A robbanó anyagok elmélete

Szerző

Grafikus

'K. K. Andrejev: A robbanó anyagok elmélete ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	822 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés	7
A robbanóanyagok felhasználásának főbb területei és körülményei	7
A robbanás energiája és teljesítőképessége	19
A robbanóanyagok elméletének fő feladatai	24
A robbanóanyagok általános jellemzése	28
A robbanás jelensége	28
A reakció robbanásként való lefolyásának alapfeltételei	32
Az exoterm jelleg, a sebesség és a gázképződés: a kémiai átalakulásnak, mint robbanásszerű tovaterjedésének lehetőségét meghatározó tényező	32
Az exoterm jelleg, a gázképződés, a reakciósebessége és önmaga fenntartására való képesség, a robbanás romboló hatásának tényezői	40
A robbanóanyagok főbb fajtái összetételük alapján és felosztásuk alkalmazási területük szerint	47
A robbanóanyagok lassú kémiai átalakulása	52
A robbanóanyagok kémiai átalakulásának főbb formái	52
Az egyszerű gázreakciók kinetikájának elemei	54
A kémiai reakció mechanizmusa és a reakciósebesség függése a hőmérséklettől	54
A raekciósebesség függése a koncentrációtól (nyomástól); a sebesség időbeli változása	59
Az öngyorsuló kémiai reakció	65
A reakció hő-öngyorsulás (hőrobbanás) a gázokban	67
A reakció hő-öngyorsulása a kondenzált robbanóanyagokban	77
A reakció autokatalitikus gyorsulása (autokatalitikus robbanás)	78
A reakció lánc-öngyorsulása (láncrobbanás)	84
A kondenzált robbanóanyagok lassú kémiai átalakulása	112
A robbanóanyagok lassú kémiai átalakulásának általános jellemzése	112
A nitroészterek lassú kémiai átalakulása (bomlása)	116
A nitrovegyületek és nitraminok lassú kémiai átalakulása	129
A szilárd állapotban elbomló robbanóanyagok	132
A robbanóanyagok lassú kémiai átalakulásának általános törvényszerűségei	137
A robbanóanyagok stabilitása	147
Kémiai stabilitás	147
A kémiai stabilitás elmélete	147
Kémiai stabilitás kísérlet: meghatározására szolgáló módszerek általános jellemzése	150
A kémiai stabilitás meghatározására szolgáló főbb módszerek (próbák)	156
Fizikai stabilitás	172
Az ammonitok fizikai stabilitása	174
Az önmagát fenntartó kémiai átalakulás robbanórendszerekben	180
A gázok égése. Gyúlékonysági határok	181
A gázok égési sebessége. Az égés átmenete detonációba	188
Az égési sebesség meghatározásának módszerei	188
Az égési sebességet befolyásoló tényezők	190
Az égés átalakulása detonációvá	194
A gázok detonációja	198
A por-levegő keverékek égése és robbanása	204
A kondenzált robbanószerek égése	212
Az égés felületi terjedése	212
Az égés határfeltételei (tületátmérő, nyomás, kezdő-hőmérséklet, sűrűség)	213
A robbanóanyagok stacionárius égése	216
A robbanóanyagok stacionárius égésének elmélete	218
A gázok és az illékony robbanóanyagok égése	218
A robbanóanyagok égése abban az esetben, ha exoterm reakciók játszódik le a kondenzált fázisban	232
A gyorsan égő robbanóanyagok égése	236
A robbanóanyagok nem stabil égése	237
Az égés stabilitásának gázdinamikai feltétele	237
A poralakú robbanóanyagok nem stabil égése	245
A folyós robbanóanyagok instabil égése	248
Az iniciáló, szekunder és hajító robbanóanyagok (lőporok) közti különbség fizikai alapjáról	253
A lőporok égési sebessége nyomástól és hőmérséklettől való függésének gyakorlati jelentőségéről	260
A kondenzált robbanóanyagok detonációja	264
A töltet kritikus átmérője és ennek függése a különféle tényezőktől	269
A detonációsebesség függése a töltetátmérőtől, a robbanóanyag szemcseméretétől és a burkolat jellegétől	277
A detonációsebesség függése a töltetsűrűségtől, a kezdő impulzustól, az adalékanyagoktól, a hőmérséklettől és a nyomástól	280
A robbanóanyagok detonációsebességének meghatározási módszerei	288
A Dautriche-módszer	288
Fotografikus módszer	291
Oszcillografikus módszer	298
A gázok detonációjának elmélete	304
Általános megjegyzések	304
Az ütőhullám hidrodinamikai elmélete	306
A detonációs hullám hidrodinamikai elmélete	315
A kondenzált fázisú robbanóanyagok robbanásának elmélete	334
A robbanás paramétereinek függése a robbanóanyag sűrűségétől. A robbanási termékek állapot egyenlete	334
A reakció gerjesztése és fejlesztésének mechanizmusa a robbanásnál	342
A robbanóanyagok égésének és robbanásának gerjesztése	362
A robbanás gerjesztésének indító impulzusa és mechanizmusa	365
Robbanóátalakulás kiváltása hőimpulzusokkal	369
Robbanási folyamatok gerjesztése mechanikus impulzussal	376
A töltet robbanásának keletkezése a kilövésnél történő vagy akadályra való ütéstől keltett rázkódástól a lövedék belsejében	395
A robbanóimpulzus hatása a robbanóanyagra	399
Iónok, elektronok, atommeghasadási termékek, "alfa"-részecskék, röntgensugarak és ultrahangok hatása a robbanóanyagokra	404
A robbanóanyagok érzékenysége	408
A robbanóanyagok kémiai szerkezete és érzékenysége közti összefüggés	408
A robbanóanyag fizikai jellegzetességeinek az érzékenységre való hatásáról	417
A kísérleti módszerek a robbanóanyagok érzékenységének és az indítóimpulzus hatásosságának mérésére	430
A robbanóanyagok érzékenysége mechanikus hatások iránt	430
A robbanóanyagok hőhatások iránti érzékenysége	449
A robbanóanyagok érzékenysége detonációs impulzus iránt	454
Az indítóimpulzus hatásossága	459
Ütőhullámok	465
Az ütőhullámok alapvető sajátosságai és kiváltásuk mechanizmusa	465
Néhány mennyiségi összefüggés a hullám alapvető paraméterei között	475
Az ütőhullámok rombolóhatásának alapvető tényezői és a hasonlóság törvényének elemei a robbanások esetén	480
Az idő folyamán történő nyomás változása az ütőhullámban	493
Az ütőhullám hatása szempontjából veszélytelen távolságok	499
A detonációátvitel szempontjából veszélytelen távolságok	503
Az ütőhullámok és az akadály kölcsönhatása	507
Ütőhullámok a vízben	517
Ütőhullámok a talajban	519
A robbanási átalakulás reakciójának iránya	528
A robbanási termékek összetételének megállapítási módszerei	528
A robbanási termékek összetételének kiszámítása	531
Pozitív oxigénegyenlegű robbanóanyagok égéstermék-összetételének kiszámítása (I-es csoport)	533
A robbanótermékek összetételének összetételének kiszámítása negatív oxigénegyenlegű robbanóanyagok esetén (II-es csoport)	536
A robbanástermékek összetételének meghatározását szolgáló kísérleti módszerek	545
A módszerek és készülékek általános jellemzése	545
Kísérleti adatok	547
A robbanási gázok térfogata	562
Robbanási hő, robbanási hőmérséklet és nyomás	565
A robbanási átalakulás hőhatásának meghatározási módszereii	565
A robbanáshő kiszámítása	566
Füstnélküli lőporok égéshőjének kiszámítása	574
Robbanóanyagok képződéshőinek kiszámítása	578
Robbanóanyagok előállítási reakciói hőhatásainak kiszámítása	581
A robbanási hő kísérleti meghatározása	582
Az égés és a robbanás hőmérséklete	586
A robbanási hőmérséklet kiszámítása	587
A robbanási átalakulás hőmérsékletének kísérleti meghatározása	591
A lőfegyverek csövének kiégése a lövéskor	593
A robbanási nyomás	595
Az égési nyomás	596
Az égési nyomás számítása	601
Az égési nyomás kísérleti meghatározása	611
A robbanás romboló hatása	614
Általános megállapítások a robbanás munkájáról	614
A munka formái és az energia-egyenleg a robbanáskor	627
A kísérleti módszerek a robbanás általános munkájának meghatározására	643
Kísérleti módszerek a robbanás brizáns és helyi hatásának kiértékelésére	657
A robbanás helyi hatású impulzusának kiértékelése	657
A robbanás brizáns hatásának kiértékelése	658
A robbanás kumulatív hatása	664
A sújtólégbiztos robbanóanyagok elmélete	675
A szénbányákban alkalmazott robbanóanyagokkal szembeni követelmények	675
A sújtólégbiztos robbanóanyagok vizsgálati módszerei	678
A metán-levegő keverékek robbanóanyagok robbanásakor adódó begyulladásának mechanizmusa	685
A meggyulladás mechanizmusának hőhipotézise	686
A metán-levegő keverékek robbanóanyagok robbanásakor adódó begyulladásának mechanizmusára vonatkozó egyéb hipotézisek	689
A por-levegő keverékek begyulladása a robbanóanyagok robbanásakor	699
A sújtólégbiztos robbanóanyagok összetétele kialakításának alapelvei	700
Sújtólégbiztos védőburkolatok és robbanóanyaghelyettesítők a robbantási munkánál	708
A robbanáskor és a kilovéskor adódó láng	711
A robbanási láng	711
A kilövéskor adódó torkolati láng	721
A visszacsapó láng	723
Ajánlott irodalom	725
Melléklet	728
A gázok és gőzök levegővel alkotott keverékeinek határai	728
A gázok és gőzök oxigénnel alkotott keverékeinek határai	734
A robbanóanyagok ütésérzékenysége (ejtőérzékenység)	733
Néhány robbanóanyag és robbanó keverék alkatrész oxigénegyenlege	738
Különféle robbanóanyagok, kiindulási termékek, robbanó keverékalkatrészek és robbanási termékek képződéshői	743
A nitrovegyületek állandó térfogatok és 25 C°-on CO2, H2O foly, N2-ig való elégésének égéshői	778
Egyensúlyi állandók "K" különféle reakciókra és a reakcióhők abszolút ....	784
A gázok és a grafit belső energiájának változása 291°-tól "T" K°-ig kcal/mól-ban	786
A gázok belső energiájának változása 291°-tól "T" K°-ig, kcal/mól-ban	788
A robbanási termékek néhány szilárd alkatrészének belső energiaváltozása 291°-tól "T" K°-ig, ckal/mól-ban	789
A robbanási termékekben előforduló néhány szilárd szervetlen anyag mól-térfogata	791
A gázalakú robbanási termékek második viriális együtthatóinak értékei ("b") magas hőmérsékleteken	791
Néhány robbanóanyagvizsgálati módszer és ezekhez az állami öszszövetségi szabványokban (GOSzT) előírt készülékek	792
Tartalomjegyzék	816

Témakörök

Műszaki > Ipar > Nehézipar > Vegyipar
Természettudomány > Kémia > Egyéb
Természettudomány > Kémia > Lexikonok, kézikönyvek
Műszaki
Műszaki > Hadászat, hadtörténet

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem