A tökéletességnek és keresztény erényeknek gyakorlása I-II.

Szerző

Fordító

'Alfons Rodriquez: A tökéletességnek és keresztény erényeknek gyakorlása I-II. ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Kalocsa
Kiadás éve:	1874
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	1.083 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A jelen kiadáshoz előszó
A német fordítók előszava	3
Elüljáró beszéd a kegyes olvasóhoz az 1682. magyar kiadásból	9
Ajánlás és előszó az egész munkához, írta maga a tisztelendő szerző	10
Az első résznek első értekezése
A lelkieket mily nagyra kell becsülnünk	15
Minő vágyódással és hajlammal kell az erény tokéletesség iránt lennünk	21
A szellemi előmentség utáni vágyódás legjelesebb eszköz és legjobb előkészület Isten sok kegyelmeinek elnyerésére	26
Minél többször gyakoroljuk magunkat lelki dolgokban, annál inkább növekszik iránta ohajunk	29
Annak, hogy valami Isten kegyelmében van, biztos jelensége, ha forró vágygyal igyekszik növekedni s előhladni a tökéletességben	32
Megmagyaráztatik, hogy aki előre nem halad, visszalép	34
Sokat szolgál a tökéletesség elnyerésére, ha megfeledkezünk az elmult jóról s csak a hiányokat tartjuk szemmel	39
A tökéletesség elnyerésére igen hathatós eszköz az, ha szemeinket magasztosra, kitűnőre függesztjük	45
Mi sok függ attól, ha az aprólékosságokra is vigyázunk és kevésre nem becsüljük	51
Még más oka is van annak, hogy a csekély dolgokra vigyáznunk kell	54
Hogy előhaladásunk ügyében nem általánosan, hanem inkább részletesen kell működnünk és mennyire fontos, miszerint Istentől nyert jó föltételeink s kivánataink szerint cselekedjünk	59
Sokat segít a tökéletesség elnyerésére, ha szándékos hibát el nem követünk és a buzgalomban nem tágítunk	62
Még három más eszközről, melyek az erényben való előhaladást elősegítik	64
Igen nagy hasznunkra leend, magunkat mindenkor úgy viselnünk mint azon napon, melyen a szerzetbe léptünk	68
Jó segítő eszköz leend az, ha gyakorta kérdezzük magunktól: mért léptél a szerzetbe?	72
Más egyebekről, melyek a jóban való előhaladásnál és a tökéletesség megszerzésénél segítségünkre lehetnek	77
Az erényben való állhatatosságról s az ennek megszerzéséhez szükséges eszközökről	81
Azon erényeszközről, mely az istenes intésekben és értekezletekben áll s ezen eszköz rendes használatáról	84
Második értekezés
A mi előhaladásunk és tökéletességünk abban áll, hogy közönséges és rendes kötelességeinket jól végezzük	93
Minthogy Isten a tökéletességet igen könnyű dologba helyezte, ez tehát buzdítson arra minket, hogy azt magunkévá tegyük	96
Miben áll a mi cselekedeteink jósága és tökélye? Néhány segítő eszköz arra, hogy azokat illően végezzük	98
Más eszköz arra, hogy munkáinkat jól végezhessük az, ha úgy cselekszünk mindenben, mintha ezen teendőnkön kívül egyéb foglalkozásunk nem volna	102
Más szabály az, hogy úgy végezzük minden dolgainkat, mintha ez volna éltünknek utolsó cselekedete	104
Arra, hogy jót cselekedjünk, még más eszköz az, hogy a jelen napra s ne továbbra nézzünk	109
Ujabb eszköz, tudniillik, hozzá kell szoknunk, hogy jól és tökéletesen végezzük kötelességeinket	112
Mennyire fontos a szerzetesre nézve, hogy az erénynek ösvényén restté és gondatlanná ne váljék	115
Mennyi függ attól, hogy az ujonczok az ujonczi időt jól használván, eközben a rend gyakorlatainak helyes folytatásához hozzászokjanak	117
Harmadik értekezés
Cselekedeteinkben kerülnünk kell a dicsvágyat	125
Miben áll a hiu dicsvágynak gonoszsága	127
Azon kárról, melyet a dicsvágy maga után von	129
A dicsvágynak vétke nem csak azokat támadja meg, kik az erényesség kezdetén vannak, hanem azokat is, kik abban már előhaladtak	132
Leginkább azok őrizkedjenek a hiú dicsvágynak vétkétől, kik hivataluk szerint kötelesek felebarátjaiknak segédkezet nyujtani	135
Néhány gyógyszer a hiú dicsvágy ellen	137
Hogy minden munkában jó czélunk és jó szándékunk legyen	142
Megmagyaráztatik, hogy miképen lehet nagy egyenességel és tiszta szándékkal munkálkodnunk	144
Annak, hogy néha szórakozunk s előhaladásunk csekély, nem az az oka, hogy külsőleg foglalatoskodunk, hanem mivel ezen dolgainkhoz nem úgy fogunk s azokat nem úgy folytatjuk, ahogy kellene	146
Mily hasznos és gyümölcsöző eljárás: munkáinkat az emlitett módon végeznünk	149
A mi munkáinkhoz megkivántató szándék egyenességének és tisztaságának további magyarázata	152
Néhány jelenség annak megismerhetésére, valjon tisztán Isten kedveért teszi-e meg kötelességét s nem önnön magát keresi-e az ember?	157
Hogyan kell a szándék egyenességében és tisztaságában mindegyre növekednünk?	160
Ama három lépcsőről, melyeken szándékunk nagy tisztaságára és Istennek forró és tökéletes szeretetére juthatunk	165
Negyedik értekezés
A testvéri egyetértés és szeretet becséről és jelességéről	173
Mennyire szükségünk van nekünk az egyetértésre és szeretetre. Ezeknek megszerzésére szolgáló néhány eszköz ajánltatik	178
A szentirásból vett néhány ok, melyek bizonyítják, hogy mily igen tartozunk megőrizni a testvéri szeretetet és egyetértést	186
Milyen legyen a mi tagtársainkkal való egyesülésünk?	189
Részletes előadása azoknak, mik a testvéri egyesülést és szeretetet előmozdítják és épentartását elősegítik	192
A szeretet és egetértés még más két dolgot követel tőlünk	195
Még valamiről, mit tőlünk a szeretet megkíván s ami bennünket ennek föntartására segít, hogy tudniillik megbecsüljük tagtársainkat s ezen becsülésünket szóval és tettel is bizonyítsuk, róluk mindenkor tisztelettel emlékezvén	199
Mindennemű gonddal ovakodnunk kell, hogy valakinek ne mondjuk: ez vagy amaz ezt vagy azt mondotta felőled; legfőképpen ha az oly valami, ami őt megszomoríthatná és elkeseríthetné	201
Sokat segítik a szeret és egyetértés föntartását az édes és szelid szavak, az ellenkezők pedig megsemmisítik	204
Ovakodjunk éles szavaktól és bökdösésektől, melyek testvéreinket sérthetnék vagy boszonthatnák	206
Ne vitatkozzunk makacsul, ne czivakodjuk, ellent ne mondjunk, ne gáncsoljunk, se más ilyen szóbeli gorombáskodásra ne szoktassuk magunkat	208
Miképen és minő szavakkal gyakoroljuk a testvéri szeretetnek kötelességét?	212
Mit kell cselekednünk, midőn a testvérrel való boszonkodásra vagy összeütközésre alkalom van?	215
Hármas tan, melyet midőn a boszonkodásra alkalom nyilik, követni kell	218
A vakmerő itélésről. Annak gonoszsága és a vele járó súlyos felelősség megmagyaráztatik	222
A vakmerő itélésnek okai és gyökei fölsoroltatván, azoknak gyógyszere is ajánltatik	225
Példák a föntebbiek megerősítésére	230
Az épen nem jó barátságnak és egyetértésnek néhány nemeiről	235
A nem jó barátkozások és egyletek másik neméről	237
A harmadik nemű összetartásról, mely a szeretetnek ártalmára van	241
Ötödik értekezés
Az imának becséről és jelességéről	253
Mennyire szükséges az imádság	255
Sok tekintetből köszönettel tartozunk Istennek, hogy annyira könnyűvé tette mindazt, ami részint igen jeles, részint igen szükséges	258
A belső ima kettős neméről	260
E kétféle imának megmagyarázata a szentirás szavai által	263
A főnebbi tannak további magyarázata	268
A közönséges belső imáról	270
Az elmélkedésnek szükséges voltáról	273
A nagy nyereségről, mely az elmélkedésből ered és mikép kelljen ezen előnyre szert tennünk?	276
Az elmélkedésnek többi jóságai és előnyei	278
Mimódon kell eljárnunk a belső imában és belőle minő gyümölcsöt kell gyüjtenünk?	281
Mennyi függ attól, ha a fölébresztett buzdulatoknál megállapodunk	284
Válasz és czáfolat azoknak, kiknek az a panaszuk, hogy sem elmélkedni, sem gondolkozni nem tudnak	286
Kettős emlékeztetés, melyek igen segítenek, hogy az imát jól végezzük s gyümölcsét is arassuk	289
Miképen kelljen érteni a mondottakat, hogy tudniillik az imában főleg azt kell megszivlelnünk, ami ránk nézve legszükségesebb, és hogy abban megállanunk kell, míg kérésünk teljesedik	293
Hogyan állapodhatni meg imaközben sokáig ugyanegy dolognál és miképen gyakorolhatni ama hasznos imamodort, mely egyes esetekbe bocsátkozik?	298
Még a titkok fölötti elmélkedésnél is csak lépésről lépésre kell haladnunk s nem szabad fölületesen átfutnunk. Erre czélző néhány segédeszköz ajánltatik	304
Annak gyakorlati bebizonyítása, hogy tőlünk függ, miszerint mindenkor jól imádkozzunk és ennek kivánatos gyümölcsében részesüljünk	307
A jó és hasznos imának némi segédeszközei és könnyű módjai	311
Be kell elégednünk az imával, amint eddig megmagyaráztatott s nem szabad panaszkodnunk, ha amahhoz, mely emelkedettebb, nem juthatunk	318
Az imádságban való szórakozottság okairól és azoknak orvosságáról	321
Egyéb módok az imádság ajtatos elvégzésére	324
Miképen vigasztalódjanak azok, kiket a szórakozás háborgat	329
Az álmosság kisérletéről. Honnét származik és mi az ellenszere?	331
Mily hasznos néha renden kivül magunknak hosszabb időt vennünk	332
Minő gyümölcsöt kelljen a lelki gyakorlásokból gyüjtenünk	338
Némely tanítások, melyek arra szolgáljanak, hogy a gyakorlatokból nagyobb gyümölcsöt nyerjünk	341
A lelki olvasmányról s annak hasznairól. Némely utasítás, hogy jól és hasznosan lehessen olvasni	344
Hatodik értekezés
Az Isten jelenlétében való gyakorlás jelességéről és azon javakról, melyek ezen gyakorlásban foglaltatnak	355
Miben áll az Isten jelenlétében való gyakorlás?	359
Az akaratnak cselekvényéről, melyben e gyakorlás legfőképen áll és miént kell eljárni benne?	362
Ezen eljárás, gyakorlati oldaláról még inkább megmagyaráztatván, az Isten jelenlétében való járásnak igen tökéletes modora ajánltatik	365
Megmondatik, hogy az Isten jelenlétében való járás miben különbözik egyéb gyakorlásoktól és mennyivel jelesebb ezeknél?	367
Hetedik értekezés
Mily fontos dolog a lelkiismeret vizsgálata	373
Miről kell a lelkiismereti vizsgálatban vizsgálódni?	376
Fontos szabályok arra nézve, hogy azon dolgot, mely a részletes lelkiismeret vizsgálásának tárgya leszen, jól megválaszszuk	379
Hogy a részletes lelkiismereti vizsgálatnál egyetlen egy dolognál kell megállapodni	381
Miként lehet a részletes lelkiismereti vizsgálatot az erénynek egyes részei és fokai szerint tartani s ezeket hogyan kell szétosztani?	383
A vizsgálatnak tárgyát nem egykönnyen kell megváltoztatni és mennyi ideig kell egy és ugyanazon tárgynál megállapodni?	390
Miképen kell a részletes vizsgálatot végezni?	395
Vizsgálat közben különösen a bánat és erős fogadás fölindításánál meg kell állapodni	396
Igen hasznos a lelkiismeret vizsgálásához némely penitencziát kapcsolni	399
A lelkiismeretnek általános vizsgálatáról	402
A lelkiismereti vizsgálás oly segédeszköz, mely a többi erényeszközöket és lelki tanulságokat is sikeresekké teszi és ha az fonákul végeztetik, azt okozza, hogy nincsen előhaladás	407
Nyolczadik értekezés
Ezen értekezésnek két főelve	413
A második elvnek további magyarázata	417
Ezen egyenlőségben rejlő nagy jókról és előnyökről	420
Az Isten akaratával való tökéletes egyesülésünk földi boldogság	424
További magyarázat arról, hogy egyedül Istenben lelhetni valódi örömünket és valódi vigaszunkat és hogy Istenen kívül, legyen az bármi dolog, igazi megelégedést nem találhatunk benne	427
Más oldalról is bebizonyíttatik, hogy az Isten akaratával való egyetértés a valódi örömre juttató eszköz	432
Az isteni akarattal való egyeségben rejlő egyéb jókról és előnyökről	436
Néhány példával bebizonyíttatik, hogy Isten előtt kedves, ha szent akaratával egyesülünk és hogy ezen egyesülésben nagy tökéletesség rejlik	439
Némely dolgokról, melyek az Isten akaratával való egyesülésnek gyakorlását megkönnyítik és édessé teszik	441
Az Istennek édesatyai és irántunk való kitünő gondviseléséről s azon fiúi bizalomról, melylyel magunkat rá kell hagynunk	445
A szentirásból szedett némely idézetek és példák, melyek arra szolgáljanak, hogy minket Istenünk irányában ezen hívő és fiúi bizalomban megtartsanak	450
Mily nagy haszonnal jár és mekkora tökéletesség az, ha Isten akaratával való egyesülésnek gyakorlatára fordíttatik az imádság. Nem különbön mennyire kell részletekbe bocsátkoznunk, míg amaz egyesülésnek harmadik fokára följuthatunk	457
Az egyekedvűségről és Isten akaratával való egyeségről, melylyel szerzetesnek birnia kell, miszerint a világnak azon tájára utazzék s ott lakjék, ahová őt az engedelmesség küldi	462
Az egykedvűségről és Isten akaratával való egyesülésről, melyre a szerzetes minden hivatala és helyzete tekintetéből, amint elüljárója megbizza, köteleztetik	467
Az Isten akaratával való egyesülésről, tekintve a természeti adományokat és talentomot	473
Az isteni akarattal egyeztünk kell még a betegségekben is	478
Ne bizzunk se a gyógyászokban, s a gyógyszerekben, hanem Istenben, és ne csak mint betegek, hanem minden közönségesen előforduló dologban az ő szent akaratával egyezők legyünk	482
A föntibbinek példák általi bebizonyítása	486
Az Isten akaratával való egyesülésről mind életünkben mind halálunkban	490
Némely ürügyek és indokok, melyek miatt szabadon és szent módon a halált kivánhatni	493
Néhány példával a föntebbiek bebizonyíttatnak	500
Mily egyetértőknek kell lennünk Isten akaratával a ránk bocstott közös nyomorban és bajokban	504
Hathatós eszköz mind a különleges, mind az átalános bajoknak, melyek istentől küldetnek, nyugodt kedélylyel való elviselésére az: ha saját bűnös voltunkat megismerjük s érezzük	507
Az isteni akarattal való egyesülésről, az imaközben tapasztalt szárazságról, vigasztalatlanságról; továbbá megmondatik, mit kelljen a szárazság és viagsztalatlanság neve alatt értenünk	512
Azoknak, kik az imaközben tapasztalt gykori szárazságró és vigasztalatlanságról panaszkodnak válasz adatik	516
Hogyan lehessen a szárazságot és vigasztalatlanságot jó imádsággá változtatni	520
Az imaközben tapasztalt szárazság és vigasztalatlanságban minő más okokkal vigasztalódhatunk és egyesülhetünk Isten akaratával?	522
Veszélyesen csalódik az, aki abban hagyja az imádságot, mivel benne szárazságot érez	525
A föntebbiek példákkal bebizonyíttatnak	527
A természet fölötti többi erények és adományok elosztásánál miképen kell Isten akaratával egyeznünk?	530
Az Isten akaratával való egyesülésről, tekintve az örök dicsőség boldogságát	534
Az Istennel való egyesülésről s az iránta viseltető szeretetről és miként kelljen ezt gyakorolnunk?	537
Mennyire ajánlja és szivünkre köti e gyakorlást a szentirás	541
Miként lehet e gyakorlatot még szélesbiteni?	543
II. kötet
A tisztelendő szerzőnek előszava	3
A második résznek első értekezése. Az önsanyargatásról
Az imával egybe kell kapcsolni az önmegtagadást és kell hogy ezek egymást gyámolítsák	7
Mibel áll az önsanyargatás és mily szükséges?	14
Isten nem adhat emberre nagyobb büntetést, mint ha őt át-átadja saját rossz vágyainak és kivánatainak; engedvén, hogy azokat kövesse	19
Az önmagunk iránt való szent gyűlöletről s az ebből származő önsanyargatási és bünbánó szellemről	21
Az önsanyargatásban áll minden előhaladásunk és tükéletességük	23
Mindenekelőtt szükséges az önsanyargatás a szerzeteseknek és főleg azoknak, kiknek felebarátjaik lelki üdvéről gondoskodniok kell	26
Az önsanyargatás és penitenczia kétféle neméről s hogy a Jézus társasága mimódon kezeli azokat	29
Az önsanyargatás nem gyülölet, hanem valódi szeretet és pedig nem csupán a lélek, hanem a test irányában is	38
Aki önmagát sanyargatni nem igyekszik, az nem a szellemi, de még az okos élést sem szereti	40
Fáradságosabb munka, ha mellőzzük az önsanyargatást, mintsem ha gyakoroljuk azt	43
Az önsanyargatás kezdetéről és miképen kell gyakorolni?	47
Miképen lehet az önsanyargatást munkásan végezni?	50
Miként kelljen magunkat a megengedett, sőt szükséges dolgokban is sanyargatnunk?	53
Főképen azon vétkeket és szenvedélyeket kell öldökölnünk, melyek föltünőbbek és nagyobb bünesetekre alkalmul szolgálnak	58
Hogy az önöldöklést aprólékos dolgokban sem szabad elhanyagolnunk s hogy ez hasznos és kedves Isten előtt	60
Mily sok bajt és kárt von maga után a csekély dolgokban való önöldöklésnek elmulasztása?	64
Az öldöklésre nézve három fontos tantárgy fog előadatni	66
Bár mily nagyon előhaladott legyen valaki az erényben, mégis az önöldöklést folytatni kell	72
Két eszköz ajánltatik, melyek az önsanyargatást könynyűvé és ízletessé teszik	75
Más eszköznek kijelölése, mely által az önöldöklés könynyű és kellemes lesz	79
Néhány példával az imént mondottakat megbizonyítjuk	83
Édes Üdvözitőnknek Jézus Krisztusnak példája a negyedik segédeszköz, mely által az önöldöklésnek gyakorlata még inkább könynyíttetik, kellemessé is tétetik	85
Az önöldöklésnek három foka	88
Második értekezés. A szerénységről és hallgatagságról
Menynyire szükséges a szerénység, hogy felebarátunk épülésére és hasznos szolgálatára lehessünk?	95
Menynyire szükséges a szerénység a mi saját előmenetelünkre	99
Némelyeknek csalódásáról, kik efféle külsőségeket kevésbe vevén, azt mondják: nem ebben áll a tökéletesség	101
A hallgatagságról s ennek nagy jóságáról és hasznairól	104
A hallgatagság jeles eszköz arra, hogy jól imádkozzunk	107
A hallgatagság a jóban való haladásra és a tökéletesség elnyerésére	110
Annak élete, aki kedveli a szerénységet, hallgatagságot és magányt, nem szomorú, sem bús, hanem igen is derült	113
A beszédnél megfigyelni váló körülményekről	115
A rágalmazás végkéről	122
Nem szabad meghallgatni a rágalmazást	126
Mindennemű hazugságtól tartózkodnunk kell	130
Tartózkodnunk kell tréfás és nevettető szavaktól és bohózatoktól	133
Hogy beszédünk istenes legyen s némely erre szolgáló eszközökről	137
Másik jeles ok mely miatt igen hasznos, ha felebarátunkkal Istenről beszélünk s társalgunk	141
Harmadik értekezés. Az alázatosságról
Az alázatosság jelességéről s mily igen szükséges az nekünk	147
A többi erénynek alapja az alázatosság	150
További magyarázat, hogy az alázatosság alapja minden erénynek, melyeknek főbbjei felsoroltatnak	152
Mely azt bizonyítja, hogy az alázatosság kiválóan azoknak szükséges, kik állapotuknál fogva arra vállakoztak, hogy felebarátjaik lelki üdvére közreműködjenek	157
Az alázatosságnak első fokáról, mely abban áll, hogy önmagunkat kevésre becsüljük, alázatosan vélekedvén önmagunkról	157
Az önismeretről mint az alázatosság gyökeréről, mely fő és szükséges eszköz annak megszerzésére	160
Saját büneink megfontolásáról mint legkitünőbb eszközről, mely az önismeretre és alázatosságra segít	172
Miképen kell az önismeretet gyakorolnunk, nehogy elcsüggedvén, Istenből kivessük bizalmunkat	176
Az önismereti gyakorlásban foglaltatott hasznokról és jókról	179
Nem csüggeszt az önismeret, sőt ellenkezőleg inkább bátorít és erősít	183
EGyéb nagy jókról és hasznokról, melyek az önismeretben rejlenek	185
Mily hasznos légyen, ha magunkat az önismeretben gyakoroljuk	187
Az alázatosság második fokáról: miben áll?	192
Néhány fokról és középfokról, melyeken az alázatosság második fokának tökéletességére föl kell hágnunk	195
A negyedik fokról vagyis lépésről, azaz: a megvettetsét s kevésre becsülést óhajtani s annak örülni kell	200
Az alázatosságnak s a többi erényeknek tökéletessége abban áll, hogy örömest és szívesen gyakoroljuk, mert az erényekben való állhatatosságot elősegíti	204
Bővebb magyarázata a tökéletességnek, melyhez az alázatosság e második fokán fölemelekednünk kell	207
Némely segédeszközökről, hogy az alázatosság második fokát elérhessük, különösen Krisztus Urunk szet példájáról	210
Némely emberi érvekről és megfontolásokról, melyek az alázatosságba bele erősítik az emberi lelket	214
Egyéb emberi érvekről, melyek arra segítenek, hogy alázatosak legyünk	216
Az emberek becsülését és tiszteletét biztosan megszerezhetjük, ha erényesek és alázatosak igyekszünk lenni	220
Az alázatosság azon segédeszköz, melylyel belső békét szerezhetni s ezt nem is bírhatjuk, ha alázatosak nem vagyunk	224
Más hathatós eszköz az alázatosság megszerzésére, tudniillik: annak gyakorlása	228
Ami mondatott, néhány példával bizonyíttatik	233
Az alázatosságnak gyakorlásáról, amint az Rendünkben szokásos	239
Ne szóljunk olyant, ami dicésretünkre vállhatnék	242
Hogyan kelljem imaközben az alázatosság e második fokán magunkat gyakorolnunk	245
Miképen kelljen megvizsgálnunk a lelkiismeretet az alázatosságra nézve?	248
Hogy lehet az alázatosságot az emberek becsülésével megegyeztetni?	254
Az alázatosság harmadik fokáról	262
Megmagyaráztatik, hogy mibel áll az alázatosságnak ezen foka	267
Az előbbinek megmagyarázata folytattatik	270
Az alázatosság harmadik fokának bővebb értelmezése, mely szerint a valódi alázatos önmagát a legcsekélyebbnek tartja	272
Miképen tarthatták magukat a jámborok és szentek igazán a legcsekélyebbeknek s miképen nevezhetik magukat a világ legnagyobb bűnöseinek	277
Az alázatosságnak ezen harmadik foka segédeszköz a kisértetek legyőzésére s minden erény tökéletességének elnyerésére	282
Az alázatosság nem ellenkezik a nagylelkűséggel, hanem inkább alapja és okozója annak	285
Egyéb hasznokról és nagy előnyökről, melyek az alázatosság ezen harmadik fokában rejlenek	290
Istennek különös kegyeiről, melyekkel az alázatosakat megajándékozza és miért magasztalja föl annyira őket	294
Menynyire hasznos nekünk, hogy az alázatossághoz meneküljünk, miszerint azt, ami erényben és tökéletességben hiányzik, helyre pótoljuk, nehogy Isten alázzon és fenyítsen bennünket	298
Néhány példa bizonyítja, ami föntebb mondatik	304
Negyedik értekezés. A kísértésekről
Hogy az életben mindig vannak kisértések	309
Miként kisértetnek meg némelyek megtérésök kezdetén, mások pedig utóbb?	312
Mért akar megkisértetni bennünket az Ur és mi haszna van ennek?	316
Más hasznokról és előnyökről, melyeket a kísértetést terem	318
A kisértetések sokat használunk arra nézve, hogy megismerjük s megalázzuk magunkat s annál inkább Istenhez kiáltsunk	322
Hogy az igazak a kisértetés által több próbára tétetnek és tisztíttatnak s az erény bennök mélyebb gyökeret ver	324
A kisértések szolgalmassá és buzgóvá teszik az embert	330
Hogy a szentek és Istennek szolgái a kisértések fölöt nem szomorkodának, hanem inkább örültek az azokban rájok háramló haszon miatt	332
Hogy a kisertésekben az ember sokat okul mind magára mind másokra nézve	333
Kezdődik az értekezés a kisértések elleni szerekről: elsőben is, hogy bátor szívvel, erős lélekkel birjunk és ébren legyünk	335
Mily kevés az, amit a gonosz ellenség ellenünk tehet	338
Hogy ennek tudata: "Isten vigyáz ránk" erősít és bátorít a kisértés idején	340
Van még jó más okunk, kettő is arra, hogy bátran és bizalommal küzdjünk a kisértetek ellen	342
Az Isten senkit erején fölül nem kisért s nem szabad csüggednünk, habár növekszik vagy soká tart is a kisértés	343
Jó eszköz a kisértések legyőzésére az, ha önmagunk iránt bizalmatlankodunk és teljes bizalmunkat Istenbe helyezzük; miért is Isten azoknak, kik benne bíznak, segítségökre siet	347
Az ima mint a kisértések elleni eszköz. Némely, a kisértések idejéhez illő, röpimák	349
Más két segédeszköz a kisértések ellen	351
Két más jeles eszközről, tudniillik: hogy mindjárt kezdetben kell ellenállani és soha sem kell henyélni	352
A jónak szine alatt érkező kisértésekről és arról, hogy mindennemü kisértések ellen igen hatalmas szer, azokat tisztán fölismerni s olyanoknak nézni	355
Mit kelljen tennünk, mikor gonosz és rút gondolatok kisértenek? s mik ezeknek gyógyszerei?	358
Hogy különféle kisértésekben az ellenállási modorra nézve különféleképen kell magunkat viselnünk	363
Néhány fontos észrevétel és intés a kisértés idején	365
Ötördik értekezés. A rokonok iránt való rendetlen szeretetről
A szerzetesre nézve mily nagy fontosságú dolog az, hogy a rokonok látogatásait és a szülőhelyére való utazásokat mellőzze	373
Hogy a szerzetes a rokonok látogatását és az azokkal való levelezést, amenynyire lehet, kerülje	379
A szerzetesnek akkor is mellőznie kell a rokonokkal való társalgást és szülőföldjének látogatását, habár azon ürügy alatt tenné is, hogy a szent evangéliumot hirdetendi	381
A szerzetesnek különösen ovakodnia kell attól, hogy a rokonok ügyeivel foglalkozzék	383
Ami mondatott, példával bizonyíttatik	386
Vannak még más bajok és károk is, melyeket a rokonokhoz való hajlam okoz, és miképen tanít azoknak elkerülésére édes Üdvözitőnk Jézus Krisztus	388
Hatodik értekezés. A szomorúságról és vidámságról
A szomorúság okozta nagy károkról	397
Annak némely okai adatnak elő, hogy igen illik hozzánk, miszerint vidáman szolgáljunk Istennek	400
Hogy a közönséges hibák, melyekbe esünk, nem elégségesek arra, hogy a vidámságtól megfosszanak	404
A szomorúságnak gyokeréről s okairól és ellenszereiről	406
Az imádság hathatós eszköz a szomorúság eltávolítására	409
A szomorúságnak ama közönséges gyökeréről, mely abban áll: hogy nem úgy szolgálunk Istennek, amint kellene, s a jó lelkiismeretből eredő nagy vidámságról	411
Van jó és hasznos szomorúság	415
Hetedik értekezés. Azon kegyelemről s azon nagy jóról, melyet Krisztusban birunk; a módról mely szerint az ő kínszenvedéseinek titkairól elmélkedünk s azon haszonról, melyet abból merítenünk kell
A nagy kincsről s nagy javakról, melyekkel Krisztusban birunk	423
Midőn Jézus Krisztusnak kínszenvedéséről elmélkedünk, az nekünk hasznos, Istennek pedig kedves	432
Miképen kelljen Üdvözítőnknek Jézus Krisztusnak kínszenvedéséről elmélkednünk és a szánakozásnak minő buzdulását kell belőle kivonnunk	434
A büneink miatti fájdalomnak és bánatnak buzdulatáról, melyet Krisztus Urunk kínszenvedése fölött való elmélkedésből merítetnünk kell	438
Az isteni szeretet buzdulatáról	442
A hála és köszönet buzdulatáról	444
A csodálkozás és remény buzdulatáról	447
Krisztus követéséről, melyet az ő titkai fölötti elmélkedésből kell tanulnunk	452
Néhány példával bizonyítjuk, hogy mennyire kedves Isten előtt, ha Jézus Krisztus kínszenvedéséről elmélkedünk	455
Nyolczadik értekezés. A szent áldozásról és a szent miseáldozatról
Ama megbecsülhetetlen jótéteményről, melyben az Ur részesített minket s ama nagy szeretetről, melyet irántunk tanusít, szerezvén az oltári-szentséget	461
Fölemlítetnek azon jelességek és csodálatos dolgok, melyekről szent hitünk mondja, hogy azokat ezen szentség körül hinnünk kell	466
Kezdődik tárgyalása azon készülődésnek, mely ezen szentségnek jelességéhez és méltóságához kivántatik	473
A tisztaságról, melylyel nem csak súlyos, hanem bocsánandó bűnöktől és tökéletlenségektől is menteseknek kell lennünk, midőn áldozni akarunk	476
Másnemű különös tulajdonságról és készületről, melylyel az isteni szentséghez járulnunk kell	478
A szent áldozáshozi készületre szolgáló igen hasznos elmélkedések és cselekvények	481
Azokról, miket az áldozás után kell tennünk s milyen legyen hálaadásunk?	484
A hálaadásnak más neméről	486
A szent áldozásnak gyümölcseiről	488
Hogy a gyakori áldozás igen jó szer a kisértések ellen, különösen jó a tisztaság megőrzésére	490
A szent áldozásnak más gyümölcséről, mely abban áll, hogy minket egyesít Krisztussal s abba átalakít	492
Másik igen jeles haszonról, melyet az áldozásból merítenünk kell s mely abban áll, hogy magunkat teljesen Isten kezébe adjuk s ajánljuk; meg a készületről és hálaadásról, melyekkel ahoz képest tartozunk	485
Honnét van az, hogy miután e szentség annyira hathatós, mégis némely sűrűen áldozók azt magukon nem tapasztalják	500
A szent mise áldozatról	504
Miképen kell a szent misét hallgatni	511
Néhány ájtatossági példa a szent misének mindennapi hallgatásáról s elmondásáról és az ahhoz való tiszteletről	520

Témakörök

Alfons Rodriquez

Alfons Rodriquez műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alfons Rodriquez könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem