| Előszó | 15 |
| Informatika a minőségbiztosítás szolgálatában | 17 |
| Bevezetés | 19 |
| Minőség és informatika | 19 |
| A minőség fogalmának modern értelmezése | 19 |
| A minőség fokozódó szerepe a világpiaci versenyben | 20 |
| Az informatika mint a XX. század végének integráló tudománya | 23 |
| A minőségbiztosítás és az informatika kapcsolata | 25 |
| A TDQM projekt és annak informatikai szakmodulja | 26 |
| Irodalom az 1. fejezethez | 27 |
| Informatika és gazdaság | 28 |
| Az informatika történelmi szerepe | 28 |
| Az informatika hatása a gazdaságra | 30 |
| Vállalati modellek | 33 |
| Modellezési környezet | 33 |
| Gazdaságtani háttér | 33 |
| Valós gazdasági környezet | 35 |
| Egyszerűsített kibernetikai modell | 39 |
| Néhány rendszerelméleti alapelv | 39 |
| Szituációmodell | 42 |
| Statikus identifikáció | 47 |
| Dinamikus identifikáció | 50 |
| Strukturális analízis | 56 |
| Informatika, mérés és irányítás | 62 |
| Funkcionális modell | 78 |
| A vállalat egészét átfogó informatikai rendszer koncepciója | 84 |
| A vállalatintegrálás helyzete | 85 |
| Az integrálás területének igényei | 87 |
| A gyártási tevékenységek és a vállalatok integrálási igényei | 87 |
| A CIM architektúra céljai | 89 |
| Miért van szükség vállalati referenciaarchitektúrára? | 91 |
| A Cim-osa referenciaarchitektúra | 94 |
| A rendszer fő célja | 94 |
| Vállalatintegrálás - a megoldás | 94 |
| A változások kezelése | 95 |
| A vállalatintegrálás területe | 96 |
| Vállalattervezés és -működtetés (Enterprise Engineering an dOperation) | 96 |
| Együttélés az örökséggel (Heritage/Legacy Systems) | 97 |
| Üzleti haszon | 98 |
| A vállalatmodellezés és követelményei | 98 |
| Az Amice projekt | 99 |
| A cim-osa szerinti megközelítés | 99 |
| Rendszeréletciklus | 100 |
| A vállalatintegrálás szintjei | 102 |
| Cim-osa rendszerek áttekintése | 104 |
| A Cim-osa felhasználása | 114 |
| Összefoglalás: a Cim-osa architektúra és alapelvei | 115 |
| A Grai-gim referenciamodell, architektúra és módszertan | 116 |
| A globális modell | 118 |
| A döntésközpont modellje | 124 |
| A Grai-gim strukturált megközelítés alapelvei | 124 |
| A modellezési keretrendszer | 125 |
| Modellezési formalizmusok | 127 |
| A modellek összhangjának biztosítása | 128 |
| A Grai-gim strukturált megközelítés | 130 |
| A kezdeményezési szakasz | 130 |
| Az analízisfázis | 130 |
| Tervezési fázis | 132 |
| Implementációs fázis | 132 |
| Összefoglalás: a Grai-gim használata | 132 |
| A Grai-gim összefoglaló értékelése | 133 |
| A Pera és a Purdue módszertan | 134 |
| A Purdue referenciaarchitektúra szerkezete | 134 |
| A koncepció és a definíciós rétegek vagy fázisok leírása | 135 |
| Az implementációs kézikönyv | 135 |
| Általános válallati referenciaarchitektúra | 136 |
| A Geram szerkezete | 136 |
| Összegzés | 136 |
| Integrált információs infrastruktúra a minőségbiztosítás támogatására | 137 |
| A miőségügy és az információs infrastruktúra kapcsolata | 137 |
| Informatika és minőségmenedzsment | 138 |
| Integrált információs rendszerek | 143 |
| Minőségügy és dokumentumkezelés | 147 |
| Irodalom a 2. fejezethez | 153 |
| A terméktervezés minőségalkotási stratégiája és módszerei | 156 |
| A minőségalkotás koncepciója és stratégiája | 156 |
| A tervezés tartalma és megvalósulási formái | 156 |
| A minőségfejlesztés, - szabályozás és a terméktervezés céloksági kapcsolata | 156 |
| A terméktervezés hozzájárulása a megfelelőséghez és a minőséghez | 158 |
| A minőségi funkció megvalósítása és a minőségház-modell terméktervezési hatásai | 160 |
| A teljes körű minőségmenedzsment | 164 |
| A terméktervezés műszaki minőségérték fokozására irányuló módszere | 166 |
| Piaci és termékinformáció gyűjtése és feldolgozása | 168 |
| A műszaki miőség értékfokozása számítógépes modellezéssel | 170 |
| Heurisztikus modellezés | 171 |
| Matematikai modellezés | 172 |
| Numerikus modellezés | 172 |
| Véletlen (Monte-Carlo-) szimuláció | 174 |
| Folytonos vagy diszkrét esemény szimulációja | 174 |
| Koncepcionális tervezés számítógépi támogatása | 175 |
| A geometriai alakadás számítógépi támogatása | 178 |
| Anyagminőség-megválasztás optimalizálása | 180 |
| Konstrukcióelemzés és optimalizálás | 182 |
| A termékadat-kezelés minőségalkotási jellemzői | 183 |
| A szemléletek kezelése | 186 |
| Az alternatívák kezelése | 187 |
| A terméket leíró információstruktúrák kezelése | 187 |
| A dokumentációs struktúra kezelése | 187 |
| A termékváltozatok kezelése | 187 |
| A fejlesztési állapotok kezelése | 187 |
| Az absztrakciós szintek kezelése | 188 |
| Hozzáférési jogosultságok kezelése | 188 |
| Az adatok elosztott kezelése | 188 |
| Közvetlen kapcsolat a kivitelezéssel és a felhasználással | 188 |
| A terméktervezés használati minőség értékét növelő módszerei | 191 |
| A funkcionális tagoltságra irányuló tervezés | 191 |
| Diagnosztizálhatóságra irányuló tervezés | 192 |
| Az állapotfenntartásra irányuló tervezés | 193 |
| Karbantarthatóságra irányuló tervezés | 194 |
| A meghibásodási módozatok és hatásuk elemzése | 196 |
| Megbízhatóságra irányuló tervezés | 197 |
| A biztonságosságra irányuló tervezés | 199 |
| Javíthatóságra irányuló tervezés | 200 |
| Az újrahasznosításra irányuló tervezés | 201 |
| A terméktervezés gazdasági minőség értékét növelő módszerei | 203 |
| A gyártás megkönnyítésére irányuló tervezés | 203 |
| Az alkatrészek teljes darabszámának minimalizálása | 204 |
| Az alkatrészváltozatok minimalizálása | 204 |
| Többfunkciós konstrukciós megoldások alkalmazása | 204 |
| Az alkatrészek gyártásának egyszerűsítése | 204 |
| Az alkatrész-megfelelőség növelése | 205 |
| A befogási változtatások minimalizálása | 205 |
| Szerelési szempontokat előnyöztető tervezés | 205 |
| Moduláris konstrukció alkalmazása | 205 |
| Többszörös felhasználású alkatrészek tervezése | 206 |
| A szerelést igénylő rögzítőelemek számának csökkentése | 206 |
| A szükséges szerelési irányok minimalizálása | 206 |
| Az alkatrész-megfelelőség növelése | 206 |
| A szükséges mozgatások minimalizálása | 206 |
| A beállítások iránti igény kiküszöbölése vagy egyszerűsítése | 207 |
| A rugalmas alkatrészek kiküszöbölése | 207 |
| Költségirányultású tervezés | 207 |
| A költségorientáltság általánosítása | 207 |
| A költségszemléletű minőségbiztosítás | 208 |
| Átfutásiidő-irányultságú tervezés | 210 |
| A tűrésirányultságú tervezés | 212 |
| Virtuális termelésre irányuló tervezés | 214 |
| A tervezésmenedzsment szerepe a minőségalkotásban | 219 |
| Általános szempontok | 219 |
| A tervezői termékfelelősség | 220 |
| Az emberi tényezők figyelembevétele a minőségalkotásban | 222 |
| Irodalom a 3. fejezethez | 223 |
| A számítógépes minőségbiztosítás (CAQ) és az integráció | 225 |
| A továbbfejlesztett minőségfogalom | 225 |
| A CAQ rendszerek jellemzői | 226 |
| A Caq rendszerek funkcionális moduljai | 227 |
| A minőségvizsgálat tervezése | 228 |
| Vizsgálati utasítás előállítása | 229 |
| A vizsgálat végrehajtása | 230 |
| Analízis és dokuementáció | 230 |
| Számítógépi kategóriák és alkalmazási példák | 231 |
| Caq hostgépeken | 231 |
| Caq kisszámítógépen/munkaállomáson | 232 |
| Caq személyi számítógépeken | 232 |
| Minőségbiztosítás Cim rendszerekben | 232 |
| A Cim fogalmának történelmi háttere | 232 |
| A Cim klasszikus értelmezése | 238 |
| Néhány ismert Cim definíció | 238 |
| Az integráció főirányai: időbeli, architekturális és funkcionálisintegráció | 240 |
| A Cim tervezésének és bevezetésének sajátosságai | 245 |
| Általános megfontolások | 245 |
| A Cim bevezetésének stratégiai elvei | 248 |
| A Cim és a termékminőség | 250 |
| A termelés új szervezési paradigmáinak érvényesítése a Cim területén | 253 |
| A termelés új alapelvei. A Lean Production | 253 |
| A Cim új szerepe a folyamatok integrálásában | 254 |
| Irodalom a 4. fejezethez | 261 |
| Számítógépes alkalmazásokat modellező eljárások | 262 |
| Funkcióorientált eljáráskonstrukciók | 262 |
| A szoftverfejlesztés stuktúrája | 263 |
| Hipo | 267 |
| A Jackson-féle rendszerfejlesztés | 269 |
| Strukturált rendszeranalízis és strukturált tervezés | 274 |
| Strukturált rendszeranalízis és tervezési módszertana | 277 |
| Állapotátmeneti diagram és mátrix | 282 |
| Petri-hálók | 284 |
| Objektumorientált analízis és tervezés | 286 |
| Irodalom az 5.1 alfejezethez | 292 |
| Adatorientált modellezés | 292 |
| Az adatmodellezés alapjai | 292 |
| Szemantikai adatmodellek | 294 |
| ER adatmodell | 296 |
| EER modell | 298 |
| Hierarchikus adatmodell | 301 |
| Hálós adatmodell | 305 |
| Relációs adatmodell | 307 |
| Az SQL nyelv | 314 |
| Relációs adatbázisok tervezése | 317 |
| 4GL fejlesztőrendszerek | 323 |
| Információs rendszerek | 328 |
| Objektumorientált adatmodell | 332 |
| Adattárház | 336 |
| Irodalom az 5.2 alfejezethez | 343 |
| Adatrendszerek integrációs elvei és módszerei | 344 |
| Állományok osztott elérése | 344 |
| Adatbázis-kezelés | 346 |
| Adatbázisok integrálása | 352 |
| Temporális adatok megosztása | 355 |
| Irodalom a 6. fejezethez | 358 |
| Szoftvertermékek és szoftverfolyamatok minősége | 359 |
| Szoftverminőség | 361 |
| A szoftverminőség és a szoftverfolyamatok alapfogalmai | 361 |
| Kritikus sikertényezők, szoftverválság | 361 |
| A szoftverfolyamat mozgalma | 362 |
| Alapfogalmak az üzleti döntéshozatalban | 363 |
| A szoftvertermék minősége | 364 |
| A megbízható folyamatra alapozott üzleti döntések | 364 |
| Szoftverfolyamat-modellek | 365 |
| A programozásjavítás modell | 365 |
| A vízesésmodell | 365 |
| A spirálmodell | 367 |
| Az evolúciós modell | 368 |
| Szoftverérettség-modell | 369 |
| Érettségi szintek | 370 |
| Képességek | 370 |
| Kulcsterületek | 371 |
| Célok | 371 |
| Általános jellemzők | 371 |
| A kulcstevékenységek | 372 |
| Üzleti motivációk | 372 |
| Pénzügyi előny | 373 |
| Működtetési előny | 374 |
| Termelési előny | 375 |
| Marketingelőny | 376 |
| Emberi előny | 377 |
| A szoftvertermék-minőség szabványai, követelményspecifikációk | 377 |
| Iso/iec 9126 | 377 |
| Szoftverminőség-jellemzők | 377 |
| A minőségjellemzők használata | 379 |
| Követelményspecifikáció | 380 |
| Általános szempontok | 380 |
| Felhasználói követelmények | 381 |
| Szoftverkövetelmények | 382 |
| Szoftverfolyamat-szabványok, átvilágítás, folyamatjavítás | 384 |
| Iso 9000 | 384 |
| Az iso 9000 célja | 384 |
| A megfelelő szabvány kiválasztása | 385 |
| Iso 9001 | 385 |
| A vezetőség felelőssége | 386 |
| Minőségügyi rendszer | 387 |
| A szerződések átvizsgálása | 387 |
| A tervezés szabályozása | 387 |
| A dokumentumok szabályozása | 389 |
| Beszerzés | 390 |
| A vevő által beszállított termék | 390 |
| A termék azonosítása és nyomon követhetősége | 390 |
| Folyamatszabályozás | 391 |
| Ellenőrzés és vizsgálat | 392 |
| Ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezések | 392 |
| Ellenőrzött és vizsgált állapot | 393 |
| A nem megflelő termék szabályozása | 393 |
| Hibajavító tevékenységek | 394 |
| Kezelés, tárolás, csomagolás és kiszállítás | 394 |
| Minőségügyi bizonylatok | 395 |
| Belső minőségügyi felülvizsgálatok | 395 |
| Továbbképzés | 396 |
| Vevőszolgálat | 396 |
| Statisztikai módszerek | 396 |
| Iso 9000-3 | 396 |
| Bootstrap | 396 |
| Bootstrap 2.3, Bootstrap 3.0, Iso 12207, Spice | 398 |
| Szoftverprojektek kockázatkezelése | 400 |
| Kockázatkezelési alapfogalmak | 400 |
| Kockázat | 400 |
| Kockázatkezelési részfolyamatok | 400 |
| Kockázatkezelési szintek | 401 |
| Kockázati alapkategóriák | 402 |
| A kockázat keletkezésének forrása | 402 |
| A kockázat keletkezésének jellege | 402 |
| Szereplők, érdekelt felek | 402 |
| A kezelési folyamat módszeressé tétele | 403 |
| Strukturálás | 403 |
| A kockázatkezelési folyamat | 404 |
| Elemzés | 405 |
| A kockázatok felismerése | 405 |
| Kockázatok becslése | 406 |
| A kockázatok értékelése | 407 |
| A kockázati tényezők kezelése | 409 |
| Tervezés | 409 |
| Elévgezhetőség biztosítása | 412 |
| Ellenőrzés | 412 |
| Követés | 414 |
| Összefoglalás | 414 |
| Néhány kockázatelemzési technika | 414 |
| Delphi-módszer | 414 |
| Döntési fa | 416 |
| Hatásrács | 416 |
| Kockázatfelismerési workshop | 416 |
| Kockázati térkép | 418 |
| Monte Carlo-szimuláció | 419 |
| Ok-okozat diagram | 419 |
| Irodaloma II. rész 1. és 2. fejezetéhez | 420 |
| Biztonság és védelem informatikai rendszerekben | 422 |
| Bevezetés | 422 |
| Biztonságvédelem | 422 |
| Adatvesztés | 422 |
| Behatolás | 424 |
| A hálózatok használatának problémái | 424 |
| Számítógépes fertőzések | 424 |
| Baktérium | 425 |
| Vírus | 425 |
| Féreg | 425 |
| Nevezetesebb biztonsági hiányosságok | 426 |
| Az Internet worm (féreg) | 428 |
| Általános védelmi támadások | 429 |
| A biztonsági igények szintjei | 430 |
| Kockázatok, kockázatok viselése | 430 |
| A biztonságos rendszerkörnyezet veszélyforrások | 432 |
| Költségek | 432 |
| Hatékonyságvizsgálat | 433 |
| A magyarországi viszonyok áttekintése | 434 |
| A védelmi igény feltárása | 435 |
| Fenyegetettségelemzés | 436 |
| Kockázatelemzés | 437 |
| Kockázatmenedzselés | 439 |
| Irodalom a II. rész 3. fejezetéhez | 439 |
| Titkosítás | 441 |
| A titkosítások alapfogalmai | 441 |
| A steganográfia alapmódszerei | 441 |
| A kriptográfia hagyományos módszerei | 442 |
| A kriptográfia alapelvei | 447 |
| Fst kódolás | 447 |
| Des kódolás | 449 |
| Rsa algoritmus | 454 |
| Egyutus hash függvények | 458 |
| Irodalom a II. rész 4. fejezetéhez | 459 |
| Függelék | |
| Számítógépes szoftverrendszerek a minőségbiztosítás támogatására | 461 |
| Brankamp Qc 1000 Caq rendszer | 463 |
| Az intouch program | 483 |
| Alkalmazási terület | 483 |
| In Touch alkalmazás előállítása a window Maker programmal | 485 |
| In Touch alkalmazás futtatása a Window Viewer programmal | 488 |
| Az spc kiegészítő programmodul | 490 |
| Az In touch rendszer segédprogramjai | 493 |
| Sinic Gmbh Qsi-Caq rendszere | 495 |
| Statisticatm program | 510 |
| Általános áttekintés | 510 |
| A kezelői felület | 511 |
| Adatbázis-kezelés | 514 |
| Az eredmények grafikus ábrázolása | 514 |
| Statisztikai elemzések | 517 |
| A minőségügy támogatásának lehetőségei a sas rendszerrel | 521 |
| A sas rendszerről általában | 521 |
| A sas rendszer által támogatott platformok, szabványok | 521 |
| A sas rendszer által támogatott platformok | 521 |
| A sas rendszer kapcsolódásai más termékekhez | 522 |
| A sas rendszer által támogatott szabványok | 523 |
| A sas rendszer adatelemzési szolgáltatásai | 523 |
| A sas institute cég | 526 |
| A sas rendszer minőségügyi szolgáltatásai | 527 |
| Döntéstámogató ésinformációkezelő alkalmazások | 528 |
| Adatgyűjtés és adatmenedzsment | 530 |
| Gyártási képességelemzés | 532 |
| A statisztikai folyamat-ellenőrzés (Spc) támogatása | 536 |
| Okfeltáró hibaelemzés | 538 |
| A Pareto-elemzéshez tartozó Sas output | 538 |
| Iskihawa-elemzés | 539 |
| Irodalom az 5. fejezethez | 539 |
| A konstrukció és a technológia illesztését támogató alkalmazott inormatikai eszközök | 540 |
| A gyártási tűrések és költségek kapcsolata | 541 |
| Módszer az optimális gyártás tűrések meghatározására | 545 |
| Az Optol rendszer jellemzése | 550 |
| Irodalom a 6. fejezethez | 553 |
Folytatás Microsoft-tal