Száz korty tenger

Fülszöveg

Olyasformán vagyok én a kispublicisztikával - "kortyokkal", vitacikkekkel, felszólalásokkal, naplójegyzetekkel -, mint aki házépítésre készül. Évekig-évtizedekig úgy készül az építkezésre készül. Évekig-évtizedekig úgy készül az építkezésre, mint élete nagy vállalkozására: gyűjtögeti innen-onnan össze a szükséges építőanyagot - téglát, cementet, betonelemeket, tartógerendákat -, nem is csak annyit, amennyire szüksége lehet majd, hiszen keresgélései közben mindig rábukkan olyan elemkre, melyeket a már begyűjtötteknél is alkalmasabbnak ítél. Elválik az építkezésnél, melyik érdemesül hát felhasználásra, beépítésre.
Begyűjtögetett építőanyagnak tekintem én is az Egy korty tenger című könyvemben közölt írásokat éppúgy, mint ennek a kötetnek a tartalmát. Jó évtized óta lassan-lassan kirajzolódtak a tervei azoknak az építményeknek, melyek anyagát eleinte csak ösztöneimre hagyatkozva gyűjtögettem. De kezdettől fogva alávetve minden darabot a nyilvánosság és az idő kemény próbájának, akár a betonacélt: a nyomást, a nyírást, a szakítást, a csavarást melyik hogyan bírja; melyik a fáradékonyabb, melyiken nem fog az idő. Kibomló gondolatcsírák, nagy vonalakban fölvázolt elemzések, következtetések, szűk terjedelemhez szabott gondolatfutamok, rejtett összefüggések fölfejtése, összegubancolódott fogalmak bogozgatása, más és más problémakörben, dimenzióban megismételt gondolati kísérlet, felvillanó ötlet, leltárba vett szociográfikus-statisztikus társadalmi valóságanyag - tudom, sokszor hagy hiányérzetet az olvasóban. De ezzel együtt talán biztatást is: gondolja ő tovább. Hiszen én is félkész terméknek tekintem mindezt, és továbbgondolom addig is, míg nagyobb vállalkozásokhoz lesz elég olyan építőanyagom, amely a mindenféle terhelési próbákat kiállta. Vissza