Törökök és magyarok I.

Régi törökök

Szerző

Szerkesztő

'Németh Gyula: Törökök és magyarok I. ' összes példány

Kiadó:	Kőrösi Csoma Társaság-Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	536 oldal
Sorozatcím:	Budapest Oriental Reprints
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7302-74-3

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Németh Gyula válogatott magyar nyelvű írásainak kiadása elé
Tartalom
A törökök és a magyarság kialakulása
Nyelvtudomány és archeológia: Magyar Nyelv XI (1915), 377-378	3
A török nyelvek: Magyar Nyelv XII (1916, 115-118	4
On ogur, hét magyar, Dentümogyer: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 148-155	8
Új elmélet a magyarság kialakulásáról: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 181-182	16
A besenyők ismeretéhez: Magyar Nyelv XVIII (1922), 2-7	18
Törökök és magyarok: Napkelet I (1923), 176-178	24
Húnok, bolgárok, magyarok: Budapesti Szemle CXCV (1924), 167-178	27
A türk népnév: Magyar Nyelv XXIII (1927), 271-274	39
Duba=Duna?: Magyar Nyelv XXIV (1928), 87-88	43
Az uráli és török nyelvek ősi kapcsolata: Nyelvtudományi Közlemények XLVII (1928), 62-84	44
A magyarság őstörténete: Magyar kálvinisták naptára az 1930. évre (1929), 113-115	67
A magyar népnév legrégibb alakjai: Magyar Nyelv XXV (1929), 8-9	70
Szabirok és magyarok: Magyar Nyelv XXV (1929), 81-88	72
Vihor: Magyar Nyelv XVII (1931), 78-79	80
A törökség őskora: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest (1934), 158-174	81
A székelyek eredetének kérdése: Századok LXIX (1935), 129-156	98
A tarka lovak országa: Ethnographia XLVIII (1937), 103-107	126
Mundzsuk-Bendeguz: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 216-221	131
A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnép: Magyar Nyelv XXXV (1939), 63-71	137
A hunok nyelve: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 217-226, 315-316	146
Hunok és magyarok. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 265-270, 320-322	157
A kunok neve és eredete: Századok LXXVI (1942), 166-178	165
Kun László király nyőgérei: Magyar Nyelv XLIX (1953), 304-308	178
Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban: I. OK XII (1958), 233-259	183
A jász szójegyzékhez: I. Ok XIII (1958), 485-486	212
Magyar törzsnevek a baskíroknál: Nyelvtudományi Közlemények LXVIII (1966), 35-50	214
A török-magyar törzsnévadás korszakai: Névtudományi előadások. II. Névtudományi Konferencia Budapest 1969. Szerkesztette Kázmér Miklós és Végh József. Nyelvtudományi Értekezések 70. sz. Budapest (1970), 229-235	230
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
Mongol elemek a magyar nyelvben: Magyar Nyelvőr XLII (1913), 241-246	239
Nyelvünk régi török jövevényszavai: Magyar Nyelvőr XLI (1913), 398-401, 452-455	245
Köpü: Magyar Nyelv XI (1915), 144	253
A tőr magánhangzójához: Magyar Nyelv XI (1915), 176	253
Bolgár-török jövevényszavainkhoz: Magyar Nyelv XI (1915), 316-318	254
Ürge: Magyar Nyelv XII (1916), 24-25	257
Vannak-e arab eredetű bolgár-török szavaink? Magyar Nyelvőr XLV (1916), 213-215	258
Gyarló: Emlék Szily Kálmánnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Budapest (1918), 114	261
Nincstelen: Magyar Nyelvőr XVI (1920), 91	262
Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 71-76	263
Török jövevényszavaink középső rétege: Magyar Nyelv XVII (1921), 22-26	269
"Szent" jelentésű egy szavunk eredete: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 242-243	274
Karczag: Magyar Nyelv XVIII (1922), 125-127	275
Debrecen nevének eredete: Emlékkönyv dr. Klebersberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest (1925), 139-141	278
Koldus: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 198	281
A koldus és a dió szóhoz: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 238	281
Géza: Magyar Nyelv XXIV (1928), 147-151	282
Maklár: Magyar Nyelv XXVII (1928), 145-147	287
Özön: Magyar Nyelv XXVII (1928), 226-227	289
Csepel: Magyar Nyelv XXIX (1933), 11-12	291
A török tabur szó eredete: Magyar Nyelv XXXI (1935), 178-181	293
Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 135-140	297
A magyar keresztyénség kezdete: Budapesti Szemle CCLVI (1940), 14-30	303
Török jövevényszók: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest (1942), 286-300	320
A zárt e bolgár jövevényszavainkban: Magyar Nyelv XXXVIII (1942), 1-11	335
Sólyom és karvaly: Magyar Nyelv XXXIX (1943), 99-104	346
Újabb kutatások a tábor szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LVI (1955), 117-128	352
Nem török eredetű-e úr szavunk? Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest (1956), 358-364	364
A tolmács szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LX (1958), 127-132	371
Egy ótörök jövevényszó a magyarban az állattenyésztés köréből. Kérődzik: Magyar Nyelv LVIII (1962), 30-36	377
Kőrő, görhe, girhes: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette Pais Dezső és Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések. 38. sz. Budapest (1963), 188-190	384
Tarka: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerkesztette Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések 40. sz. Budapest (1963), 279-281	387
Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században: Magyar Nyelvőr LXXXIX (1965), 231-234	390
A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás
A nagyszentmiklósi feliratokhoz: Egyetemes Philologiai Közlöny XXXIX (1915), 495-497	397
Az "Attila-kincs" feliratainak ügye: Egyetemes Philologiai Közlöny XL (1916), 419-422	400
A nagyszentmiklósi kincs revíziója: Történeti Szemle V (1916), 285-286	404
A régi magyar írás eredete: Nyelvtudományi Közlemények XLV (1917), 21-44	406
A nagyszentmiklósi kincs körül: Turán (1918), 265-267	430
Árpád-kori törökjeink (Kié volt a nagyszentmiklósi kincs?): Népünk és nyelvünk III (1931), 169-185	438
A nagyszentmiklósi kincs feliratai: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 30. sz. Budapest (1932), 5-35	456
A csikszentmihályi felirat: Kőrösi Csoma Archívum II (1931), 434-436 + 1 tábla	487
A magyar rovásírás: A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve II, 2, Budapest (1934), 1-32. + táblák	491
A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat: Magyar Nyelv XLI (1945), 11-16. + 2 kép	529