási hely, idő | |
| A Róm viszonya a Róm-hoz | |
| A Róm tanítása | |
| A fogságból írt levelek | 115 |
| A Filippi-ekhez írt levél | 115 |
| Filippi és egyházközsége | |
| A Fil tartalma | |
| A Fil-ben szereplő tévtanítók | |
| A FIl egységének kérdése | |
| Megírásának helye, ideje | |
| A Filemon-hoz írt levél | 119 |
| TArtalma | |
| A címzett | |
| A megírás helye, ideje | |
| A Kolosszeiekhez írt levél | 120 |
| A Kol tartalma | |
| Kolosszé egyházközsége | |
| Tévtanítók | |
| A Kol megírásának ideje, helye | |
| A Efezus-i levél | 125 |
| Efezus és egyházközsége | |
| Az Ef tartalma | |
| Az Ef karaktere | |
| Az Ef témája | |
| Az Ef páli eredetének kérdése | |
| A lelkipásztori/Pásztorális/levelek | 131 |
| A Timoteushoz írt 2 levél | |
| A Tituszhoz írt levél | |
| A név eredete; a címzettek | |
| 1 Tim tartalma | |
| A Tit tartalma | |
| A 2. Tim tartalma | |
| A pasztorális levelek sajátossága | 133 |
| Kronologiai és topográfiai adatok | |
| A Paszt nyelve és stílusa | |
| A tévtanítók elleni küzdelem | |
| Az igaz tanítás | |
| A Paszt egyházszervezete | |
| Az Újszövetség egyéb levelei /A Szt. János-i levelek kivételével/ | |
| A zsidókhoz írt levél | |
| A katolikus levelek | 140 |
| A zsidókhoz írt levél | 141 |
| A Zsid tartalma - Irodalmi karaktere - "CÍmzettjei" - Szerzője - Megírásának ideje | |
| A Szent Jakab - levél | 147 |
| A Jak tartalma | |
| Irodalmi sajátossága | |
| Teológiai helye | |
| A szerző neve | |
| A megírás ideje | |
| A betegkenés Jak 5,14 szerint | |
| Az első péter-levél | 153 |
| Az 1 pét címzettjei | |
| Tartalma és célja | |
| Alkalom a megírásra | |
| Keletkezési hely, idő | |
| Az 1 Pét szerzője | |
| A Judás-levél | 156 |
| Tartalma | |
| Megírási alkalom | |
| A Jud szerzője | |
| Keletkezési ideje | |
| A második Péter-levél | 158 |
| A 2 Pét tartalma | |
| Irodalmi függés a Jud és a 2 Pét között | |
| Szerzője | |
| II. kötet | |
| A Szóban áthagyományozott Jézus-tradíció formái és műfajai | |
| A szinoptikus tradició formatörténete | 1 |
| "Krisztus"-ként hirdetett Jézus | |
| Levelek és evangéliumok | |
| Az evangéliumok és az Egyhéz élete | |
| Hirdetés és nem biográfia | |
| Jézus szavainak és tetteinek formálódása | |
| A formatörténeti módszer igaza és határai | |
| Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus hirdetett? | 10 |
| Prófétai szavak | |
| Bölcsességi szavak | |
| Törvény-szavak | |
| Hasonlatok | |
| Krisztus-szavak | |
| Tanító-, és vitabeszédek | |
| Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus tett? | 12 |
| A Passiotörténet | |
| A csodaelbeszélések | |
| Krisztus-történetek | |
| Az evangeliumok szerkesztési története | 15 |
| Az Evangélium és az evangéliumok | 16 |
| Az "Euángelion"-szó | |
| A kérügma és a hagyomány egybekapcsolása | |
| Az egy Evangélium, és a négy evangélium | |
| A színoptikus evangéliumok az apostolok cselekedetei | 19 |
| A szinoptikus kérdés | 22 |
| Szinopszis - Evangeliumharmonia | |
| A szinoptikus probléma: A három szinoptikus anyaga | |
| Megegyezés a szinoptikusok között | |
| Eltérések a szinoptikusok között | |
| A szinoptikus probléma megoldási kisérletei | |
| Függelék: A Mk a legrégibb a 3 szinoptikus evangélium között | |
| A Szent Márk-evangélium | 26 |
| Evangélium mint írás | |
| A Mk célja | |
| A Mk hisztoricitása: | |
| Teológiai szempontjai | |
| Apologetikai szempontjai | |
| Katetikus inditekai | |
| A Mk szerzője | |
| Keletkezési idő, hely | |
| A kánoni MK-záradék | |
| A Szent Máté-evangélium | 44 |
| A Mt tartalma | |
| A Mt mondanivalója | |
| A Mt szerzője | |
| A Mt megírási helyek, ideje | |
| A Szent Lukács-evangélium | 52 |
| A Lk tartalma | |
| A Lk forrásai | |
| A Lk,mint történelmi mű | |
| Az események időkeretbe foglalása | |
| Folytatólagos hiradás | |
| A Lk mint Krisztusra irányított üdvtörténelem, melynek két gyújtópontja: a szenvedés és feltámadás misztériuma | |
| Oka: A szentlélek, | |
| Célja: A hivóknak világot átfogó közössége | |
| Módszere: A jóság evangéliuma | |
| Eredménye: Az evangélium, mint életszabály | |
| A harmadik evangélium szerzője | |
| A Lk megírásának ideje, helye | |
| Az apostolok cselekedetei | 63 |
| Az Apcs tartalma | |
| A könyv címe, párhuzzam az apCs és a Lk kompozíciója között | |
| Az ApCs forrásai | |
| Az ApCs célja | |
| Az ApCs történeti értéke | |
| Az ApCs szerzője | |
| Az ApCs szövege | |
| A Szentjánosi írások | |
| A Szent János-evangélium | 73 |
| A Jn tartalma és felépítése | |
| A Jn szöveg-, és irodalom kritikai problémái | |
| A negyedik evangélium szerzője | |
| Az újkori kritika ellenvetései | |
| A Jn öntanusága | |
| A Jn megíási helye, ideje, olvasói | |
| Az anyag és elrendezése | |
| A Jn teológiája | |
| A Jn és szinoptikusok közti viszony | |
| A Jn vallástörténeti háttere | |
| Szent János első levele | 93 |
| Az 1. Jn tartalma | |
| Címzettek | |
| Az 1. Jn szerzője | |
| A "Comma Johanneum" kérdése | |
| Az 1 Jn keletkezési körülményei | |
| Szent János második és harmadik levele | 95 |
| A 2. Jn tartalma | |
| A 3. Jn tartalma | |
| A 2. és 3. Jn szerzője | |
| Alkalom és cél az írásra | |
| A jelenések könyve | 98 |
| Az apokaliptikus műfaj | |
| Apokaliptika és prófécia | |
| A szimbolikus nyelv | |
| A jel és az Ószövetség | |
| A jel kompozíciója | |
| A Jel üzenete és tanítása | |
| A szerző szándéka | |
| A Jel eszkatologikus tanítása | |
| A kiliazmus kérdése | |
| A Jel biztos állításai | |
| A Jel eszkatologikus tanítása | |
| A kiliazmus kérdése | |
| A Jel biztos állításai | |
| A Jel aktuális jelentősége | |
| A JEL szerzője, keletkezési ideje: A Jel és a Jn | |
| A pozitív megoldás nehézségei | |
| A megírás helye, ideje | |
| Az Újszövetségi Kánon megszületése | 113 |
| A Kánonképződés kezdetei | |
| A "kánon" | |
| Az Ószövetség a keresztények első szent könyve | |
| Az evangélium | |
| Az Úr-szavak | |
| Az apostoli megfogalmazás | |
| Az első gyűjtemények | |
| Markion kánonja | |
| Az újszövetségi kánon Kr. u. 200-ban | 116 |
| Irenaeus | |
| Tertullianus | |
| Clemens Alexandrinus | |
| A muratori-kánon | |
| Az újszövetségi kánon lezárása | |
| A görög egyház | |
| A latin egyház | |
| A szír egyház | |
| A reformátorok és a Tridentinum | |
| Függelék: Kronológiai áttekintés az Újszövetség iratainak keletkezéséről |
Az első kötet gerince megtört és foltos. A második kötet borítója kissé sérült, a lapélek enyhén foltosak.
A borítók kissé elszíneződtek, kopottak. Az I. kötet borítóján tulajdonosi bejegyzés látható. Néhány lapon aláhúzások találhatók.
Az I. kötet több lapján aláhúzások láthatók. A kötetek borítója elszíneződött. A borítójuk, a lapéleik és néhány lapjuk foltos.
A kötetek néhány lapján bejegyzések, a címlapokon tulajdonosi bejegyzések láthatók.
Folytatás Microsoft-tal